Munkába járás – a költségtérítésének differenciálhatósága

Kérdés:

Munkába járás költségtérítése körében cégünk jelenleg egységesen 18 Ft/km támogatást fizet minden érintett munkavállalójának. Differenciálható-e szabályosan a támogatás mértéke a munkavállalók között úgy, hogy például a távolabbról – X km felett – bejáró dolgozóknak nagyobb összegű térítést fizet? Esetleg kapcsolhat-e ehhez munkakört is, tekintve, hogy egy operátornak anyagilag nagyobb megterhelést jelent az üzemanyag önerőrészének kifizetése, mint egy magasabb beosztású, és ezáltal jobban is kereső munkatársnak? Belső szabályzat készítése szükséges?

Részlet a válaszából: […] ...számára tehát megállapítható a 18 Ft/km költségtérítésnél magasabb mérték is más munkakörökhöz képest, de a munkakörön belül egyes munkavállalóknak a lakóhelyük alapján eltérő mérték nem. A munkahelytől távolabbi lakóhely ugyanis a hosszabb távolság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Költségviselési megállapodás home office esetén

Kérdés: Mivel az Mt. 51. §-ának (2) bekezdését az eltérő megállapodásokkal foglalkozó 57. § nem tartalmazza, így jól értem-e, hogy a felek érvényesen állapodhatnak meg abban, hogy a home office keretében történő munkavégzés helyéről és az ennek során használt berendezésről, számítástechnikai jellegű szükségletekről (ide nem értve a munkáltató által biztosított számítástechnikai eszközöket) a munkavállalónak kell gondoskodnia, vállalva az ezzel kapcsolatos minden költséget (pl. internet-előfizetés díja)? Van-e még mindig éles határ a home office és a távmunka között? [A felek által kétoldalú megállapodásban megállapodott (részbeni) home office-ra gondolok elsősorban, tehát nem a munkáltató által szabályzattal előírt otthoni munkavégzésről.]
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonyra vonatkozó szabálytól a munkavállaló javára eltérhet [Mt. 43. § (1) bek.]. Hasonló engedélyeket tartalmaznak az egyes fejezetek végén található "Eltérő megállapodás" címek, mint amilyen a hivatkozott 57. § is; ugyancsak ilyen eltérési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

Munkába járás költsége – megtéríthetőség a CSED és a GYED folyósítása alatt

Kérdés: A CSED és a GYED idejére hazautazási költségtérítést fizethetünk-e a kismama részére?
Részlet a válaszából: […] ...esetén a munkavállaló a munkaviszonyában keresőtevékenységet nem folytat, tehát nem dolgozik; ilyenkor a munkaviszony szünetel, azaz – egyes kivételekkel – a munkaszerződésből eredő jogok nem gyakorolhatók, és a kötelezettségeket nem kell teljesíteni. A szünetelése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Kiküldetésre járó díjazás

Kérdés: Egyesített intézmény egyik telephelyén műszaki okok miatt nem lehet dolgozni, ezért a munkáltató elrendelt – több kerületi telephely közül – egy másik, ugyanabban a kerületben lévő telephelyen történő munkavégzést. Kiküldetésnek minősül-e ez a munkáltatói intézkedés, és milyen költségeket kell a munkáltatónak állnia? Például, aki egyébként sem munkába járás, sem munkaköri feladatok miatt nem kapott bérletet, annak most járna-e bérlet vagy jegy, ha a másik telephelyet csak tömegközlekedési eszközzel vagy autóval tudja megközelíteni?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni; ezek közül a más munkahelyen történő foglalkoztatás munkajogi szempontból a kiküldetés [Mt. 53. § (1) bek.]. Amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 5.

Egy munkavállaló közös foglalkoztatása

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 151. számában, a 3008. kérdésszám alatt megválaszolt gondolathoz kapcsolódna a kérdésem. Ha kiderülne az, hogy az "A" cég alkalmazottja az egyes termékek eladása után kiállított készpénzfizetési számlákon a "B" cég adatait tüntetné fel, akkor ezt munkajogi szempontból hogyan lehetne értelmezni? Ha az alkalmazottnak két "kasszája" lenne, akkor ez valójában azt jelentené, hogy az eladó mindkét cég nevében és érdekében értékesít, és a "B" céggel is munkaviszonyban áll?
Részlet a válaszából: […] A korábbi válaszban jeleztük, hogy egy munkaviszony keretei között is van arra lehetőség, hogy a munkavállaló ne csak a munkáltatója, hanem egy másik cég termékeit is értékesítse. Munkajogi szempontból annak van jelentősége, ha e másik, a munkavállalóval munkaviszonyban nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 16.

Gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint toborzási feladatok elrendelése

Kérdés: Egy szakközépiskolában dolgozom angol nyelvtanári munkakörben. Az igazgatóm megbízott, hogy lássam el a gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő munkakört. Külön díjazást ezért nem kapok. Hiába mondtam, hogy nincs megfelelő végzettségem a feladat ellátásához, az igazgató azt felelte, választhatok, vagy ez, vagy inkább az iskolának toborzókörútra megyek a saját kocsimmal és a saját benzinköltségemre a megyében. Két kiskorú gyermekem van, ez még rosszabb helyzetbe hozna. Mit tehetek ebben a helyzetben?
Részlet a válaszából: […] ...le nem kötött részében a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása is elrendelhető. Ez azonban csak egyes feladatok ellátását jelentheti, nem pedig a gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelői munkakörbe tartozó teljes,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.