9 talált cikk a felmondási idő , felmentés , GYES kifejezésre

Kérdés:

Az Mt. 69. §-ának (1) bekezdése szerint a felmondási idő harminc nap. Ugyanezen paragrafus (2) bekezdése szerint a munkáltató felmondása esetén a felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött időnek megfelelően "plusznapokkal" meghosszabbodik. A (3) bekezdés pedig kimondja, hogy a felek az (1)–(2) bekezdésben foglaltaknál hosszabb, legfeljebb hathavi felmondási időben is megállapodhatnak. A munkáltató célja "fix" háromhavi felmondási idő kikötése bizonyos munkavállalók tekintetében mind a munkavállalói, mind pedig a munkáltatói felmondásra vonatkozóan. A munkáltató kollektív szerződése tartalmazza, hogy ha a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő eléri a tíz évet, az Mt. 69. §-ának (2) bekezdése szerinti felmondási időn túl további harminc nap felmondási időre jogosult a munkavállaló. A munkavállaló felmondási idejére vonatkozó "fix" háromhavi felmondási idő kikötése nem okoz problémát. A nehézséget az Mt. 69. §-ának (2) bekezdése szerinti, munkáltatói felmondásnál irányadó "plusznapok" adják: ha az alap, harmincnapos felmondási idő helyett "fix" háromhavi felmondási időt kötünk ki, akkor abból automatikusan következik az, hogy a munkáltatói felmondásra irányadó felmondási idő oly módon alakul, hogy a plusznapok a "fix" három hónapos időtartamhoz adódnak hozzá? Vagy pedig lehetséges-e az, hogy mind a munkavállalói, mind pedig a munkáltatói felmondásra "fix" háromhavi felmondási időt kössünk ki, ezáltal tulajdonképpen eltérve a "sávosan járó plusznapoktól", és így tulajdonképpen azt kellene majd mindig vizsgálni, hogy az Mt., illetve a kollektív szerződés alapján járó felmondási idő hogyan viszonyul a "fix" háromhavi felmondási időhöz? Számításaink szerint, amennyiben a "fix" háromhavi felmondási idő kikötése lehetséges, a munkáltatónál munkaviszonyban töltött tizennyolc évet követően nem lenne alkalmazható a "fix" háromhavi felmondási idő, mivel, ha az alap harmincnapos felmondási időhöz hozzáadjuk a munkáltatónál munkaviszonyban töltött tizennyolc év után járó negyven "plusznapot", és a kollektív szerződés alapján járó további harminc napot, akkor összesen száz napot kapunk, ami mindenképpen meghaladja a "fix" három hónapot.

Kérdés: Egyházi intézményben dolgozom 2013 óta. Egészségi állapotom kicsit megromlott, az utóbbi időben sokat voltam táppénzen emiatt. Ezt a főnökség és egyes kollégáim nehezményezték és szóvá is tették. Az intézmény lakói szeretnek, kollégáim nagyobb részével jól kijövök, a munkámat rendesen elvégzem. Az egyik kollegina viselkedése azonban bántó és sértő már egy ideje. A főnökségnek ezt több ízben jeleztem is, de semmi nem történt az ügyben. Eddig sokszor megtörtént már, hogy a főnökség előtt valótlan dolgokat állított mind a lakókkal, mind pedig velem kapcsolatban, ezért jeleztem nekik, hogy így nem szeretnék itt tovább dolgozni, és szeretném beadni a felmondásom, de pontos dátumot nem mondtam. A főnököm már a munkám során is azzal zaklat, hogy "akkor adjam be a felmondásom már holnap", és ne is indokoljam meg, végkielégítést se kérjek, ő eltekint a harminc nap felmondási idő felének letöltésétől. Táppénzre azonban nem mehetek addig, mert az idő alatt is felmondhat nekem, és ő meg is fogja indokolni, hogy miért. Ez számomra nagyon zavaró, illetve kínos. Egyes nővér kollégáim viselkedése mind velem, mind a lakókkal szemben is sok kívánnivalót hagy maga után. Emiatt a lakók sokat panaszkodnak, de a főnökség nem hisz sem nekem, sem a nekik – utóbbiakra ráfogják, hogy demensek (ész, értelem nélküli állapot). Sajnálom őket, nem mernek már szólni sem, mert félnek, hogy csak rosszabb lesz nekik. Én már ezt nem bírom sokszor nézni, és szóvá szoktam tenni, ami miatt haragszik rám négy-öt kolléga. A többi kollégám sem szól, mert féltik a munkahelyüket, így nincs bizonyítékom. Kérem, tájékoztassanak arról, hogy mik a lehetőségeim. Várjam meg, hogy a főnököm mondjon fel? Mit lehet tenni, ha a felmondás indokolásában számomra elfogadhatatlant ír? Köteles vagyok ilyenkor az indokolást elfogadni?

Kérdés: Alkalmazandók-e a munkavállalóra a beolvadás, mint jogszabályon alapuló, általános jogutódlás esetén, az Mt. 40. §-a szerinti, speciális, a munkáltató személyében bekövetkezett változásra alapított munkavállalói felmondás szabályai (pl. adott esetben a hosszabb felmondási idő, a felmentési idő, valamint a végkielégítés)?

Kérdés: A felmentési/felmondási idő munkavégzés alóli mentesítésének időtartamára járó (nem járó?) szabadsággal kapcsolatos, a Munkaügyi Levelek 126-os számában megjelent 2467. és 2485. számú szakmai vélemény nem egyezik meg a Munkaügyi Levelek 98-as számában az 1908. kérdésszámra adott válasszal. A vonatkozó jogszabályok a korábbi, azaz az 1908. kérdésszámra adott választ támasztják alá. Kérem a helyes válasz megjelölését!

Kérdés: A munkáltató a GYES leteltét követő naptól, 2012. július 2-től az egyik dolgozó munkaviszonyát 90 napos felmondási idővel megszünteti. A dolgozót havi bruttó 400 000 Ft-tal alkalmazta; a munkáltató júliusra kifizetett 22 nap szabadságot, augusztusban 11 napot, a felmentési idejét szeptember 30-ig, valamint megváltja a fennmaradó 72 nap szabadságot. Milyen összegű átlagbérrel kell számolni a szabadságmegváltást, 21, 22 vagy 23 nappal; vagy milyen óraszámmal? Helyes, ha 176 órával (22 nap) osztottuk a bért és szoroztuk 72-vel? A bérprogramunk, mivel augusztus hónapban teljesül a kifizetés, tárgyhónapra 23 nap átlagát vette, és szorozta 72-vel. Melyik a helyes?

Kérdés: 41 év szolgálati idővel rendelkezem, kormánytisztviselői jogviszonyom felmentéssel való megszüntetését kértem 2011. május 4-én, arra való hivatkozással, hogy megillet a nőknek 40 éves szolgálati idővel járó nyugdíj. A hivatalnál 1996-tól dolgoztam. Felmentési kérelmem az igazgató személyesen vette át, hozzájárult, és – a két hónap felmondási idő leteltével – 2011. július 5-én meg is szűnt a kormánytisztviselői jogviszonyom. Miután nyugdíjba mentem, kértem a 40 év után járó jubileumi jutalmam kifizetését (1999-ben a 25, 2004-ben a 30 és 2009-ben a 35 éves jubileumi jutalmamat egyébként megkaptam), de elutasították. Indoklásuk: a 2011. április 2-től 2011. május 30-ig hatályos kormánytisztviselői törvény 23. §-ának (6) bekezdése szerint az a kormánytisztviselő, akinek a Ktjv. 8. §-ának (2) vagy (3) bekezdése alapján szűnik meg a jogviszonya, nem jogosult jubileumi jutalomra. A felmentési okiratom szerint a jogviszonyom a Ktjv. 8. § (3) bekezdése alapján szűnt meg. Én azonban a 2011. január 1-jei törvényre hivatkozással kértem a jogviszonyom megszüntetését, miszerint az a nő, aki 40 év szolgálati idővel rendelkezik, kérheti a nyugdíjazását. Mivel az a szabály, amelyre hivatkozással szüntették meg a jogviszonyomat, annak megszűnésekor, 2011. július 5-én már hatályon kívül volt, úgy gondolom, tévedtek. Milyen jogszabályra hivatkozással kérhetem a 40 év után járó jubileumi jutalmat?

Kérdés: GYES-en lévő munkavállaló helyére lettem felvéve határozott időre, míg ő vissza nem tér, de a munkáltató közben bejelentette, hogy jogutód nélkül megszűnik. Nekem, mint helyettesítő munkavállalónak, jár-e a megszűnéskor a felmentési időre járó díjazás? A munkaszerződésemben két hónap felmondási idő van megjelölve!

Kérdés: Felmentett kormánytisztviselőt megillető törzsgárdajutalom a különadó körébe tartozik-e (analóg-e a jubileumi jutalommal)?

Kérdés: A GYES-ről visszatérő kismamát nem kívánjuk tovább foglalkoztatni. Mely időponttól kézbesíthetjük részére a rendes felmondást legkorábban? Mi a teendő a felhalmozódott szabadságokkal? Ezeknek a kiadása meghosszabbítaná a munkaviszonyt, és csak a kiadását követő időponttól kellene számítani a felmondási időt?