13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Besorolás egészségügyi dolgozó esetén
Kérdés:
Kérem a segítségüket abban, hogy az egészségügyi szakiskolai képesítő bizonyítvány (régi, érettségi nélküli, 3 éves képzés) az egészségügyi szolgálati jogviszonyban melyik fizetési osztály besorolására jogosít?
2. cikk / 13 Bontási munkák – szakképzettség és munkavédelmi intézkedések
Kérdés: Az önkormányzat az egyik tulajdonában álló ingatlant le szeretné bontani. Költséghatékonysági okokból, mivel szakembert nem tud megfizetni, a saját munkaviszonyos (Mt. szerinti) dolgozóival végeztetné el a feladatokat. A munkavállalók jelenleg segédmunkásként, takarítóként, illetve mezőőr/közterület-felügyelőként vannak foglalkoztatva, a bontáshoz kapcsolódó szakirányú végzettségük nincs. Kerti munkás, parkgondozó, dísznövénykertész, személy- és vagyonőr, közterület-felügyelő, általános kertész, vadászvizsga, lővizsga, golyós-, sörétesfegyver-kezelés végzettségekkel rendelkeznek. Végezhetnek-e jogszerűen ingatlanbontási munkát? Milyen munkakör szükséges hozzá, mik a feltételei az ilyen típusú munkavégzésnek? Munkavédelmi intézkedéseket kell-e betartani, hogy ha ellenőrök szállnak ki, ne találjanak problémát?
3. cikk / 13 Közszolgálati jogviszonyban töltött idő – a főiskolai tanulmányok beszámíthatósága
Kérdés: Egyik köztisztviselőnk 2021. július 1. naptól került a közös hivatalunk állományába, adóügyi ügyintéző munkakörbe A kinevezési okmányainak elkészítésénél, ezen belül a jogviszony beszámításnál nem került beszámításra az 1984. szeptember 1. napjától fennálló egyetemi/főiskolai hallgató jogviszonya, melyet megszakításokkal, de 1987. június 30. nappal fejezett be. A köztisztviselő nem fogadta el a kinevezésében szereplő beszámított szolgálati időt, mert szerinte az egyetemi/főiskolai hallgatói jogviszonyt is mint munkaviszony be kell számítani a besorolásához a Kttv. 8. §-ának (5)-(6) bekezdései alapján. Hivatalunk álláspontja, hogy a Kttv. hivatkozott szakasza alapján a főiskolai hallgatói jogviszony nem számít munkaviszonynak, még akkor sem, ha az 1992. július 1-jét megelőzően állt fenn. Fentieken túl a köztisztviselő nem egyszer, hanem a hallgatói jogviszonyának megszakítása miatt, több időpontra is kéri a 6 hónap beszámítását. Jogos-e a köztisztviselő kérése a szolgálati idő újraszámítását – a főiskolai hallgatói jogviszony beszámítását – illetően?
4. cikk / 13 Nyugdíjas pedagógus – besorolás és követelmények
Kérdés: Egy, a pedagógus-előmenetel hatálya alá tartozó iskolapszichológus jelenleg egy alapítványi fenntartású köznevelési intézményben dolgozik, Pedagógus I. fokozatban. 2021 szeptemberében igénybe fogja venni a nők 40 éves kedvezményes nyugdíját, azonban a jogviszony megszakítása nélkül továbbra is folytatni fogja tevékenységét. Megtarthatja-e a besorolását? Rá, mint nyugdíj mellett pedagógus-munkakörben foglalkoztatottra vonatkozik-e a 2023-ig teljesítendő kötelező Pedagógus II. fokozatot célzó minősítési eljárás?
5. cikk / 13 Könyvtáros és pedagógiai asszisztens – végzettségek a besoroláshoz
Kérdés: Hogyan kell besorolni egy iskolában dolgozó, nevelést és oktatást közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott könyvtárost, aki a főiskolai szintű könyvtáros szakképzettsége mellett egyetemi közgazdász szakképzettséggel is rendelkezik, valamint azt a pedagógiai asszisztenst, aki rendelkezik középfokú OKJ-s pedagógiai asszisztens szakképzettséggel, de mellette van főiskolai végzettsége is? A 326/2013. Korm. rendelet 2. számú melléklete szerint a könyvtáros E-J kategóriába sorolható. E rendelet 32. §-a azt mondja ki, hogy ha külön jogszabály nem határozza meg a képesítési feltételeket, mindig a legmagasabb végzettsége, szakképzettsége szerint kell besorolni. Eszerint elfogadom az egyetemi végzettséget, mert ágazati jogszabály nem írja elő a feltételeket? Azért is furcsa ez nekem, mert pályázati feltételként nyilván megjelöli a munkáltató a könyvtáros szakképzettséget, hiszen ezzel tudja ellátni a munkakörét.
6. cikk / 13 Uniós állampolgár alkalmazásával kapcsolatos teendők
Kérdés: Francia állampolgár alkalmazása esetén milyen sorrendben történjen a bejelentési nyomtatványok, kötelezettségek, az adókártya, a tajkártya, valamint a lakcímkártya igénylése? Ezeket csak a munkavállaló vagy a munkáltató is megigényelheti?
7. cikk / 13 Garantált bérminimumra jogosultság iskolai végzettség hiányában
Kérdés: Az egyik üzemünkben jellemzően gépkezelőket foglalkoztatunk, ahol elvárás a szakirányú végzettség megléte. A munkaerőhiány okán azonban néha szükséges felvennünk olyan munkavállalókat is, akiknek van ugyan tapasztalatuk hasonló gépek kezelésében, de szakirányú végzettséggel nem rendelkeznek – őket beíratjuk a képzésre. A kérdésem, hogy addig, amíg meg nem szerzik a szakirányú iskolai végzettséget, meg kell adnunk nekik alapbérként a garantált bérminimumot, vagy elegendő a minimálbért?
8. cikk / 13 Köztisztviselő besorolása – a feladatkörhöz előírt képesítés a meghatározó
Kérdés: Önkormányzati hivatalnál köztisztviselői státuszban a besorolási tábla szerint milyen iskolai végzettség számít felsőfokú végzettségnek? Társadalombiztosítási és bérügyi szakelőadó OKJ-és szakképesítésű köztisztviselőt hogyan kell besorolni?
9. cikk / 13 Kollektív szerződés sorsa a munkáltató személyében történt változás után
Kérdés: Cégünket felvásárolja egy nemzetközi cégcsoport hazai leányvállalata. A változás során a felek tiszteletben tartják a munkavállalók megszerzett jogait, a jogutód munkáltató minden juttatást biztosít. Problémát jelentenek viszont a kollektív szerződésünkben szabályozott pótszabadságok és a képesítési pótlék. Az új munkáltatónál is van kollektív szerződés, de a szabadságról és a pótlékokról szóló részei jóval kedvezőtlenebbek. Meddig kell alkalmaznunk a jogutódlás után a saját korábbi kollektív szerződésünket?
10. cikk / 13 Kórházi alkalmazott illetményének fizetése
Kérdés: 2013. szeptember 10-én kezdtem el dolgozni egy kórházban. A VIP-osztályra jelentkeztem, mert itt kiemelt bérezést ígértek. Elvállaltam a munkát, annak ellenére, hogy azt a tájékoztatást kaptam, hogy átmenetileg, pár hétre a Traumatológia állományába vesznek fel. Kiemelt bérezésről egészen októberig nem is volt szó, akkor a zúgolódások miatt kihirdették, hogy kapunk bruttó 40 000+10 000 Ft pótlékot, visszamenőleg, hóközi kifizetésként. De ezt a mai napig nem kaptuk meg, a munkaügyi osztályon is összevissza ígérgetnek, ma már csupán annyit, hogy csak nyelvpótlékot fognak fizetni. A másik kérdésem, hogy rosszul számolták ki az éveimet, ezért nem a megfelelő besorolási sávba tettek. Mit tehetnék az ügyben?