Pedagógus jubileumi jutalma

Kérdés: 1985. augusztus 16-tól folyamatosan pedagógusként dolgozom a mai napig. Ebből huszonnyolc évet dolgoztam a régi munkahelyemen, az utolsó három évet – miután átvette az iskolát a Református Egyház – egyházi fenntartású intézményben, de ugyanúgy tanárként természetesen. Most harmadik éve tanítok egy másik – a KLIK által fenntartott – általános iskolában. Beletartoznak-e az egyházi fenntartású iskolában eltöltött évek a jubileumi jutalmam éveibe? Ha nem, az véleményem szerint hátrányos megkülönböztetés, hiszen akkor is pedagógusként, ugyanazon körülmények között dolgoztam, mint mielőtt átvette az egyház az iskolánkat!
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyban töltött idők, továbbá– az állami vezetői szolgálati jogviszonyban töltött idők.Nem tartozik ebbe a körbe az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonyban olyan munkáltatóknál folyt munkavégzés, amely munkáltatók nem költségvetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 23.

Apai pótszabadság idejére járó távolléti díj megtérítése

Kérdés: Tudomásunkra jutott, hogy idén változtak a gyerekszületés esetén az apát megillető pótszabadság állami támogatására vonatkozó szabályok. Miben áll a változás?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá a bírákra, ügyészekre és igazságügyi, valamint ügyészségi alkalmazottakra terjed ki.Tartalmi kérdéseket a változás az Mt. hatálya alá tartozók esetében nem érint, tehát megmaradnak az igazolás, a Magyar Államkincstárnál történő évente...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 2.

Minimálbér hatálya

Kérdés: A 483/2013. Korm. rendelet 1. §-a akként fogalmaz, hogy a rendelet hatálya minden munkáltatóra és munkavállalóra kiterjed (vagyis a piaci szereplőkre is), ugyanakkor a 3. § (2) bekezdés pontosítja, hogy a rendelet alkalmazásában kit kell munkáltatón és munkavállalón érteni. Értelmezhető-e ez a szabály úgy, hogy a rendelet nem vonatkozik a piaci szereplőkre, vagyis gazdasági társaság munkáltatókra? Amennyiben értelmezésem nem helyes, akkor véleményem szerint nyelvtani szempontból a jogalkotónak másképp kellett volna megfogalmaznia a 3. § (2) bekezdését, mégpedig így: "E rendelet alkalmazásában közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében:
a) munkáltatón a költségvetési szervet,
b) munkavállalón a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati és közszolgálati jogviszonyban állót,
c) alapbéren a közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében illetményt, kormányzati szolgálati és közszolgálati jogviszonyban állók esetében az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegét kell érteni".
Részlet a válaszából: […] ...és az illetménykiegészítés együttes összegét is érteni kell." Az "is" szócska éppen azért szerepel a szövegben, mert arra utal, hogy az Mt. hatálya alá tartozókon túlmenően a rendeletet a közszférában is alkalmazni kell – nem pedig arra, hogy a gazdasági szférában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.