Cafeteriajuttatásra való eltérő jogosultság – csoportképzési szempontok

Kérdés: A cafeteria bevezetése előtt állunk, szeretnénk eltérő juttatásokat adni egyes munkavállalói csoportoknak. A kérdésem az lenne, hogy szabályosan járunk-e el akkor, ha a teljes munkaidős (azonos munkakörű) foglalkoztatottaknak keretösszeget állapítunk meg, választható elemekkel, míg a részmunkaidőseknek egy fix elemet adunk a választás lehetősége nélkül? Ugyanabban a munkakörben egyszerűsített foglalkoztatottak is szoktak dolgozni, nekik milyen módon határozhatunk meg juttatást? Azonos munkakörben eltérő juttatásokhoz képezhetünk az alábbiak szerint csoportokat? 1. csoport: teljes munkaidős; 2. csoport: részmunkaidős; 3. csoport: próbaidős; 4. csoport: az egyszerűsített foglalkoztatottak. Ha ez a csoportképzés nem megfelelő, akkor milyen szempontok szerint csoportosíthatjuk a munkavállalókat?
Részlet a válaszából: […] ...cafeteriajuttatással kapcsolatban hozott döntés (ideértve az egyes munkavállalói csoportok kialakítását is) a munkáltató mérlegelési jogkörében hozott döntése. Ezzel szemben igény abban az esetben érvényesíthető, ha a munkáltató a döntésének kialakítására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 16.

Cafeteriajuttatás – csak a "főnökségnek"

Kérdés: Megteheti-e a munkáltató, hogy cafeteriajuttatást csak a felső vezetőknek ad, azonban a fizikai munkások nem részesülnének ebben? Megsérti ezzel a munkáltató az egyenlő bánásmód elvét az Mt. vagy más törvényi előírás alapján?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatban olyan közvetett hátrányos megkülönböztetés (Ebktv. 9. §) valósítható meg, amely a védett tulajdonsággal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat e juttatás tekintetében lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, mint amelyben más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 20.

Cafeteriajuttatás – nem lehet bérelőleg

Kérdés: A munkáltató cafeteriaszabályzata rögzíti, hogy e juttatás időarányosan illeti meg a munkavállalókat, ezért az előlegnek minősül abban az esetben, ha például a munkavállaló munkaviszonya év közben megszűnik, és a munkavállaló az időarányos résznél nagyobb összeget vett igénybe. Ebben az esetben a munkáltató, az Mt. 161. §-a (2) bekezdésének b) pontjára hivatkozással, a munkavállaló hozzájárulása nélkül, levonhatja a munkabérből az időarányos részen felül igénybe vett cafeteriajuttatás értékét?
Részlet a válaszából: […] ...helyettesítésére szolgáló más formában kifizetni nem lehet [Mt. 154. § (1)-(2) bek.]. Ebből következően a cafeteriajuttatások egyes elemei – például a SZÉP Kártyára adott összeg vagy az Erzsébet-utalvány – az Mt. szerint nem minősülnek munkabérnek. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 30.

Juttatások esedékessége munkaviszony megszűnésekor

Kérdés: A munkavállalók részére fizethető-e "cafeteria" keretében étkezési utalvány vagy bármilyen más juttatás a munkaviszonyuk megszűnését követően? A kilépő munkavállalók vezetője arra hivatkozik, hogy a munkaviszony megszűnését követően 6 (hat) hónapon keresztül ez még lehetséges.
Részlet a válaszából: […] ...megfelelően alkalmazandó. Ugyanakkor a törvényben foglalt rendelkezésektől a felek megállapodása eltérhet. A felek megállapodásukban az egyes juttatások kifizetése tekintetében eltérő esedékességet is meghatározhatnak, ha ez a munkavállaló számára előnyösebb....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 18.

Munkáltatói szabályzat

Kérdés: Milyen foglalkoztatással kapcsolatos feltételeket szabályozhatunk munkáltatói szabályzatban?
Részlet a válaszából: […] ...esetén számára az Mt. biztosít aszabályaitól való eltérési lehetőséget. Ilyen lehet például a munkaidőkeret, amunkaidő-beosztás, az egyes bérelemek (pl. a teljesítménykövetelménymegállapítási módjának meghatározása). Ilyen értelemben tehát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 11.