Önkormányzati fenntartású intézmény vezetőjének megbízása

Kérdés: A 326/2013. Korm. rendelet 24. §-ának (3) bekezdése szerint vezetői megbízást a miniszter, az országos, területi nemzetiségi önkormányzat közgyűlése, a települési nemzetiségi önkormányzat, a települési önkormányzat képviselő-testülete, illetve a fenntartó vezetője vagy megbízottja adja. Ugyanezen jogszabály 21. §-ának (1) bekezdése vezetői megbízásnak minősíti a tagintézmény-vezetői és az intézményvezető-helyettesi megbízást is [összhangban a Kjt. 23. §-ának (2) bekezdésével]. E rendelkezések alapján önkormányzat fenntartásában lévő óvoda tagóvoda-vezetője és intézményvezető-helyettese részére megbízást a képviselő-testület, a fenntartó vezetője (azaz az önkormányzat polgármestere) vagy megbízottja adhat. Ez alapján tehát van-e arra lehetőség, hogy a tagóvoda vezetőjét és intézményvezető-helyettesét az önkormányzat polgármestere vagy az általa megbízott személy nevezze ki? Továbbá: lehet-e maga az intézményvezető a polgármester által a megbízási jogkör gyakorlására feljogosított személy? Amennyiben igen, milyen módon szükséges ennek a dokumentálása önkormányzati fenntartású intézménynél? A Kjt. 20/B. §-ának (1) bekezdése szerint: "A magasabb vezető és a vezető beosztás ellátására szóló megbízásra pályázatot kell kiírni. A pályázatot a megbízási jogkör gyakorlója írja ki." Helyes értelmezés alapján ez azt jelenti, hogy mind a tagóvoda-vezető, mind az intézményvezető-helyettes megbízása – amennyiben nincs kivételszabály – csak pályáztatás útján öt évre történhet, és arra kizárólag a képviselő-testület, a polgármester vagy az általa megbízott személy jogosult?
Részlet a válaszából: […] ...szükséges feltételekről gondoskodik. A 326/2013. Korm. rendelet 24. §-ának (3) bekezdése tehát úgy értelmezendő, hogy az egyes, külön nevesített fenntartók esetén konkrétan meghatározza a kinevezési jogkörgyakorló szervet, a nem nevesített egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 16.

Munkaóra vagy tanóra

Kérdés: A 20/2012. EMMI rendelet 16. §-ának (2) bekezdése szerint az elméleti oktatás keretében a tanítási óra ideje 45 perc, de az iskola ennél rövidebb vagy hosszabb tanítási órát is szervezhet azzal a megkötéssel, hogy az óra hossza 35-135 perc között mozoghat, és az egy tanítási napon a tanulók kötelező tanórai foglalkozásainak felső határára vonatkozó rendelkezések szerint tartható kötelező tanórai foglalkozások számításánál a tanítási órákat 45 perces órákra átszámítva kell figyelembe venni. A pedagógusok munkaidejére vonatkozóan az Nkt. 62. §-ának (5)-(6) bekezdései azt írják elő, hogy a pedagógus a heti teljes munkaidejének 80%-át (ún. kötött munkaidő) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. A teljes munkaidő 55-65%-ában (ún. neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. Az Mt. 92. §-ának (1) bekezdése pedig kimondja, hogy a teljes napi munkaidő napi 8, heti 40 óra. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő a 40 óra alapulvételével heti 22-26 óra. Ezen 60 vagy 45 perces tanórát kell érteni?
Részlet a válaszából: […] ...Nkt. 62. §-ának (6) és további bekezdései a pedagógusok munkaidejének egyes feladatokra fordítandó részeit határozzák meg. Általános szabály szerint a teljes munkaidő 80%-a a kötött munkaidő, 55-5%-a a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, a fennmaradó 20% pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 16.

Óvodavezető és jegyző – nem összeférhetetlen a házastársi kapcsolat

Kérdés: Amennyiben a vezető óvónő a jegyző felesége, ez esetben fennáll-e összeférhetetlenség? A vezető óvónő az élelmezésvezető is az óvodában, anyagi dolgokról is rendelkezik. Kinek tartozik beszámolni a munkaidejéről, a munkájáról a vezető óvónő?
Részlet a válaszából: […] ...és működési szabályzatban átruházhatja.Az óvodákra vonatkozóan az összeférhetetlenség szabályait a Kjt., valamint az ez alóli egyes kivételeket az Nkt. 61. §-ának (7) bekezdése határozza meg. Utóbbi szerint a köznevelési intézményben történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 12.

Kollégiumi nevelőtanárok munkaideje, ügyelete és annak díjazása

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a kollégiumi nevelőtanárok munkaidejét, mennyi a kötelező órájuk, az esti, éjszakai ügyeletük milyen óradíjjal számolandó, része-e a kötelező órájuknak? Ha igen, milyen szorzóval számítjuk, ha nem, akkor milyen bér fizetendő rá?
Részlet a válaszából: […] ...a neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét teljesíti; több, eltérő óraszámú munkakörben történő foglalkoztatás esetén az egyes munkakörök kötelező óráinak az átlagát. Ha az ügyeletet, készenlétet – részben vagy egészében – nem pedagógus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 9.

Célnyelvi civilizáció oktatása és a nyelvpótlék

Kérdés: Az egyik fenntartásunkba tartozó két tannyelvű középfokú közoktatási intézményben német nyelvtanári munkakörben foglalkoztatnak egy pedagógust. A pedagógusnak orosz-német szakos egyetemi szintű diplomája van, de csak a német szakját hasznosítja, német nyelv és célnyelvi civilizáció oktatása során. A célnyelvi civilizációt a Nemzeti alaptanterv szerint kizárólag az adott idegen nyelven kell oktatni. A pedagógusnak – a célnyelvi civilizációs ismeretek oktatásáért – az intézményvezető idegennyelv-tudási pótlékot állapított meg, a fenntartó álláspontja szerint azonban őt ez nem illeti meg, tekintettel a Kjt. 74. §-ának (4) bekezdésére, mely szerint: nem fizethető idegennyelv-tudási pótlék a nyelvtanári, tolmácsi, valamint a fordítói (revizor-fordítói) munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához szükséges idegen nyelv használata alapján. Kérdésünk az, hogy a célnyelvi civilizáció oktatása nyelvtanári munkakörbe tartozó feladatnak minősül-e (tekintettel arra is, hogy nincs külön egyetemi vagy főiskolai szintű, célnyelvi civilizációs ismeretek szakos szakképzettség, hanem ezt a tantárgyat a német nyelvszakos diploma használatával lehet tanítani), illetve arra, hogy a célnyelvi civilizáció oktatása során a magyar nyelv használatára nem kerül sor, csak a német nyelvére? A Kjt. 74. §-ának (1) bekezdése szerint ugyanis csak az a közalkalmazott jogosult idegennyelv-tudási pótlékra, aki olyan munkakört tölt be, amelyben a magyar nyelv mellett indokolt meghatározott idegen nyelv rendszeres használata, nem pedig csak az idegen nyelv használatára kerül sor.
Részlet a válaszából: […] ...138/1992. Korm. rendelet melléklete csak tanári munkakört ismer, nem tesz különbséget – besorolási szempontból – az egyes tanári munkakörök között, tehát nem különbözteti meg a nyelvtanári munkakört sem a civilizációoktatói munkakörtől. A Kjt. 74. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 10.

Közalkalmazott összeférhetetlensége

Kérdés: Lehetek-e egy kft. ügyvezető igazgatója, miközben közalkalmazotti jogviszonyom van?
Részlet a válaszából: […] ...szerzői jogi tevékenységeket), így a Kjt. 43/A. §-a szerint a helyi önkormányzatok által fenntartott szolgáltatófeladatokat ellátó egyes költségvetési szervek intézményvezetője és helyettese esetén. Sajátos ágazati szabályokat tartalmaz még a Kjt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 29.

Intézményvezető – ki a munkáltatója?

Kérdés: Többször halljuk azt a vélekedést, hogy a helyi önkormányzatok által létrehozott költségvetési szervek (pl. iskolák, óvodák) intézményvezetői tekintetében nem az adott költségvetési szerv, hanem az önkormányzat a munkáltató. Véleményük szerint helyes ez az álláspont?
Részlet a válaszából: […] ...attól függetlenül a költségvetésiszerv lesz, hogy adott esetben más személy vagy szerv hozza meg a munkáltatóijogkörbe tartozó egyes döntéseket, illetve gyakorolja a munkáltatói jogköregyes részeit. Ezt az értelmezést támasztja alá a Legfelsőbb Bíróság BH...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Magasabb vezető közalkalmazott pályakezdőként

Kérdés: Lehet-e egy szálláshely szolgáltatására, konferenciák lebonyolítására irányuló tevékenységet végző önkormányzati költségvetési intézményben intézményvezető (kinevezett magasabb vezető) az a személy, aki a pályázati feltételeknek megfelel ugyan, de pályakezdőnek minősül? Megítélésünk szerint a Kjt. ezt nem zárja ki. Vajon helyes-e a vélekedésünk?
Részlet a válaszából: […] ...három képzettségi osztályba kell sorolni(középfokú képzettségi osztály, felsőfokú 1. és felsőfokú 2. képzettségiosztály); az egyes képzettségi osztályokhoz tartozó szorzószámokat pedig a Kjt.3. számú melléklet tartalmazza [Kjt. 66/A. § (3)-(4) bek.]. Mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.
1
2