7 talált cikk az egyenlő bánásmód , köztisztviselő , adó kifejezésre

Kérdés: Intézményünk alkalmazásában közalkalmazott, köztisztviselő, közfoglalkoztatott és munkaviszonyos is áll. Az egyéb juttatás vonatkozásában szükséges-e arányosítani az összeget a távollét (betegszabadság, táppénz) függvényében? Meg van határozva valahol, hogy bizonyos számú munkanap után már nem számfejtendő?

Kérdés: A GDPR 10. cikke szerint a bűnügyi személyes adatok csak törvényi felhatalmazás alapján kezelhetők. Köztisztviselők, állami, kormányzati tisztviselők esetén tudtommal a vonatkozó szabályok tartalmaznak erre vonatkozóan előírást, de az Mt.-ben ilyet nem találtam. Eddig a pénzkezeléssel, informatikai rendszereink kezelésével foglalkozó munkatársainktól kértünk erkölcsi bizonyítványt az állás betöltésekor. Folytatódhat-e ez a gyakorlat a cégünknél?

Kérdés: Ha van több, azonos munkakörben, nagyjából azonos feltételek mellett dolgozó munkavállalónk, akkor részükre azonos bért is kell fizetnünk? Mi a helyzet akkor, ha a munkavállalók az állásinterjúkon eltérő jövedelmi igényt jelölnek meg, és így eltérő összegekben is állapodunk meg velük? Ez ilyenkor sérti az egyenlő bér elvét?

Kérdés: Azzal a kéréssel fordult hozzánk egyik beosztott – nem vezető – kormánytisztviselőnk, hogy nehéz anyagi helyzete miatt átmenetileg engedélyezzünk számára egy további, határozott időre szóló, teljes munkaidős köztisztviselői jogviszony létesítését. Létezik-e olyan konkrét törvényi rendelkezés, amely taxatíve kizárja két vagy több heti 40 órás, teljes munkaidős jogviszony egyidejű fennállását, különösképpen a kormánytisztviselők és a köztisztviselők vonatkozásában? Tartunk attól, hogy a másodállás engedélyezése esetén nem lenne képes továbbra is megfelelő teljesítményt nyújtani az érintett alkalmazott.

Kérdés: Egyik közalkalmazottunk, aki 2009-ben lépett be a prémiumévek programba, azzal fordult hozzánk, hogy térítsük meg önkéntes kiegészítő nyugdíjpénztári tagsági díját. Szerintünk ez nem szerepel a Péptv.-ben, és a kapcsolódó rendelet szerint sem kapunk erre költségvetési támogatást. A kollektív szerződésünk kizárja, hogy prémiumévesnek ilyen támogatást nyújtsunk. A kolléganő szerint ez sérti az egyenlő bánásmód elvét. Igaz ez?

Kérdés: A Kjt. 20/A. § (6) bekezdése szerint magasabb vezetői beosztásra kiírt pályázat esetén a pályázót a beadási határidő lejártát követő 21 napon belül legalább 3 tagú bizottság hallgatja meg. Ha a bizottság egyáltalán nem hallgatja meg a pályázókat, akkor ez a tény érvényteleníti a pályázatot és a vezetői megbízást? Ha az írásos anyag alapján a meghallgatásnak nincs szakmai relevanciája, akkor is be kell hívni meghallgatásra minden pályázót? Végül, akit nem hívtak be, az jogorvoslatért bírósághoz fordulhat, és megvétóztathatja a megbízás érvényességét?

Kérdés: Ügykezelőként dolgozom, és kértem a munkáltatómat, hogy a II. besorolási osztály 7. fizetési fokozatához tartozó főelőadói munkakörbe soroljon át, mert szerintem a munkakörömbe tartozó feladatok (támogatások igénybevételével összefüggő adatszolgáltatás, számítógépes adatfeldolgozási feladatok ellátása) érdemi ügyintézői feladatoknak minősülnek, ezért a középiskolai végzettségemre és a közszolgálati jogviszonyban töltött időmre tekintettel kell besorolni. Szerintem az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti, hogy a munkáltatóm az engem helyettesítő munkatársamat köztisztviselőnek sorolta be, holott nem rendelkezik nálam magasabb iskolai végzettséggel.