Új pedagógus-életpálya és illetménymegállapítás

Kérdés:

Az Nkt. 65. §-ának (1) bekezdése értelmében a fokozatokhoz, és ezen belül az egyes fizetési kategóriákhoz tartozó garantált illetményt az illetményalap százalékában az (1a) bekezdés és e törvény 7. számú melléklete állapítja meg. Az (1a) bekezdés értelmében a köznevelési intézmény vezetője a pedagógus munkavégzése színvonalát, nyújtott munkateljesítményét kompetencia- és teljesítményalapú értékelési rendszer alapján értékeli, és ennek figyelembevételével a munkáltató – tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény esetében a köznevelési intézmény vezetője, szakképzési centrum esetében a tagintézmény vezetője javaslatára és egyetértésével – a tanévre vonatkozóan a pedagógus besorolása szerinti illetménytől eltérően is meghatározhatja az illetményét azzal, hogy a pedagógus illetménye nem lehet kevesebb, mint a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap
a) középfokú végzettség esetén 119,6 százaléka,
b) alapfokozat esetén 174,5 százaléka,
c) mesterfokozat esetén 193,2 százaléka
alapulvételével megállapított illetményalappal számolt illetmény.
Ez alapján a tanévre vonatkozóan meg kell állapítani a pedagógusok illetményét. A 2023/2024. tanévre is el kell készíteni a fentiek szerinti kinevezésmódosításokat, vagy a Púétv. hatálybalépésével a 2023. szeptember 15-ig kiadott kinevezésmódosítás kiváltja ezt a rendelkezést?

Részlet a válaszából: […] A munkáltatónak 2023. szeptember 15-ig kell közölnie – még a fennálló közalkalmazotti jogviszonyban – azt a kinevezésmódosítási (munkaviszonyban munkaszerződés-módosítási) ajánlatot, amely meghatározza, hogy az érintett a 2023. július 1-jétől december 31-ig terjedő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Szakképesítési szintek és besorolás

Kérdés:

Az új szakképesítési rendszer szerint kiállított bizonyítványokban a képesítések MKKR-szintek szerint vannak megkülönböztetve. Az egyes szinteken belül hogyan tudjuk eldönteni, hogy közalkalmazotti jogviszonyban A/B/C/D/E fizetési osztályba sorolható-e az adott dolgozó az új rendszer szerint megszerzett képesítéssel? Példaként az MKKR 4. szintjében van érettségi (ami C fizetési osztályba sorolandó), szakközépiskolai érettségi (ami D fizetési osztályt jelent), viszont szerepel a 4. szintben középfokú szakképesítés, felső középfokú szakképesítés is.

Részlet a válaszából: […] ...vagy részszakképesítéssel [d) vagy e) pont] rendelkező személyt a Kjt. 61. §-a (1) bekezdésének ea) pontja alapján, mint egyetemi, főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképesítéssel rendelkező személyt, az "E" fizetési osztályba kell besorolni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Szakmunkástanulói évek és a besorolás

Kérdés: Köztisztviselői és közalkalmazotti jogviszony vonatkozásában is szükségünk lenne arra az információra, hogy egy kertészeti szakmunkásképző és szakközépiskola beszámítható-e a besorolásnál, ha a Budapest Főváros Kormányhivatala a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásának kivonatmellékletében feltüntette azt a biztosítási jogviszonyok között? Jogviszony megnevezése: szakmunkástanuló. Az illető csak ennek az iskolának az elvégzése után kezdett el dolgozni. A mi intézményünkben mezőőrként és közterület-felügyelőként dolgozik.
Részlet a válaszából: […] ...kell ellátni, amely munkakörhöz erre tekintettel alap- vagy középfokú iskolai végzettség és szakképesítés, vagy felsőfokú nem egyetemi, főiskolai szakképesítés szükséges.A köztisztviselők tekintetében a 29/2012. Korm. rendelet irányadó. Ennek 1....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Gyógypedagógiai pótlék – kinek, mely összegben

Kérdés: Jogosult-e gyógypedagógiai pótlékra a nem állami fenntartású köznevelési intézményben dolgozó fejlesztő gondozónő, aki sajátos nevelési igényű gyermekek gondozását végzi nem közalkalmazotti jogviszonyban? Ha igen, milyen összegre jogosult?
Részlet a válaszából: […] ...alapján az illetményalap középfokú végzettség esetén 121 900 Ft, alapfokozat (főiskolai végzettség) esetén 182 700 Ft, mesterfokozat (egyetemi végzettség) esetén 203 000 Ft (2022-ben is ezek az összegek lesznek érvényesek).A fentiek alapján a nem állami...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

Intézményvezetői pótlék – amivel számolni kell

Kérdés: A 326/2013. Korm. rendeletbe 2020. július 1-jétől bekerül az intézményvezetők pótlékára vonatkozóan egy új szabályozás, amely alapján a tanulólétszámhoz igazodva, az Nkt. 8. mellékletében meghatározott pótlék mértékét figyelembe véve, a pótlékalap 60-170%-a közötti mértékű pótlék fogja őket megilletni. Mit jelent, hogy "az Nkt. 8. mellékletében meghatározott pótlék mértékét figyelembe véve"? A 8. melléklet szerint ugyanis az intézményvezetői pótlék az illetményalap 40-80%-a között lehet. Ennek beszámításával, vagy ezenfelül jár-e a rendelet szerinti pótlék? Továbbá: milyen jelentősége van annak, hogy míg a törvény illetményalapról, addig a rendelet pótlékalapról rendelkezik? Ez utóbbin a Kjt. szerinti pótlékalap értendő-e?
Részlet a válaszából: […] ...vetítési alappal kell számolni (2020-ban 101 500 Ft), 120, 180 vagy 200%-a, attól függően, hogy a pedagógus középfokú, főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkezik-e. Tekintve, hogy a 326/2013. Korm. rendelet ennek az intézményvezetői pótléknak a megemelésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Tanítási szünet és szabadság

Kérdés: A 2019/2020-as tanévben iskolánkban február 10-től 14-ig síszünet volt. A tanév rendje szerint hat tanítás nélküli munkanap lehet egy általános iskolában, amiből egyet pályaorientációra kell felhasználni. A munkáltató február 13-14., hétfő, keddi napokra tett ebből két napot, a többi napra mindenkinek szabadságot kellett kiírni a szünet napjaira. Miért nem mehetett a teljes síszünet ebből a hat napból, miért kényszerít a munkáltató arra, hogy szabadságot vegyünk ki?
Részlet a válaszából: […] A tanítási szünet a diákok számára jelenti azt, hogy nincs tanítás. A pedagógusok viszont közalkalmazotti vagy munkaviszonyban állnak, tehát arra, hogy mentesüljenek a munkavégzés alól, a Kjt. vagy az Mt. szerinti valamely jogcímen kerülhet sor. Ilyen jogcím a szabadság is. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Statisztikai állományi létszám – akik számítanak

Kérdés: Vállalatunk gyakorlati képzőhelyként, tanulószerződéssel foglalkoztat szakképző iskolai tanulót. A tanuló részére a törvényben meghatározott tanulói pénzbeli juttatást fizetjük meg, egyéb jövedelmet nem kap. Az átlagos statisztikai létszámba bele kell számítani? A KSH útmutatója szerint nem tartoznak a statisztikai létszámba a "kötelező szakmai gyakorlaton lévő tanulók (középfokú, felsőfokú képzés keretében), mikor a foglalkoztatásuk nem az általános munkarend szerint történik, és munkadíjban nem részesülnek", de nem találtam arra vonatkozó információt, hogy a tanulói pénzbeli juttatás munkadíjnak minősül-e.
Részlet a válaszából: […] ...időszakra vonatkozó munkavégzéshez kapcsolódó kifizetések". Ezek egyike a kötelező termelési (szakmai) gyakorlatukat végző egyetemi és főiskolai hallgatók hallgatói munkadíja, középiskolai tanulók részére fizetett munkadíj. Az Útmutató valóban nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 16.

Másodfokú munkaköri alkalmassági vélemény közlése

Kérdés: Másodfokú alkalmassági eredményét mikor tudom meg, ha a szakorvosi véleményt postán juttatják el a másodfokú foglalkozás-egészségügyi orvosnak?
Részlet a válaszából: […] ...szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala és az álláskereső a szakmai alkalmasság első fokú véleményével nem ért egyet, az orvosi vélemény kézhezvételétől számított 15 napon belül kérheti a munkaköri, illetve szakmai alkalmasság másodfokon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 7.

Iskolaszövetkezeti munkaviszony külföldi hallgatóval

Kérdés: Magyar állampolgárságú, viszont angliai egyetemen nappali képzésben részt vevő diákot tudunk-e diákmunka keretében foglalkoztatni? Ha igen, milyen egyéb kritériumnak kell megfelelni?
Részlet a válaszából: […] ...kívül folytatott felsőoktatási tevékenységére terjed ki, de egyéb külföldi felsőoktatási intézményekre nem. Ezért a külföldi egyetemen tanuló nappali tagozatos hallgatóval fennálló iskolaszövetkezeti munkaviszony biztosítási jogviszonyt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 21.

Egyenlő bér elve – saját munkavállaló és az iskolaszövetkezeti diák esetében

Kérdés: Sérül-e az egyenlő munkáért egyenlő bér elve az alábbi esetben? Egy kiskereskedelmi hálózatnál, szakképesítést nem igénylő munkakör ugyanazon feladatait párhuzamosan több munkavállaló is ellátja. A munkavállalók között saját alkalmazottak és iskolaszövetkezeteken keresztül foglalkoztatott nappali tagozatos diák hallgatók is megtalálhatók. A munkáltató különbséget tehet-e a saját alkalmazottak órabére, illetve az iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztatottak órabére között? Jelen esetben eltérő (nem homogén) munkavállalói csoportokról beszélhetünk? Amennyiben igen, ez alapot ad a munkabérben való különbségtételre?
Részlet a válaszából: […] ...irányadó ún. alapvető munka- és foglalkoztatási feltételeket, és ezért a munkáltató iskolaszövetkezet és a szolgáltatás fogadója egyetemlegesen felel. Alapvető munka- és foglalkoztatási feltételnek minősülnek többek között a munkabér összegére és védelmére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 23.
1
2