5 talált cikk a táppénz , kereset , GYES kifejezésre

Kérdés: Egy önkormányzati fenntartású óvodában csoportmegszüntetés miatt 2022. augusztus 31-én áthelyezéssel megszűnt a közalkalmazott jogviszonya a Kjt. 25. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján. 2022. szeptember 1-jén a közalkalmazott új közalkalmazotti jogviszonyt létesített ugyanazon önkormányzat fenntartása alatt működő másik óvodánál. E munkáltatónál 2022 decemberében került kifizetésre a munkáltató által adott egyéb juttatás. Ennek jogosultsági feltétele volt az, hogy a közalkalmazotti jogviszony legkésőbb 2022. június 30-ig keletkezzen, és nem illette meg a tartósan távol lévőket (például a harminc napot meghaladó táppénzben, a csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban részesülőket). A közalkalmazott nem részesült a munkáltató által adott egyéb juttatásban, mivel a közalkalmazotti jogviszonya 2022. június 30-át követően létesült az új munkáltatónál. A közalkalmazott sérelmezi, hogy nem részesült a munkáltató által adott egyéb juttatásban. Jogos-e a közalkalmazott sérelme?

Kérdés: Egyházi intézményben dolgozom 2013 óta. Egészségi állapotom kicsit megromlott, az utóbbi időben sokat voltam táppénzen emiatt. Ezt a főnökség és egyes kollégáim nehezményezték és szóvá is tették. Az intézmény lakói szeretnek, kollégáim nagyobb részével jól kijövök, a munkámat rendesen elvégzem. Az egyik kollegina viselkedése azonban bántó és sértő már egy ideje. A főnökségnek ezt több ízben jeleztem is, de semmi nem történt az ügyben. Eddig sokszor megtörtént már, hogy a főnökség előtt valótlan dolgokat állított mind a lakókkal, mind pedig velem kapcsolatban, ezért jeleztem nekik, hogy így nem szeretnék itt tovább dolgozni, és szeretném beadni a felmondásom, de pontos dátumot nem mondtam. A főnököm már a munkám során is azzal zaklat, hogy "akkor adjam be a felmondásom már holnap", és ne is indokoljam meg, végkielégítést se kérjek, ő eltekint a harminc nap felmondási idő felének letöltésétől. Táppénzre azonban nem mehetek addig, mert az idő alatt is felmondhat nekem, és ő meg is fogja indokolni, hogy miért. Ez számomra nagyon zavaró, illetve kínos. Egyes nővér kollégáim viselkedése mind velem, mind a lakókkal szemben is sok kívánnivalót hagy maga után. Emiatt a lakók sokat panaszkodnak, de a főnökség nem hisz sem nekem, sem a nekik – utóbbiakra ráfogják, hogy demensek (ész, értelem nélküli állapot). Sajnálom őket, nem mernek már szólni sem, mert félnek, hogy csak rosszabb lesz nekik. Én már ezt nem bírom sokszor nézni, és szóvá szoktam tenni, ami miatt haragszik rám négy-öt kolléga. A többi kollégám sem szól, mert féltik a munkahelyüket, így nincs bizonyítékom. Kérem, tájékoztassanak arról, hogy mik a lehetőségeim. Várjam meg, hogy a főnököm mondjon fel? Mit lehet tenni, ha a felmondás indokolásában számomra elfogadhatatlant ír? Köteles vagyok ilyenkor az indokolást elfogadni?

Kérdés: A szolgálati időm alatt, ami kb. 44 év, többször voltam fizetés nélküli szabadságon. A fizetés nélküli szabadságok időtartama csak egyszer haladta meg a 30 napot, a többi esetben ennél rövidebb idő volt. Tudomásom szerint csak a 30 napot meghaladó esetben szűnik meg a biztosítási jogviszony, és ez kiesik a szolgálati időből. Kérdésem az, hogy a 30 napot meghaladó napok kiesése minden egyes alkalomra, vagy mindig egy aktuális teljes évre, vagy a teljes munkaviszonyban eltöltött időre vonatkozik?

Kérdés: Az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság tulajdonosa, aki egyben az ügyvezető is, jelenleg terhes. Az ügyvezető igénybe kívánja venni a TGYÁS-t, illetve a GYES-t, a szülést megelőzően pedig még táppénzes állományba is kerül az egészségi állapota miatt. Mivel a társaság a működését fenn kívánja tartani, helyette egy alkalmazott végezné a munkát. E munkavállaló nem lenne társasági szerződés szerint kinevezett ügyvezető, a munkáltatója pedig továbbra is a jelenlegi ügyvezető lenne. Önök szerint e munkavállaló vonatkozásában a munkáltatói jogkör ügyvezető általi gyakorlása munkavégzésnek minősül?

Kérdés: A munkáltatómnak felróható okból egészségkárosodást szenvedtem, melynek következtében 2002 decemberétől rokkantnyugdíjas lettem. Emiatt eddig kétszer nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte a munkáltatómat a bíróság. A legutóbbi bírósági eljárásban – 2009-ben – a munkáltató tudomást szerzett az állapotom romlásáról, valamint arról, hogy rokkantnyugdíjas lettem, s mégsem hívott fel a káraim előterjesztésére. A vagyoni kártérítés ügyében eddig a bíróság nem ítélkezett. Igényelhetem-e a munkáltatótól a vagyoni kártérítésemet, a rokkantnyugdíjam és az elvárható kereset különbözetét havi járadékként? Valamint ez esetben visszamenőlegesen a rokkantnyugdíjba helyezéstől igényelhetem-e a fenti összeget, hiszen a munkáltató – tudomása ellenére – nem szólított fel a káraim elő­terjesztésére? A bíróság elfogadja-e bizonyítékként, hogy a 2009. évi bírósági eljárásban a munkáltató tudomást szerzett a rokkantságomról, az állapotromlásomról? A bíróság mire kötelezheti a munkáltatót?