Krónikus beteg pedagógus munkavégzése a veszélyhelyzet alatt

Kérdés: Amennyiben krónikus beteg egy pedagógus, milyen lehetőségei vannak az egészsége megőrzésére a maszkhasználaton és a távolságtartáson kívül? Élhet-e a táppénz lehetőségével? Adható-e számára fizetés nélküli szabadság? Iskolánk alapítványi iskola, tehát az Mt. hatálya alá tartozik.
Részlet a válaszából: […] Ha a pedagógus krónikus beteg, abban az esetben jogosult 15 munkanap betegszabadságra, majd annak lejártát követően táppénzre, ha krónikus betegsége egyben keresőképtelenséget is eredményez [Mt. 126. §, Ebtv. 43-49. §]. Az Ebtv. 43. §-ának (1) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Távolléti díj számítása szociális ellátóintézményben

Kérdés: Alapítványunk az Mt. hatálya alatt működik, de szociális ellátószervezetként a Kjt. 55-85. §-ait bekell tartanunk, ezért dolgozóinknak van rendszeresen kifizetett ágazati, munkahelyi (veszélyességi) és vezetői pótlék is. Dolgozóink több műszakban, megszakítás nélküli munkarendben dolgoznak. Vasárnapi pótlék nincs nálunk, viszont készenléti és ügyeleti díj előfordul. A távolléti díj számításánál mit kellene figyelembe venni, a fent említett pótlékokat is?
Részlet a válaszából: […] A központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásban részesülő egyházi fenntartású vagy nem állami fenntartású szociális intézmény, szolgáltató a munkavállalók számára – ide nem értve a munkakörüket sajátos egyházi szolgálati viszonyban ellátó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 3.

Munkáltatói jogkör – az átruházhatóság végrehajtóknál

Kérdés: A Vht. 231. §-ának (1) bekezdése alapján a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) hivatali szervének alkalmazottai felett kizárólag a miniszteri biztos gyakorolja a munkáltatói jogokat, amennyiben kinevezésre kerül. A fenti rendelkezés alapján a miniszteri biztos jogszerűen delegálhatja-e az Mt. 20. §-a alapján a munkáltatói jogkör gyakorlását az MBVK hivatali szervének vezetőjére? Különös tekintettel arra, hogy az Mt. 20. §-ának (3) bekezdése alapján úgyis érvényes lesz a hivatali szerv vezetője által a munkáltató nevében tett jognyilatkozat, amennyiben a miniszteri biztos jóváhagyja. A munkáltatói jogkör delegálása eseti vagy akár általános is lehet a miniszteri biztos által? Amennyiben lehetséges a delegálás, mennyivel korábban kell erről az érintett munkavállalót tájékoztatni? Például adott felmondás aláírási jogát delegálja a miniszteri biztos, akkor elég a felmondásban tájékoztatni a munkavállalót?
Részlet a válaszából: […] ...Mivel az Mt. e körben nem tartalmaz megkötést, a munkáltatói jogkör delegálása eseti és általános jelleggel is történhet.Az Mt. hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Köztisztviselői kinevezés munkaviszony mellett

Kérdés: Új köztisztviselőt szeretnénk felvenni közterület-felügyelői munkakörbe. A leendő kolléga jelezte, hogy munkaszerződéssel egy cégnél is dolgozik. Foglalkoztathatjuk-e ebben az esetben, ha nem szünteti meg a munkaszerződését? Köztisztviselői és munkavállalói jogviszonya is lehet egyszerre?
Részlet a válaszából: […] ...a köztisztviselőnek szükséges lesz rendeznie ezt az új foglalkoztatási helyzetet – összeférhetetlenségi szempontból – az Mt. hatálya alá tartozó munkáltatójával is.Végül fontos felhívni a figyelmet arra is, hogy a Kttv. 87. §-a szabályozza a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Munkáltatói kárfelelősség a perben felülvizsgált szakvélemény alapján

Kérdés: Fennáll-e a munkáltatónak elmaradt jövedelem címén történő kártérítési felelőssége abban az esetben, ha a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát a másodfokú orvosi szakvéleményről való tudomásszerzést követően azért szüntette meg, mert mind az első-, mind a másodfokú foglalkozás-egészségügyi orvos szakvéleménye szerint a munkavállaló az adott munkakörben történő foglalkoztatásra egészségi állapota miatt nem alkalmas, utóbb azonban a bíróság az első-, illetve másodfokú orvosi szakvéleményekben foglaltaktól eltérően szakértői vélemény alapján azt állapítja meg, hogy a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésekor egészségi állapota alapján alkalmas volt az adott munkakörben foglalkoztatásra? A kérdést feltevő munkáltató egy, a korábbi Mt. hatálya alatt megjelent, a BH 1990.362 döntésben szereplő érvelésre, illetve jogi következtetésre tud csak támaszkodni. Munkáltatóként ugyanis nincs tudomása arról, hogy a munkavállalónak milyen betegségei vannak, azok milyen súlyúak, illetve arról sem, hogy a betegség tartós-e. E lényeges tények ismeretének hiányában a munkáltató nem tudja érdemben vitatni az orvosi szakvéleményekben foglaltakat, ráadásul a másodfokú orvosi szakvéleménnyel szemben további jogorvoslati lehetőség is kizárt, továbbá az egészségi állapotuk miatt nem alkalmas személyeket a munkáltató a munkavédelmi jogszabályok alapján sem foglalkoztathatja.
Részlet a válaszából: […] A leírt tényállás alapján a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát az első- és másodfokú foglalkozás-egészségügyi orvos szakvéleményére hagyatkozva a másodfokú orvosi szakvéleményről való tudomásszerzést követően felmondással szüntette meg a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Polgármesteri hivatal konyhásai

Kérdés: Egy polgármesteri hivatalnál jelenleg közalkalmazottként vagyunk foglalkoztatva mint konyhások. Kiszivárgott, hogy az önkormányzat vezetősége azon gondolkodik, valahogy átraknának bennünket az Mt. hatálya alá. Hogyan tehetik ezt meg, kinek kell erről döntést hozni, hogy egyik törvény alól a másikba csak úgy átrakjanak bennünket?
Részlet a válaszából: […] ...a felek nem hárítják el [Mt. 29. § (1) bek.]. A kérdés szerinti esetben tehát nem arról van szó, hogy Önöket "át kell rakni" az Mt. hatálya alá, hanem az lenne a megfelelő és jogszerű megoldás, ha a polgármesteri hivatal – elhárítva az érvénytelenség okát –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 20.

"Női szakasz" – hátrányos megkülönböztetés vagy szükséges kivétel

Kérdés: Egy fürdőben vagyok alkalmazott, műszakvezetőként a női öltöző felügyeletét látom el. A munkáltatóm azt mondja, hogy átszervez, és nincs szükség a munkakörömre, és egyébként is, ezentúl a női öltözőben csak női alkalmazottakat akar foglalkoztatni. Kérdésem, hogy diszkriminatív-e, ha csak nőket foglalkoztatnak a fürdő női részlegében?
Részlet a válaszából: […] ...következményeit megfelelően orvosolni kell, amelynem járhat más munkavállaló jogainak megsértésével, illetve csorbításával. AzMt. hatálya alá tartozó munkaviszonyokban is alkalmazni kell az Etv.rendelkezéseit. Az egyenlő bánásmód követelményének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.