7 talált cikk az egészségügyi szolgálati jogviszony , fizetési fokozat , adó kifejezésre

Kérdés: Egészségügyi intézményben, ápolási igazgató munkakörben – egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott – munkavállaló besorolása az Eszjtv. 1. sz. melléklete alapján történt meg. Végzettségét tekintve diplomás ápoló (BSC) és egészségügyi menedzser (MSC) képesítéssel rendelkezik. Helyesen jártunk-e el a besorolása során?

Kérdés:

Kérem a segítségüket abban, hogy az egészségügyi szakiskolai képesítő bizonyítvány (régi, érettségi nélküli, 3 éves képzés) az egészségügyi szolgálati jogviszonyban melyik fizetési osztály besorolására jogosít?

Kérdés: Fizetési osztály, fokozat besorolásához kérnék segítséget. Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi intézmény vagyunk. A dolgozónak egészségügyi szakiskolai végzettsége van (1993), illetve érettségi bizonyítványa, melyet 2018-ban szerzett. "C" vagy "D" fizetési osztályba kell besorolni?

Kérdés: Ügyfelem általános laboratóriumi asszisztensként végzett és szerzett szakképesítést 1988-ban. Ezt megelőzően egészségügyi szakközépiskolában érettségizett. 34 éve dolgozik laboratóriumi asszisztens munkakörben (FEOR: 3321), az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál. Végzettsége, képzettsége alapján "D" fizetési osztályba sorolta be a munkáltató, munkaköre, kompetenciája, feladatai megegyeznek azon munkavállalókéval, akik gyakorló klinikai laboratóriumi asszisztensi végzettséget (OKJ 54-725-04) szereztek, és kerülnek ugyanazon munkáltatónál foglalkoztatásra. Ezen OKJ-s végzettség ugyanakkor "E" fizetési osztályba tartozik. Ügyfelem többször kérte a munkáltatóját, hogy azonos bérben részesítse, mint az OKJ-s képzésben részt vetteket, de elutasítást kapott. Megfelelő-e a "D" fizetési osztályba besorolás és a FEOR: 3321 (Általános egészségügyi asszisztens) meghatározása, figyelemmel a hatályos jogszabályi környezetre? Az egyenlő bér elve szempontjából a sajátos szempontokat az Mt. 12. §-a részletezi: a munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerőpiaci viszonyokat kell figyelembe venni. Az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület (EBTT) 384/2/2008. TT. sz. állásfoglalása szerint még akkor is megállapítható két munka egyenlő értéke, ha eltérő a munkakör, illetve a munkaköri leírás, de a két munka a törvényben felsorolt szempontok alapján egyenlő értékűnek tekinthető. Az EBTT az egyenlőértékűség vizsgálatánál tehát a ténylegesen végzett munkatevékenységet tekinti elsődlegesnek, álláspontja szerint, ha ebben a tekintetben az összehasonlíthatóság megáll, akkor olyan szempontok, mint például a munkavállalók közötti szakképzettség, tapasztalat szempontjából fennálló különbségek, másodlagosak – kivéve, ha ezeknek tényleges kihatása van az elvégzett munka minőségére, mennyiségére. Mint azt a fentiekben említettem, ügyfelem tevékenysége, felelőssége, a munka természete, a munkakörülmények teljesen megegyeznek az OKJ-s képzésben részt vett dolgozókéval, de míg ők "E" osztályba kerültek besorolásra, addig az ügyfelem átsorolási, illetve béremelési kérelme elutasításra került.

Kérdés: Önkormányzatnál foglalkoztatott, az Eszjtv. hatálya alá tartozó védőnő 2012. X. 15-től dolgozik önkormányzatunknál. A korábbi jogviszonyai közül a következő jogviszonyok beleszámítanak-e a szolgálati elismerésbe: Magyar Posta Zrt. 2008. IV. 8-tól 2008. IV. 19-ig, egyéni vállalkozóként védőnő 2007. VIII. 1-től 2008. II. 29-ig?

Kérdés: Az Eszjtv. 8. §-ának (12) bekezdése értelmében, az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy fizetési fokozatán belüli illetményére a munkáltató az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy minősítésének eredménye alapján tesz javaslatot. Ha a javaslatot az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy nem fogadja el, a munkáltató az egészségügyi szolgálati szerződést felmondja. Az egészségügyben dolgozót (gazdasági/műszaki munkakörben dolgozók) kell-e minősíteni? Értelmezésünk szerint a vonatkozó jogszabályok számukra nem biztosítanak jogorvoslatot. A 8. § (12) bekezdésében rögzített munkáltatói felmondás esetében a munkáltató az Mt. szabályai szerinti rendes felmondással mond fel az egészségügyi dolgozónak? Végkielégítés megilleti-e a dolgozót?

Kérdés: Az általam vezetett integrált intézmény szociális és egészségügyi szolgáltatásokat integrált intézményi formában biztosít, melynek egyszemélyű, magasabb vezetője vagyok, közalkalmazotti jogviszonyban. Az alapító okirat szerint az intézmény főtevékenysége szociális, de a NEAK által befogadott és finanszírozott egészségügyi szolgáltató is egyben, védőnői szolgáltatás vonatkozásában. Feladatom mind a szociális, mind az egészségügyi szolgáltatás vonatkozásában a szolgáltatások szervezeti és szakmai irányítása, a szolgáltatások személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása, gazdálkodás az intézmény működőképességének biztosítása érdekében. Az Eszjtv. értelmében a NEAK országos irodájától azt a tájékoztatást kaptam, hogy az intézmény vezetőjeként rám is az Eszjtv. 8. §-ának (3) bekezdése vonatkozik, és illetményemet e törvény 1. számú melléklete szerinti legmagasabb fizetési fokozathoz tartozó összegben kell megállapítani. Abértámogatási igényt emiatt le is adtuk a NEAK-nak, aki azt jóváhagyta, és a bértámogatást immár harmadik hónapja rendre az intézmény számlájára utalja. Végzettségemet tekintve felsőfokú egészségügyi és szociális végzettséggel is rendelkezem, az irányított egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó szakirányú diplomával. Az intézmény fenntartója viszont nem így értelmezi a jogszabályt. Álláspontja szerint, csak közalkalmazottként vezethetem az integrált intézményt a szociális szolgáltatások miatt, emiatt engem nem lehet egészségügyi szolgáltatási jogviszonyba átsorolni, így a bérezésemet is ennek megfelelően kell megállapítani, tehát a kérdéses, 1. számú melléklet szerinti hivatkozott illetményt nem áll módjukban megadni. Ehhez kérem az Önök értelmezését.