Közalkalmazott felmentése létszámcsökkentés és átszervezés esetén

Kérdés: Önkormányzati fenntartású intézmény tevékenysége, amelyben a közalkalmazottakat foglalkoztatták, megszűnt, a munkáltatónál létszámcsökkentést, illetve átszervezést kell végrehajtani, emiatt a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség. Az érintett közalkalmazottaknak felajánlásra került másik jogviszony, egy másik, szintén önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságnál, illetve önkormányzati fenntartású intézménynél (mindkét munkáltató az Mt. hatálya alá tartozik). A közalkalmazottak rövid ideje állnak közalkalmazotti jogviszonyban az érintett intézménynél, 8 órás, határozatlan idejű kinevezésük van. Az egyik esetben határozott időre és 6 órás munkaviszonyra, a másik esetben határozatlan, 8 órás munkaviszonyra változna a foglalkoztatás. Munkakörük azonos lenne a mostanival. Hogyan jár el helyesen, a jogszabályoknak megfelelően, illetve humánusan a foglalkoztató, amennyiben nem vállalják az esetlegesen számukra hátrányos foglalkoztatást? Fenntartani a jogviszonyukat nem tudják, mivel a tevékenység megszűnt. Amennyiben a munkáltatói felmentés előtt vagy közben keresőképtelen állományba kerülnek, az hogyan befolyásolja a közalkalmazotti jogviszony megszűnését?
Részlet a válaszából: […] ...felajánlására a Kjt. nem kötelezi a munkáltatót. Ezért mérlegelési jogkörében eldöntve teheti meg, hogy ezeknél a munkáltatóknál egyes közalkalmazottaknak határozatlan tartamú, teljes munkaidős foglalkoztatást, másoknak határozott tartamú, napi 6 órás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.

Bontási munkák – szakképzettség és munkavédelmi intézkedések

Kérdés: Az önkormányzat az egyik tulajdonában álló ingatlant le szeretné bontani. Költséghatékonysági okokból, mivel szakembert nem tud megfizetni, a saját munkaviszonyos (Mt. szerinti) dolgozóival végeztetné el a feladatokat. A munkavállalók jelenleg segédmunkásként, takarítóként, illetve mezőőr/közterület-felügyelőként vannak foglalkoztatva, a bontáshoz kapcsolódó szakirányú végzettségük nincs. Kerti munkás, parkgondozó, dísznövénykertész, személy- és vagyonőr, közterület-felügyelő, általános kertész, vadászvizsga, lővizsga, golyós-, sörétesfegyver-kezelés végzettségekkel rendelkeznek. Végezhetnek-e jogszerűen ingatlanbontási munkát? Milyen munkakör szükséges hozzá, mik a feltételei az ilyen típusú munkavégzésnek? Munkavédelmi intézkedéseket kell-e betartani, hogy ha ellenőrök szállnak ki, ne találjanak problémát?
Részlet a válaszából: […] ...vevőktől megkövetelt képesítési feltételeket illeti, azt a 34/2021. ITM rendelet szabályozza. A rendelet 1. melléklete tartalmazza az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek önálló tevékenységként történő gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Garantált bérminimumhoz szükséges szakképesítések

Kérdés: A kérdésem (lásd a "Garantált bérminimum fizetése közalkalmazottaknak" című cikket [Munkaügyi Levelek, 159. szám, 3167. kérdés]) teljesen félre lett értelmezve. Gazdasági társaságról van szó, és nem a besorolási táblák érdekeltek, hanem az, hogy a kérdezett munkakörökben a minimálbér vagy a garantált bérminimum, amit meg kell adni. A munkavezető egy munkakör, és nem a közfoglalkoztatás keretében! Az OKJ 34-essel kezdődő számít középfokú iskolai + középfokú szakmai végzettség = garantált bérminimum, ha a szakmájában van foglalkoztatva.
Részlet a válaszából: […] ...kiindulva nem kizárt, hogy mezőőrként közalkalmazott foglalkoztatására kerüljön sor. A munkavezető munkakör a közfoglalkoztatás egyes feltételeit rendező 170/2011. Korm. rendeletben van nevesítve. Azt, hogy egy gazdasági társaság a nála létesített "mezőőr"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 28.

Átirányítás – képesítési akadályokkal

Kérdés: Önkormányzatnál gimnáziumi érettségivel és felsőfokú társadalombiztosítási szakképzettséggel munkaügyi ügyintéző munkakörben van kinevezve egy kolléganő. Pénztároshelyettesi és bérkönyvelési feladatot szeretnének rábízni kinevezésmódosítás nélkül. Sem szakmai tapasztalata, sem szakképzettsége nincs ezekhez a feladatokhoz. Megteheti-e így a munkáltató? Aránytalan sérelemnek minősül-e, ha ezeket a pluszfeladatokat csak a munkaidején túl (mivel saját munkaköre kitölti a munkaidejét) tudná ellátni?
Részlet a válaszából: […] ...A 29/2012. Korm. rendelet 1. melléklete tartalmazza – többek között – a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalában az egyes feladatkörökhöz meghatározott végzettségeket és szakképzettségeket, illetve szakirányú szakképesítéseket. A pénztárosi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 7.

Garantált bérminimum fizetése közalkalmazottaknak

Kérdés: Mezőőröknek, gépkocsivezetőknek, valamint a munkavezetőknek jár-e a garantált minimálbér? Az OKJ 34 fölöttiek számítanak középfokú végzettségnek?
Részlet a válaszából: […] ...rendelet alkalmazandó. A mezőőr munkakör csak a helyi önkormányzatok által fenntartott szolgáltató feladatokat ellátó egyes költségvetési intézményeknél tölthető be. A mezőőr közalkalmazott a 77/1993. Korm. rendelet melléklete szerint csak "A"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 15.

Téves besorolásból eredő illetménykülönbözet iránti igény

Kérdés: 1975 szeptemberétől képesítés nélküli óvónőként dolgoztam, majd 1977-ben megszereztem az óvodapedagógus diplomát, és 1980 márciusáig óvodapedagógus voltam. Egy betegség következtében el kellett hagynom az óvónői pályát, ezért 1983-tól óvodatitkárként dolgozom, és ez a jelenlegi munkaköröm is, melyet közalkalmazotti jogviszonyban látok el. Jövő év februárjában töltöm be a rám irányadó öregségi korhatárt. Az Oktatási Hivatal határozata alapján munkáltatóm 2017. január 1-jével a Pedagógus II. fokozatba sorolt be a 326/2013. Korm. rendelet 39/K. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján. A határozat azt feltételezte, hogy Pedagógus I. fokozatba vagyok besorolva, ám nem ez volt a helyzet, ezért az illetményem is a jóval alacsonyabb összegű garantált bérminimumnak felelt meg. Álláspontom szerint 2015. szeptember 1-jével be kellett volna sorolni a Pedagógus I. fokozatba. Mivel jelentős a különbség a garantált bérminimumnak megfelelő korábbi illetményem és a Pedagógus I. szerinti besorolás között, megítélésem szerint visszamenőlegesen jogosult lennék az ebből adódó illetménykülönbözetre. Ezt az önkormányzatnak is jeleztem, de ők elzárkóztak attól, hogy visszamenőleg átsoroljanak. Mivel nem elhanyagolható összegről van szó, nem szeretném annyiban hagyni a dolgot. Helyes-e az érvelésem, ha igen, mit tehetnék ebben a helyzetben?
Részlet a válaszából: […] ...közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személyt, aki a 326/2013. Korm. rendelet 6. §-ának (1) bekezdésében meghatározott egyes jogviszonyokban (pl. pedagógus-munkakörben foglalkoztatási jogviszonyban) két év szakmai gyakorlattal rendelkezik, Pedagógus I....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 22.

Óvodavezető és jegyző – nem összeférhetetlen a házastársi kapcsolat

Kérdés: Amennyiben a vezető óvónő a jegyző felesége, ez esetben fennáll-e összeférhetetlenség? A vezető óvónő az élelmezésvezető is az óvodában, anyagi dolgokról is rendelkezik. Kinek tartozik beszámolni a munkaidejéről, a munkájáról a vezető óvónő?
Részlet a válaszából: […] ...és működési szabályzatban átruházhatja.Az óvodákra vonatkozóan az összeférhetetlenség szabályait a Kjt., valamint az ez alóli egyes kivételeket az Nkt. 61. §-ának (7) bekezdése határozza meg. Utóbbi szerint a köznevelési intézményben történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 12.

Jegyző helyettesítése

Kérdés: A jegyzőnk GYES-en van, és gondoskodni kellett a helyettesítéséről. Több megoldáson is gondolkodtunk, a legjobbnak az tűnt, hogy egy másik jegyző lássa el átmenetileg a mi jegyzőnk feladatait, ugyanakkor a helyettesítő jegyzőnek megszűnt az eredeti jogviszonya. Kérdésem, hogy ez hogyan érinti a helyettesítéssel ellátott jogviszonyát?
Részlet a válaszából: […] Az Ötv. 36. § (1) bekezdése alapján a helyi önkormányzatképviselő-testülete a kötelező pályázati eljárás lefolytatását követően ajogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevezki határozatlan időre a képviselő-testület...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Jogszerző idők a közalkalmazotti jubileumi jutalom és a fizetési fokozat megállapításakor

Kérdés: Közalkalmazottunk ugyan 1978 augusztusa óta rendelkezik munkaviszonnyal, azonban csak 1991 szeptembere óta dolgozik Magyarországon a Kjt. hatálya alá tartozó intézményben. Ezt megelőzően külföldön állt munkaviszonyban. Kérdésünk, hogy a közalkalmazott mely időponttól kezdődően jogosult jubileumi jutalomra, és hogyan kell megállapítani a fizetési fokozatát? A külföldi munkaviszonyt beszámíthatjuk-e?
Részlet a válaszából: […] ...időnek tekinteni. A munkaviszonyok közül csak a Kjt., illetve a Ktv.hatálya alá tartozó munkáltatónál, továbbá a bíróságnál és az ügyészségnél munkaviszonybantöltött időt kell jogszerzőnek tekinteni a jubileumi jutalomra való jogosultságmegállapításakor....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 19.