14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Munkaadói kárigény érvényesítése, ha többen okozták a kárt
Kérdés: A munkáltató a munkavállalók együttes károkozásának megállapítása és egyetemleges kötelezésük érdekében terjesztett elő keresetet. A károkozást a munkavállalók a munkáltatónál folyamatban lévő több projekt kapcsán, számlákkal való visszaélés, illetve beszállítók megvesztegetése révén okozták. Ennek megfelelően valamennyi projekt kapcsán kértük az összes alperesként perbe vont munkavállaló egyetemleges kötelezését. A munkavállalók egyike azonban vitatja a részvételét/közreműködését egyes projektek kapcsán, és ezáltal a károkozói magatartását. Ha ez a munkavállaló valóban nem vett részt az adott projektben, és a kereseti követelés kizárólagosan a munkavállalók egyetemleges kötelezésére vonatkozik, a bíróság a kereseti követelés egészét elutasítja-e a kereseti kötöttség elve alapján az egyetemlegesség hiánya miatt, vagy az érintett munkavállaló kizárólag az adott projekt kapcsán mentesül a kötelezés alól, míg a projektben részt vevő többi munkavállaló egyetemleges kötelezésére sor kerülhet? Amennyiben az alperesi nyilatkozatok kapcsán lenne olyan projekt, ahol kizárólag egy munkavállaló kártérítési felelőssége állapítható meg, akkor ez az adott projekt kapcsán előterjesztett kereseti kérelem elutasításához vezet az egyetemlegesség hiánya miatt, vagy a bíróság megállapítja az adott és egyetlen munkavállaló kártérítési felelősségét a kártérítés megfizetésére vonatkozó kötelezés mellett?
2. cikk / 14 Munkaruhával kapcsolatos munkaadói szabályozás
Kérdés: Mi a megfelelő eljárási rend a munkaruha kiosztására vonatkozóan? Belső szabályzatban vagy kollektív szerződésben érdemes a részleteket rögzíteni? Szükséges-e átvételi elismervényt aláíratni minden egyes munkavállalóval az átvett munkaruha kapcsán, abban részletezve, hogy miből, mennyit, milyen értékben, mikor vett át, mennyi a kihordási idő, illetve nyilatkoztatni arról, hogy munkaviszonya megszűnésekor a munkaruhát tisztán leadja, vagy tudomásul veszi, hogy ellenkező esetben a munkaruha értékének időarányos részével tartozik a munkáltatónak?
3. cikk / 14 Felelősség a munkahelyre – szabadidős tevékenység során – bevitt dolgokért
Kérdés: Többféle módon támogatjuk a munkavállalóink közösségi szerveződését, így a cégvezetés döntése értelmében lehetőség van arra is, hogy különböző rendezvényeket (pl. vallási összejövetel, filmklub stb.) tartsanak a munkavállalók egyes kijelölt helyiségekben, természetesen csak munkaidőn kívül. Az egyik munkavállalónak egy ilyen rendezvényen ellopták a táskáját. Ilyen esetben munkáltatóként felelősek vagyunk az ehhez hasonló károkért?
4. cikk / 14 Tanulmányokra kötelezés és vizsgakötelezettség elmulasztása
Kérdés: Az új Mt. ugyan nem tartalmazza kimondottan, de egyes rendelkezéseiből levezethető, hogy a munkáltató továbbra is kötelezheti a munkavállalót meghatározott tanfolyam elvégzésére, a vizsgák letételére, azaz a képzettség megszerzésére. A tanfolyam díját társaságunk fizeti, a tanfolyam látogatásával, a jegyzetekkel, egyebekkel kapcsolatban felmerült költségeket is megtérítjük a munkavállaló részére, a vizsgákhoz pedig tanulmányi munkaidő-kedvezményt biztosítunk. Mit tehet a munkáltató akkor, ha a munkavállaló a képzésen ugyan szorgalmasan részt vesz, de a meghatározott időpontig nem tudja a képzettség megszerzéséhez szükséges vizsgákat letenni? A költségek visszakövetelésén túl lehetséges-e a munkaviszony megszüntetése?
5. cikk / 14 Kártérítési felelősség korlátozása a régi Mt. alapján
Kérdés: A munkavállalóinkkal még a régi Mt. hatálya alatt olyan megállapodást kötöttünk, hogy kártérítési felelősségük a gondatlan károkozás esetén is másfél havi átlagkeresetük mértékéig terjedhet. Ez akkor kifejezett szigorítása volt a felelősségi szabályoknak. Az új törvényben viszont az van, hogy a munkavállaló alapesetben 4 havi távolléti díj mértékéig felel. Mi a helyzet, ha az ilyen, régebbi munkaszerződéssel rendelkező munkavállaló okoz kárt, milyen összeget lehet tőle követelni?
6. cikk / 14 Kárigény elévülése rokkantnyugdíj esetén
Kérdés: Ha a munkaadó értesül a munkavállaló rokkantnyugdíjazásáról, 15 napon belül fel kell hívnia a munkavállalót a kárigény érvényesítésére. Úgy tudom, ha ezt elmulasztja a munkaadó, nemcsak az elévülési időn (3 év) belül áll fenn a felelőssége, hanem a rokkantnyugdíjazás időpontjától. Ez mit jelent, és hogyan érvényesíthető a bírósági eljárásban? Sajnos a bírák nem így ítélkeznek, csak maximum 3 éven belüli káreseményre állapítanak meg kártérítést. Szerintem ez jogi ellentmondás.
7. cikk / 14 Gyorshajtási bírság átvállalása a munkavállalótól
Kérdés: Teherfuvarozó vállalkozásként sok esetben kerülünk olyan helyzetbe, amikor a munkavállaló sofőrjeinket gyorshajtás miatt megállítják, és a közúti közlekedésről szóló törvény megsértése miatt helyszíni bírsággal sújtják. Jellemző, hogy a kamionokat a bírság megfizetéséig nem is engedik tovább, a munkavállalónál viszont nincs elegendő pénz a befizetéshez. Így általában elutaljuk a bírság összegét – ami akár több százezer forint is lehet – annak érdekében, hogy a szállítmány ne álljon, és elkerüljük a komoly késedelmi kötbéreket. Milyen módon lehet a gyorshajtás miatt kifizetett összegeket visszakövetelni a munkavállalótól? Ez a munkavállalói kártérítési felelősség körébe tartozik?
8. cikk / 14 Ruhatáros kárfelelőssége
Kérdés: Egy munkavállalónk ruhatárosként dolgozik, és a gyár területére be nem vihető csomagokat, ruhadarabokat veszi át és őrzi. A többi munkavállalók közül egyre többen panaszkodnak, hogy a leadott csomagokból, kabátokból eltűnnek dolgok, néha még a kabátok is, és sok esetben kellett kártérítést fizetnünk, hogy elkerüljük a jogvitát. A ruhatáros munkavállalóra ugyanakkor nem tudjuk rábizonyítani, hogy elvett volna bármit is. Van-e lehetőségünk őt az átvett dolgokért való felelősség alapján elszámoltatni?
9. cikk / 14 Kötbér a munkajogban
Kérdés: Kölcsönbe adott munkavállalóink rendszeresen késnek a kölcsönvevőtől, ami miatt egyes munkafolyamatokat csak később tudnak elkezdeni, és ez termeléskiesést okoz. A kölcsönvevő ezt a késést 10 000 Ft-os kötbérrel szankcionálja alkalmanként és munkavállalónként, ami elég komoly veszteséget eredményezett a múlt hónapban. Szeretnénk a felmerült kárt áthárítani a munkavállalókra olyan módon, hogy a kölcsönvevő által követelt kötbérhez hasonlóan a munkaszerződésbe is belefoglaljuk, hogy amennyiben a munkavállaló igazolatlanul nem, vagy nem pontosan jelenik meg a kölcsönvevőnél, akkor kártérítésként 10 000 Ft-ot köteles fizetni nekünk. Van erre lehetőség?
10. cikk / 14 Munkáltatói kárfelelősség – a jegyessel szemben?
Kérdés: Vőlegényem az idén tavasszal súlyos balesetet szenvedett a munkahelyén. A baleset után hónapokig ápolásra szorult; emiatt a munkahelyemen fizetés nélküli szabadságot vettem ki, hogy el tudjam látni. Pár héttel ezelőtt megállapodás született a munkáltatójával, amiben az elismerte felelősségét a balesetért, és hajlandó kártérítést is fizetni. A kérdésem az, hogy a fizetés nélküli szabadságom miatt kiesett jövedelmemet én érvényesíthetem-e a munkáltatóval szemben?