5 talált cikk a közalkalmazotti jogviszony , nyugdíjas , munkakör , GYET kifejezésre

Kérdés: 2019. augusztustól alkalmazunk óvodapedagógus munkakörben egy dolgozót. 2021. november 21-étől betegszabadságon, majd tartós táppénzen volt 2022. december 3-áig. 2022. december 4-étől rokkantsági ellátást állapítottak meg neki. 2022. december 4-étől pénzbeli ellátás nélkül mind a mai napig keresőképtelen. Sajnos nem várható, hogy keresőképes lesz. Szeretnénk megszüntetni a munkaviszonyát, hogyan lehetséges ez? Mikor jár jobban a dolgozó, ha ő mond fel, vagy ha a munkáltató mond fel neki? Esetleg, ha nem fogadta volna el a "státusztörvényt"? Jár-e neki távolléti díj a felmondás idejére, és hány havi végkielégítés illeti meg? A pénzbeli ellátás nélküli keresőképtelenség idejére jár-e neki szabadság?

Kérdés: Közalkalmazottunk 22 éve dolgozik az intézményünkben. Tavaly júniustól táppénzre ment, amit először úgy kommunikált, hogy néhány hónapos pihenésre van szüksége, majd ebből egy év lett. Közben szóban többször elmondta, hogy nem szeretne visszajönni dolgozni, de ezt nem volt hajlandó írásba adni. Idén júniusban a korábban ki nem adott és az idénre részarányosan járó szabadságát is kivette, ami augusztus közepéig tartott. Azóta csak felszólításra volt hajlandó közölni, hogy szabadságát követően ismét betegállományban van. Távollétei ezek alapján: 2021. június 2. – 2022. június 17. (keresőképtelenség), 2022. június 20. – 2022. augusztus 16. (szabadság), 2022. augusztus 17. – 2022. szeptember 30. (keresőképtelenség). Meddig lehet keresőképtelen állományban? Esetleg ez a távollét idővel igazolt lesz illetmény nélkül? Munkaköri alkalmatlanság címen fel lehet menteni? Nem valószínűsíthető, hogy vissza szándékozik jönni, illetve már az együttműködés sincs kilátásban. A kollégák elmondása alapján végkielégítéssel szeretne elmenni, "erre játszik". Valóban ez az egyetlen út? A munkáltató milyen módon válhat meg tőle? 1960-ban született, tehát az öregségi nyugdíj betöltése előtt áll három évvel.

Kérdés: Egy egyetemi kórház egyik telephelye megszűnik, ezért létszámcsökkentésre hivatkozással fel kell mentenünk a dolgozókat. Az állásfelajánlás lebonyolítása kérdésében vita merült fel a HR és a kórház ügyvédje között. A HR szerint mindenkinek fel kell ajánlani az állást, az ügyvéd szerint viszont csak annak, aki ezt kéri. Mi a jogszabály helyes értelmezése?

Kérdés: 1966. február 13-tól dolgozom az egyik egyetem atomfizikai tanszékén, 2000. április 4-től már mint nyugdíjas, teljes munkaidőben és változatlan munkakörben. 2011. december 15-én kórházba kerültem, súlyos műtéten estem át, és csak 2012. február 23-án jöttem ki. 2012. évi 15 nap betegszabadságomat letöltöttem, jelenleg is táppénz nélküli keresőképtelen vagyok (amit a háziorvos igazol). Ha a közalkalmazotti jogviszonyomat a betegségem miatt a munkáltató megszünteti, jár-e részemre felmentési idő és valamiféle anyagi juttatás?

Kérdés: A jogirodalomban olvastam, ha az előrehozott öregségi nyugdíj feltételeivel rendelkező közalkalmazott jogviszonya nem felmentéssel (hanem közös megegyezéssel, lemondással stb.) szűnik meg, a negyvenéves közalkalmazotti jogviszony alapján járó jubileumi jutalom nem illeti meg. Dolgozónk jogviszonya közös megegyezéssel szűnt meg, másnaptól megállapították a nyugdíját. A bíróság viszont kötelezett a 40 éves jubileumi jutalom kifizetésére. Melyik álláspont a helyes? Másik kérdésem: a közalkalmazott jogviszonya munkaköri alkalmatlanság miatt felmentéssel szűnt meg. Rendelkezik 35 évi közalkalmazotti jogviszonnyal, a jogviszony megszűnését követő naptól előrehozott öregségi nyugdíjat vett igénybe. Jogszabály szerint jár-e részére a 40 éves jubileumi jutalom?