Új pedagógus-életpálya és illetménymegállapítás

Kérdés:

Az Nkt. 65. §-ának (1) bekezdése értelmében a fokozatokhoz, és ezen belül az egyes fizetési kategóriákhoz tartozó garantált illetményt az illetményalap százalékában az (1a) bekezdés és e törvény 7. számú melléklete állapítja meg. Az (1a) bekezdés értelmében a köznevelési intézmény vezetője a pedagógus munkavégzése színvonalát, nyújtott munkateljesítményét kompetencia- és teljesítményalapú értékelési rendszer alapján értékeli, és ennek figyelembevételével a munkáltató – tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény esetében a köznevelési intézmény vezetője, szakképzési centrum esetében a tagintézmény vezetője javaslatára és egyetértésével – a tanévre vonatkozóan a pedagógus besorolása szerinti illetménytől eltérően is meghatározhatja az illetményét azzal, hogy a pedagógus illetménye nem lehet kevesebb, mint a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap
a) középfokú végzettség esetén 119,6 százaléka,
b) alapfokozat esetén 174,5 százaléka,
c) mesterfokozat esetén 193,2 százaléka
alapulvételével megállapított illetményalappal számolt illetmény.
Ez alapján a tanévre vonatkozóan meg kell állapítani a pedagógusok illetményét. A 2023/2024. tanévre is el kell készíteni a fentiek szerinti kinevezésmódosításokat, vagy a Púétv. hatálybalépésével a 2023. szeptember 15-ig kiadott kinevezésmódosítás kiváltja ezt a rendelkezést?

Részlet a válaszából: […] A munkáltatónak 2023. szeptember 15-ig kell közölnie – még a fennálló közalkalmazotti jogviszonyban – azt a kinevezésmódosítási (munkaviszonyban munkaszerződés-módosítási) ajánlatot, amely meghatározza, hogy az érintett a 2023. július 1-jétől december 31-ig terjedő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Szakképesítési szintek és besorolás

Kérdés:

Az új szakképesítési rendszer szerint kiállított bizonyítványokban a képesítések MKKR-szintek szerint vannak megkülönböztetve. Az egyes szinteken belül hogyan tudjuk eldönteni, hogy közalkalmazotti jogviszonyban A/B/C/D/E fizetési osztályba sorolható-e az adott dolgozó az új rendszer szerint megszerzett képesítéssel? Példaként az MKKR 4. szintjében van érettségi (ami C fizetési osztályba sorolandó), szakközépiskolai érettségi (ami D fizetési osztályt jelent), viszont szerepel a 4. szintben középfokú szakképesítés, felső középfokú szakképesítés is.

Részlet a válaszából: […] ...(MKKR) szintjei nemcsak szakképesítéseket tartalmaznak, hanem iskolai végzettséget, illetve iskolai végzettségnek nem minősülő, egyes elvégzett iskolai osztályokat is. A Kjt. 61. §-ának (1) bekezdése iskolai végzettségeket és szakképesítéseket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Szakmunkástanulói évek és a besorolás

Kérdés: Köztisztviselői és közalkalmazotti jogviszony vonatkozásában is szükségünk lenne arra az információra, hogy egy kertészeti szakmunkásképző és szakközépiskola beszámítható-e a besorolásnál, ha a Budapest Főváros Kormányhivatala a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásának kivonatmellékletében feltüntette azt a biztosítási jogviszonyok között? Jogviszony megnevezése: szakmunkástanuló. Az illető csak ennek az iskolának az elvégzése után kezdett el dolgozni. A mi intézményünkben mezőőrként és közterület-felügyelőként dolgozik.
Részlet a válaszából: […] ...irányadó. Ennek 1. melléklete határozza meg a kormányhivatalnál, valamint a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalában az egyes feladatkörökhöz szükséges végzettségeket és szakképzettségeket, illetve szakirányú szakképesítéseket. A 30. pont szól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Besoroláshoz figyelembe veendő jogviszonyban töltött idők

Kérdés: Intézményünkbe (önkormányzati fenntartású óvoda) új dolgozókat szeretnénk alkalmazni közalkalmazotti jogviszonyban, dajka, illetve pedagógiai asszisztens munkakörben. Figyelembe vehetőek-e a besorolás elkészítésekor az alábbi jogviszonyok: alkalmi munkavállalói könyvvel történt foglalkoztatás időszaka, egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony időtartama és a munkanélküli-ellátások időtartama?
Részlet a válaszából: […] ...időtartama, továbbá a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatban, illetve a polgári szolgálatban töltött idő;-bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban töltött idő;-állami vezetői szolgálati jogviszonyban töltött idő;...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 12.

Bölcsődei dajka – végzettség és besorolás

Kérdés: Kisgyermekgondozói végzettséggel lehet-e valaki bölcsődei dajka? Hogyan kell besorolni?
Részlet a válaszából: […] ...(5) bekezdése és 2. mellékletének II. Része (Képesítési előírások a gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodás egyes formáiban dolgozók részére) szerint a bölcsődei dajkának "a bölcsődei dajka képesítési előírásait meghatározó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Közszolgálati jogviszonyban töltött idő – a főiskolai tanulmányok beszámíthatósága

Kérdés: Egyik köztisztviselőnk 2021. július 1. naptól került a közös hivatalunk állományába, adóügyi ügyintéző munkakörbe A kinevezési okmányainak elkészítésénél, ezen belül a jogviszony beszámításnál nem került beszámításra az 1984. szeptember 1. napjától fennálló egyetemi/főiskolai hallgató jogviszonya, melyet megszakításokkal, de 1987. június 30. nappal fejezett be. A köztisztviselő nem fogadta el a kinevezésében szereplő beszámított szolgálati időt, mert szerinte az egyetemi/főiskolai hallgatói jogviszonyt is mint munkaviszony be kell számítani a besorolásához a Kttv. 8. §-ának (5)-(6) bekezdései alapján. Hivatalunk álláspontja, hogy a Kttv. hivatkozott szakasza alapján a főiskolai hallgatói jogviszony nem számít munkaviszonynak, még akkor sem, ha az 1992. július 1-jét megelőzően állt fenn. Fentieken túl a köztisztviselő nem egyszer, hanem a hallgatói jogviszonyának megszakítása miatt, több időpontra is kéri a 6 hónap beszámítását. Jogos-e a köztisztviselő kérése a szolgálati idő újraszámítását – a főiskolai hallgatói jogviszony beszámítását – illetően?
Részlet a válaszából: […] ...Kttv. 8. §-ának (5) bekezdése az egyes munkavégzésre irányuló jogviszonyok beszámításáról rendelkezik a közszolgálati tisztviselők besorolásánál. Afőiskolai hallgatói jogviszony nem munkavégzésre irányuló jogviszony, így az (5) bekezdés nem alkalmazható rá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Besorolási feltételek – a felsőfokú szakképzettség megszerzése

Kérdés: Hivatalunknál dolgozó köztisztviselőnk 2021. január 15-ével felsőfokú államháztartási közgazdászasszisztens szakképesítést szerzett a Szent István Egyetemen. Nem diplomát, hanem felsőoktatási szakképesítést. Át kell-e sorolni I-es besorolási osztályba, és szakvizsgaköteles-e ez a képzés?
Részlet a válaszából: […] ...szakirányú legyen. A 29/2012. Korm. rendelet 1. melléklete tartalmazza a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalában az egyes feladatkörökhöz meghatározott végzettségeket és szakképzettségeket, illetve szakirányú szakképesítéseket.A felsőfokú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Könyvtáros és pedagógiai asszisztens – végzettségek a besoroláshoz

Kérdés: Hogyan kell besorolni egy iskolában dolgozó, nevelést és oktatást közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott könyvtárost, aki a főiskolai szintű könyvtáros szakképzettsége mellett egyetemi közgazdász szakképzettséggel is rendelkezik, valamint azt a pedagógiai asszisztenst, aki rendelkezik középfokú OKJ-s pedagógiai asszisztens szakképzettséggel, de mellette van főiskolai végzettsége is? A 326/2013. Korm. rendelet 2. számú melléklete szerint a könyvtáros E-J kategóriába sorolható. E rendelet 32. §-a azt mondja ki, hogy ha külön jogszabály nem határozza meg a képesítési feltételeket, mindig a legmagasabb végzettsége, szakképzettsége szerint kell besorolni. Eszerint elfogadom az egyetemi végzettséget, mert ágazati jogszabály nem írja elő a feltételeket? Azért is furcsa ez nekem, mert pályázati feltételként nyilván megjelöli a munkáltató a könyvtáros szakképzettséget, hiszen ezzel tudja ellátni a munkakörét.
Részlet a válaszából: […] ...szabályok". A 31. § (1) bekezdése szerint a köznevelési intézményben nem pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak esetében az egyes fizetési osztályokba tartozó munkaköröket a 2. melléklet határozza meg. Ez tartalmazza a könyvtáros és a pedagógiai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Dajkák átsorolása – a végzettség megszerzése folytán

Kérdés: Kolléganőink dajka munkakörben 2015 óta dolgoznak óvodánkban. A gazdasági osztály belső ellenőre a besorolásuk ellenőrzése során hiányosságokat tárt fel, melynek során az egyik dajkát C/11-ből D/5-be, a másik dajkát D/6-ból D/2-be sorolták. A belső ellenőr álláspontja szerint azért volt szükség a besorolások módosítására, mert a "pedagógiai és családsegítő munkatárs" végzettség 2016. évi megszerzése után ez a végzettségük lett a besorolásnál figyelembe vehető legmagasabb iskolai végzettség. A fizetési fokozatok megállapítása során az első dajkánál figyelembe vették az 1992 előtti munkahelyeket, míg a másodiknál csak az óvodai jogviszonyát számították be. Az első dajka 1983-1991 között egy szövőgyárban, 1993-1996 között egy vegyeskereskedőnél dolgozott, majd munkanélküli volt, 2000-2001-ben egy pékségnél volt alkalmazásban, majd 2001-2015 között egy nagy bevásárlóláncnál. A második dajka 2002-ben egy dohányfeldolgozó kft. munkavállalója volt, ezt követően 2003-ig munkanélküli, majd 2003-2006 között egy építőipari vállalkozásnál, utána ugyanannál a bevásárlóláncnál dolgozott, mint a kolléganője. Igaza van-e a belső ellenőrünknek? Ha igen, ez azzal jár, hogy a fizetési fokozatuk csökkenése miatt a két dajka szabadsága is lecsökken?
Részlet a válaszából: […] ...1983-1991 között munkaviszonyban eltöltött idő, mivel ez még 1992. július 1. előtti időpontra esett; figyelmen kívül marad viszont a vegyeskereskedőnél és a pékségnél, valamint a bevásárlóláncnál ledolgozott idő, mivel ezek az időtartamok 1992. július 1. és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Készenléti jellegű munkakör – minősítési kritériumok

Kérdés: Milyen szempontokat kell vizsgálni ahhoz, hogy az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétel okán minősüljön egy munkakör készenléti jellegűnek?
Részlet a válaszából: […] ...a 33/1998. NM rendelet 4. és 5. melléklete szerint nem jár fokozottan baleseti veszélyekkel és/vagy fokozott pszichés terheléssel.Az egyes szempontokat összességében kell értékelni, különös figyelemmel arra, hogy csak az igénybevétel lényegesen alacsonyabb szintje...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.
1
2
3