Szabálytalan ünnepnapi munkavégzés szankciója

Kérdés: Fizetett ünnepen (munkaszüneti napon) elrendelt munka esetén milyen büntetéssel kell számolnunk? Cégünk több műszakos munkarendben működik, vasárnaponként nincs termelés. Ugyanakkor munkatorlódás miatt az év végén fel szokott merülni igény a munkaszüneti napokon is a munkavégzés elrendelésére. Tevékenységünk egyszerű kézi összeszerelés. Önkéntes jelentkezés alapján szervezhetünk-e műszakot az ünnepnapokra? Járhat-e ez valamilyen büntetéssel, figyelemmel arra, hogy a munkavállalók vállalják az ünnepi munkát?
Részlet a válaszából: […] ...[Met. 3. § (1) bek. f) pont]. Szabályszegés esetén munkaügyi bírság kiszabására kerülhet sor, már akkor is, ha a jogsértés csupán egyetlen munkavállalót érint [Met. 7. § (1) bek.]. A munkaügyi bírság összegét a hatóság mérlegeléssel állapítja meg, legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 17.

Betegszabadság – az arányosítás feltételei

Kérdés: A betegszabadságnapok számának meghatározásával kapcsolatban kérdezzük. Egyik ügyfelem 2011. május 1-jétől új munkavállalót alkalmaz, aki 2011. október 25-én keresőképtelen lett, az orvos betegállományba vette. Előző munkahelyén – ahol 2005-től 2011. április 30-ig folyamatos munkaviszonya volt –, ebben az évben nem vett igénybe egyetlen betegszabadságnapot sem. Jelenlegi munkahelyén megilleti-e őt a 15 nap betegszabadság?
Részlet a válaszából: […]  A munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére- ide nem értve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi balesetet ésfoglalkozási betegséget, valamint a veszélyeztetett terhesként történőgondozásba vételt követő, terhesség miatti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Rendes felmondás – a felmondási tilalom lejártát követően

Kérdés: A munkavállalónak hamarosan lejár az egy év folyamatos táppénzes állománya, és azt állítja, hogy a leszázalékolását kérte. A munkáltató nem kívánja tovább foglalkoztatni. Újrakezdhető-e az egyéves "betegállomány", és ha igen, mennyi idővel kerülhet erre sor az első lejártát követően? Jogszerű-e a munkáltató rendes felmondása, ha az a felmondási tilalom lejártát követő naptól szól, de ennél korábban kerül kézbesítésre? Mi történik akkor, ha a munkavállaló azt nem veszi át, vagy az átvételt megtagadja? Megfelelő indok-e a munkáltatói rendes felmondásra az, hogy a munkavállaló álllását – tekintettel arra, hogy rá tartósan nem lehetett számítani – időközben mással töltötték be, és a munkáltató két munkavállaló számára már nem tud elegendő munkát adni? Ha a munkára való alkalmatlanságra hivatkozik a munkáltató, kell-e ezt bizonyítania, vagy elég a táppénzes lapon levő betegségre hivatkoznia (végtagremegéssel járó betegség, mellyel precíz forrasztások, pontos kézi munkát igénylő, műszerész által végzett munkák nem végezhetők)? Mire kell odafigyelni a felmondás indokolásakor, hogy ne lehessen azt megtámadni? A felmondási idő teljes ideje alatt kiadható-e az előző évi és tárgyévi szabadság?
Részlet a válaszából: […] ...Amennyibena munkavállaló védettsége, vagyis a felmondási tilalom megszakad, s amunkavállaló akár csak igen rövid időre (pl. egyetlen napra), de ismétkeresőképessé válik, úgy az Mt. 90. § (1) bekezdésének a) pontja szerintifelmondási védelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.