43 cikk rendezése:
11. cikk / 43 Közszolgálati jogviszonyban töltött idő – a főiskolai tanulmányok beszámíthatósága
Kérdés: Egyik köztisztviselőnk 2021. július 1. naptól került a közös hivatalunk állományába, adóügyi ügyintéző munkakörbe A kinevezési okmányainak elkészítésénél, ezen belül a jogviszony beszámításnál nem került beszámításra az 1984. szeptember 1. napjától fennálló egyetemi/főiskolai hallgató jogviszonya, melyet megszakításokkal, de 1987. június 30. nappal fejezett be. A köztisztviselő nem fogadta el a kinevezésében szereplő beszámított szolgálati időt, mert szerinte az egyetemi/főiskolai hallgatói jogviszonyt is mint munkaviszony be kell számítani a besorolásához a Kttv. 8. §-ának (5)-(6) bekezdései alapján. Hivatalunk álláspontja, hogy a Kttv. hivatkozott szakasza alapján a főiskolai hallgatói jogviszony nem számít munkaviszonynak, még akkor sem, ha az 1992. július 1-jét megelőzően állt fenn. Fentieken túl a köztisztviselő nem egyszer, hanem a hallgatói jogviszonyának megszakítása miatt, több időpontra is kéri a 6 hónap beszámítását. Jogos-e a köztisztviselő kérése a szolgálati idő újraszámítását – a főiskolai hallgatói jogviszony beszámítását – illetően?
12. cikk / 43 Hittanár-szakképzettséggel betölthető munkakör
Kérdés: Tankerületi központhoz tartozó általános iskolában alkalmaznának tanulószobai, napközis tanárként. 1999-ben szereztem okleveles hittanár diplomát. A diplomám pedagógusdiplomának minősül. A gyerekek hittant is tanulnak az iskolában, a szakképzettségem alapján tehát érdemben tudok nekik segíteni a tanulmányaikban. A tankerületi központ szerint azonban a végzettségem nem megfelelő. Tudtommal egyházi iskolákban elfogadják ugyanezt a végzettséget.
13. cikk / 43 Garantált bérminimumra való jogosultság – a szükséges képesítés
Kérdés: Az új szakképzési törvény az eddigi állam által elismert szakképesítések helyett bevezette a szakmák rendszerét. A minimálbér-rendelet szerint továbbra is a legalább középfokú szakképzettséggel rendelkezők számára kell garantált bérminimumot fizetni. Mit jelent a szakképzési törvény szerinti változás a garantált bérminimumra való jogosultság szempontjából?
14. cikk / 43 Engedély nélküli kivitt dobozok
Kérdés: Határozatlan idejű munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalónk munkaviszonyát jogszerűen megszüntethetjük-e felmondással, ha bizonyítékaink vannak rá, hogy több alkalommal engedély nélkül vitt ki a telephelyünkről tisztázatlan tartalmú dobozokat annak ellenére, hogy a munkáltatói szabályzat rögzíti, hogy enélkül semmilyen tárgyat nem lehet kivinni vagy a munkahelyről elszállítani? A munkavállaló nem tárta fel, hogy a dobozokban mi volt.
15. cikk / 43 Jogosítvány mint középfokú szakképesítés
Kérdés: Kötelező-e megadni a garantált bérminimumot a C, illetve C+E kategóriás jogosítvánnyal rendelkező tehergépkocsi-vezetőknek? Betonmixeres autót vezetnek, melyhez külön gépkezelői képesítés nem szükséges.
16. cikk / 43 Dajkák átsorolása – a végzettség megszerzése folytán
Kérdés: Kolléganőink dajka munkakörben 2015 óta dolgoznak óvodánkban. A gazdasági osztály belső ellenőre a besorolásuk ellenőrzése során hiányosságokat tárt fel, melynek során az egyik dajkát C/11-ből D/5-be, a másik dajkát D/6-ból D/2-be sorolták. A belső ellenőr álláspontja szerint azért volt szükség a besorolások módosítására, mert a "pedagógiai és családsegítő munkatárs" végzettség 2016. évi megszerzése után ez a végzettségük lett a besorolásnál figyelembe vehető legmagasabb iskolai végzettség. A fizetési fokozatok megállapítása során az első dajkánál figyelembe vették az 1992 előtti munkahelyeket, míg a másodiknál csak az óvodai jogviszonyát számították be. Az első dajka 1983-1991 között egy szövőgyárban, 1993-1996 között egy vegyeskereskedőnél dolgozott, majd munkanélküli volt, 2000-2001-ben egy pékségnél volt alkalmazásban, majd 2001-2015 között egy nagy bevásárlóláncnál. A második dajka 2002-ben egy dohányfeldolgozó kft. munkavállalója volt, ezt követően 2003-ig munkanélküli, majd 2003-2006 között egy építőipari vállalkozásnál, utána ugyanannál a bevásárlóláncnál dolgozott, mint a kolléganője. Igaza van-e a belső ellenőrünknek? Ha igen, ez azzal jár, hogy a fizetési fokozatuk csökkenése miatt a két dajka szabadsága is lecsökken?
17. cikk / 43 Bizalomvesztésre alapított felmentés vagy hivatalvesztés
Kérdés: Egyik – válófélben lévő – kolléganőnk sorozatosan késett, a munkahelyén iktatással kapcsolatos munkaköri feladatait bizonyíthatóan egyáltalán nem látta el, amikor vezetője erre figyelmeztette, minősíthetetlen hangnemben válaszolt neki, munkaidejét a büfében és kollégáinak a magánéleti problémáit mesélve töltötte el, ami kollégáiban ellenérzést keltett, és munkavégzésüket is akadályozta. A munkáltató – a Kttv. hatálya alá tartozó önkormányzat – bizalomvesztésre hivatkozással kívánja megszüntetni a jogviszonyát, lévén, hogy megsértette a Kttv. 76. §-ának (2) bekezdésében szereplő kötelezettségeit, nevezetesen a vezető által meghatározott szakmai értékek iránti elkötelezettséget, a vezetőkkel és a munkatársakkal való alkotó együttműködést, továbbá a szakmai elhivatottsággal történő, fegyelmezett és lényeglátó feladatvégzést. Megtehetjük-e biztonsággal ezt a lépést munkáltatói részről?
18. cikk / 43 Tanuló alkalmassági vizsgálatának díja
Kérdés: Mit kell tudni a tanuló alkalmassági vizsgálatának díjáról? Ha tanulót alkalmazunk, van-e valamilyen különös feltétel erre vonatkozóan?
19. cikk / 43 Zenetanár gyakornok munkaideje
Kérdés: Többcélú intézményként működünk, melynek része az általános iskola és az alapfokú művészeti iskola is. Gyakornok besorolásban foglalkoztatunk egy pedagógust, aki az általános iskolában énektanári és karvezetői, az alapfokú művészeti iskolában zongorakísérői és korrepetitori feladatokat lát el. Hogyan alakul a neveléssel-oktatással lekötött munkaidejének óraszáma, tekintettel arra, hogy mindkét helyen tart tanórákat, foglalkozásokat?
20. cikk / 43 Vezető munkavállaló munkaviszonyának azonnali hatályú felmondása
Kérdés: Meg lehet-e szüntetni azonnali hatályú felmondással annak a vezető állású munkavállalónak a munkaviszonyát, aki rendszeresen anélkül ismer el egyes szerződéses követeléseket, hogy ellenőrizné, azok mögött van-e tényleges teljesítés? Mivel számos esetben bebizonyosodott, hogy a követelések nagy része valójában nem is volt jogos, ebből következően e tevékenységével jelentősebb összegű kárt okozott a cégnek.
