Gyermek gondozására biztosított fizetés nélküli szabadság több gyermek után – a munkába történő visszatérés

Kérdés: Egy munkavállalónk több mint 15 éve van a cégnél, amiből csak 4 évet dolgozott, mert négy gyermeket szült, a negyedik most töltötte be a harmadik életévét. A kolléganő főállású anya szeretne lenni gyermeke 8 éves koráig, 2019-ig. Ezért fizetés nélküli szabadságot kért. Mondhatja-e ilyen esetben a munkáltató, hogy nem engedélyezi a fizetés nélküli szabadságot? A problémánk alapvetően az, hogy ha akár most, akár 5 év múlva visszajönne dolgozni, már úgy kiesik a munkából, hogy valószínűleg nem tartana a vezetője rá igényt, és fel kellene neki mondanunk. Hosszú munkaviszonya miatt pedig 5 év múlva még több lenne a felmondási ideje, végkielégítése, ezért több millió Ft-ot kapna munkavégzés nélkül, lényegében azért, mert otthon nevelte a gyermekeit.
Részlet a válaszából: […] ...ideje, amely a Cst. 23-24. §-a alapján akkor jár, ha a szülő a saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel (tehát nagycsaládosnak minősül); ez a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 1.

Részmunkaidő és munkaközi szünet, a gyermek után járó pótszabadság

Kérdés: A munkavállalót az egyik társaság 4 órában, míg egy másik társaság szintén 4 órában alkalmazza naponta. Ebben az esetben mindkét munkáltatónál "főállású" munkavállaló vagy részmunkaidős foglalkoztatású lesz? A munkaközi szünet (ebédidő) jár-e, és melyik munkáltatónál? Jár-e a gyerekek után szabadság, ha nem a munkavállalónál vannak a gyerekek?
Részlet a válaszából: […] ...fennálló munkaviszonyról van szó, hiszen különbözőek a munkáltatók. Ebből eredően a két munkaviszonyban teljesítendő munkaidő nem adódik össze, tehát két négyórás részmunkaidős munkaviszonyról van szó.A munkavállaló részére, ha a beosztás szerinti napi munkaidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 8.

Ki nem adott szabadság "sorsa"

Kérdés: 5 évig dolgoztam főállásban egy cégnél, szülési szabadságra is innen mentem. 3 gyerme­kem született ez idő alatt, de sajnos a munkahelyemre nem tudnak visszavenni. Az adóhatósággal történt elszámolási vita során a cég pert vesztett, így megkértek, hogy a felszámolási eljárást is én indítsam el. Időközben újjáalakult a régi tulajdonosokkal a társaság, amelyik papíron nem a régi jogutódja, de mind a tevékenység, mind az ügyfélkör megegyezik a régivel. Jelenleg is zajlik a felszámolási eljárás, fizetni nem tudnak/nem akarnak a régi-új tulajdonosok. Milyen lehetőségeim vannak a ki nem fizetett szabadságok rendezésére?
Részlet a válaszából: […] ...az ehhezfűződő legfontosabb joghatásokat – így az átadással érintett munkavállalómunkaviszonyának jogfolytonosságát, illetve az átadó és az átvevő munkáltatóegyetemleges felelősségét – nem kell alkalmazni felszámolási eljárás esetén,tehát a jelen helyzetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 30.

GYET beszámítása a közszolgálati jogviszonyba, illetve a jubileumi jutalomra jogosító időbe

Kérdés: Az egyik köztisztviselőnkkel vitában állunk a jogviszonyának, illetve a jubileumi jutalomra jogosító idejének kiszámításával kapcsolatban. Kérdésünk: a GYET ("főállású anyaság") idejét be kell-e számítani a közszolgálati jogviszonyban töltött, valamint a jubileumi jutalomra jogosító időbe?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmaz rendelkezést, amely szerint a jubileumi jutalomrajogosító idő megállapításánál a 72. § (1)-(2) bekezdése az irányadó azzal, hogya munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, illetőleg 1992. július 1-je utánmunkaviszonyban töltött időt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.