Óvodából szociális intézménybe – a kirendelés feltételei

Kérdés: Nevelési intézményből (óvodából, ez a kinevezés szerinti állás) ki lehet-e rendelni a dolgozót szociális intézménybe (családgondozó munkakörbe gyermekjóléti szolgálathoz)?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató által egyoldalúan akkor kötelezhető, ha ez a más munkáltató a Kjt., a Kttv., a Kit. vagy a Hjt. hatálya alá tartozik. Az Mt. hatálya alá tartozó munkáltatóhoz tehát nem rendelhető ki akkor sem, ha például az önkormányzat tulajdonában álló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 23.

Jogviszonyváltás vagy jogutód nélküli megszűnés

Kérdés: Amennyiben egy költségvetési szerv jogutód nélkül szűnik meg, de feladatait egy nonprofit szervezet veszi át, jár-e felmentés a közalkalmazottaknak a végkielégítés mellett?
Részlet a válaszából: […] ...egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató számára kerül átadásra [Kjt. 25/A. § (1) bek.]. Az átadó és az átvevő munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 29.

Apai pótszabadság idejére járó távolléti díj megtérítése

Kérdés: Tudomásunkra jutott, hogy idén változtak a gyerekszületés esetén az apát megillető pótszabadság állami támogatására vonatkozó szabályok. Miben áll a változás?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá a bírákra, ügyészekre és igazságügyi, valamint ügyészségi alkalmazottakra terjed ki.Tartalmi kérdéseket a változás az Mt. hatálya alá tartozók esetében nem érint, tehát megmaradnak az igazolás, a Magyar Államkincstárnál történő évente...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 2.

Minimálbér hatálya

Kérdés: A 483/2013. Korm. rendelet 1. §-a akként fogalmaz, hogy a rendelet hatálya minden munkáltatóra és munkavállalóra kiterjed (vagyis a piaci szereplőkre is), ugyanakkor a 3. § (2) bekezdés pontosítja, hogy a rendelet alkalmazásában kit kell munkáltatón és munkavállalón érteni. Értelmezhető-e ez a szabály úgy, hogy a rendelet nem vonatkozik a piaci szereplőkre, vagyis gazdasági társaság munkáltatókra? Amennyiben értelmezésem nem helyes, akkor véleményem szerint nyelvtani szempontból a jogalkotónak másképp kellett volna megfogalmaznia a 3. § (2) bekezdését, mégpedig így: "E rendelet alkalmazásában közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében:
a) munkáltatón a költségvetési szervet,
b) munkavállalón a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati és közszolgálati jogviszonyban állót,
c) alapbéren a közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében illetményt, kormányzati szolgálati és közszolgálati jogviszonyban állók esetében az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegét kell érteni".
Részlet a válaszából: […] ...és az illetménykiegészítés együttes összegét is érteni kell." Az "is" szócska éppen azért szerepel a szövegben, mert arra utal, hogy az Mt. hatálya alá tartozókon túlmenően a rendeletet a közszférában is alkalmazni kell – nem pedig arra, hogy a gazdasági szférában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.