Polgármesteri hivatal gazdasági vezetője és a munkáltatói jogkörgyakorlás

Kérdés: A polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzata alapján a gazdasági vezető feladatait, hatáskörét a hivatal pénzügyi osztályának osztályvezetője látja el.
1. A gazdasági vezetőt a polgármester vagy a képviselő-testület nevezi ki?
2. A polgármester vagy a jegyző gyakorolja a gazdasági vezető tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat?
3. A hivatal szervezeti felépítése szerint az osztályok vezetői munkakörében az osztályvezetők állnak. A gazdasági vezető lehet-e osztályvezető, rendelkezhet-e osztályvezetői megbízással, vagy azt belső szabályzatban kell rögzíteni, hogy a gazdasági vezető osztályvezetői szintnek felel meg?
4. Abban az esetben, ha a SzMSz szerint a gazdasági vezető feladatait, hatáskörét a hivatal pénzügyi osztályának osztályvezetője látja el, munkakörként a gazdasági vezetőt vagy az osztályvezetőt kell feltüntetni?
Részlet a válaszából: […] ...ügyrendjében kell meghatározni [Áht. 10. § (5) bek.]. Ebből következően, a hivatkozott belső szabályzatokban kell meghatározni az egyes szervezeti egységeknek és azok vezetőinek a feladat- és hatáskörét, így – egyebek mellett – a gazdasági vezető vezetői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Létszámcsökkentés és felmentési védelem

Kérdés: Az önkormányzat képviselő-testülete határozatával a Kttv. hatálya alá tartozó munkáltatónál létszámcsökkentést rendelt el. A létszámleépítés olyan köztisztviselőt is érint, aki jelenleg várandós, és felmentési védelem alatt áll. A munkáltató a felmentési védelem alatt álló köztisztviselő távolléte idejére nem akar alkalmazni más munkavállalót, a munkakörbe tartozó feladatokat átcsoportosítja, és más köztisztviselők között szétosztja.
1. Hogyan hajthatja végre a munkáltató a tervezett létszámcsökkentést a felmentési védelem alatt álló köztisztviselő tekintetében jogszerűen?
2. A Kttv. 70. §-ának (1) bekezdése alapján a felmentés nem közölhető, és a jogviszony nem szüntethető meg a gyermek hároméves koráig terjedő időtartam alatt. Ebben az esetben az elrendelés és a közlés között évek telhetnek el. Helyesen jár el majd a munkáltató, ha a felmentést csak a felmentési védelem lejártát követő napon közli, és a felmentés okaként majd a korábbi évben hozott létszámcsökkentést, valamint átszervezést jelöli meg?
3. Mi történik, ha a köztisztviselő a gyermeke kétéves korát követően munkába kíván állni? A törvény alapján a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is megilleti a gyermek hároméves koráig a felmentési védelem.
4. Ha az érintett köztisztviselő a gyermeke hároméves koráig fizetés nélküli szabadságon lenne, a felmentési idő csak a fizetés nélküli szabadságra járó szabadság letöltését követően kezdődhetne? Ebben az esetben a felmentés közlésére a gyermek hároméves korát követő napon kerülhet sor, de a felmentési idő csak a szabadság letöltését követő időpontban kezdődhet?
Részlet a válaszából: […] ...átszervezés következtében megszűnt. Átszervezés a létszámcsökkentéssel szemben a munkáltató szervezeti struktúrájának, az egyes munkafolyamatok ellátásának megváltoztatását jelenti, és nem mindig eredményezi összességében a köztisztviselők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.

Közalkalmazott utazási utalványra való jogosultsága

Kérdés: Megilleti-e az 50%-os kedvezményt biztosító utazási igazolvány a nem aktív – például gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban részesülő, vagy felmentési idejüket töltő – közalkalmazottakat? Az utazási igazolványra vonatkozó jogszabály a jogosulti kör meghatározásánál általánosságban csak a "foglalkoztatott" kifejezést használja.
Részlet a válaszából: […] ...önkormányzati költségvetésből gazdálkodó szerveket is – közalkalmazotti vagyközszolgálati jogviszony, bírói, igazságügyi és ügyészségi szolgálati viszonykeretében foglalkoztatott, valamint a közigazgatási szerveknél ügykezelőként,illetve fizikai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.