Szabadság kiadása és elszámolása órákban

Kérdés: Az Mt. 124. §-ának (3)-(4) bekezdései értelmében egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén az adott naptári évre vonatkozóan a munkáltató dönthet úgy, hogy a szabadságot a munkaidő-beosztáshoz igazodóan adja ki, és órában számolja el, illetve tartja nyilván. A munkáltató az adott naptári év közben dönthet úgy, hogy nem naptári napban, hanem órára számolja el és tartja nyilván a szabadságot, vagy ezt adott év elején kell eldönteni, és ezen év közben nem lehet változtatni?
Részlet a válaszából: […] ...volt kiadva a szabadság, a következő 4 hónapos munkaidőkeretben is így kell eljárni, nem lehet a munkanapos rendszerre visszatérni). Egyedül akkor kell – szükségszerűen – visszatérni az általános szabályok szerinti munkanapokban történő kiadásra és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 18.

Alkalmi munka – az időkorlátok

Kérdés: Az Efotv. szerint alkalmi munka: a munkáltató és a munkavállaló között
a) összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és
b) egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és
c) egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig
létesített, határozott időre szóló munkaviszony.
A foglalkoztatás időbeli korlátozási szabályát lehet-e úgy értelmezni, hogy jogviszonyonként kell a maximum öt napot nézni, és mivel minden egyes bejelentés új jogviszonyt hoz létre, ezért ezek az "öt napok" akár egybe is folyhatnak? Sem az Efotv., sem az Mt. nem tartalmaz olyan szabályt, amely előírná, hogy a jogviszonyok létesítése között mennyi időnek kell eltelnie, vagy a napokat össze kellene számítani, ha nincs megszakítás a régi és az új jogviszony között. Ennek hiányában az a helyzet is előállhatna megszakítás nélküli újabb jogviszony létesítése esetén, hogy bár a korábbi jogviszony csak például három napra szólt, az új, de megszakítás nélkül kötött jogviszony nem szólhat csak két napra, viszont ilyen korlátozást a törvény nem tartalmaz. A Munkaügyi Levelek 35. számában a 691. kérdésre adott válasz szerint: "ha a korábbi munkaviszony az Efotv. hatálya alá tartozó alkalmi munkára létesült, és egybefüggő időtartama elérte az öt napot. Ekkor a hatodik naptól nem lehet ismét alkalmi munkára munkaviszonyt létesíteni." A fentiek helytállósága esetén kérdésünk, hogy ha az egybefüggő foglalkoztatás időtartama nem éri el az öt napot (pl. három nap), a következő naptól (azaz a példa szerint a negyedik naptól) létesíthető ismét alkalmi munkára jogviszony? Ha igen, maximum mennyi egybefüggő napra (csak két napra, a korábbi 3 nap miatt, vagy akár öt napra is)? Van-e jelentősége, hogy ugyanazon felek között azonos vagy eltérő feladatra létesül az ismételt alkalmi jogviszony?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszony valóban nem szólhat többre, csupán két napra. Az egybefüggő foglalkoztatás példa szerinti három napját követően – a negyedik naptól – ugyan újból létesíthető alkalmi munkára irányuló munkaviszony azonos felek között, ez az Efotv. 2. §-a 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Szabadságra való jogosultság és a kiadás – ha felmondtak

Kérdés: Helyesen jártunk-e el munkavállalónk bérszámfejtése kapcsán, ha 2018. július 25-étől 2019. szeptember 22-ig fizetés nélküli szabadságon volt második gyermekével (a fizetés nélküli szabadság megszűnését írásban, határidőben bejelentette), és így 2019. szeptember 23-tól október 25-éig bezárólag 22 munkanap előző évi, illetve két nap tárgyévi szabadságot kiadtunk? A munkavállaló 1987-ben született, és összesen két tizenhat éven aluli gyermeke van. 2018-ban szülési szabadságon volt február 7. és július 24. között. 2018. évi szabadságából (23 munkanap [alapszabadság + életkor szerinti pótszabadság], valamint négy nap pótszabadság két gyermek után) öt napot kiadtunk még 2018. év elején, a szülési szabadságot megelőzően. Munkaviszonyát felmondással 2019. október 25-én, a szabadság utolsó napján, 45 napos felmondási idővel megszüntettük. Munkaviszonyának kezdete 2014. január 27. A felmondási időt 2019. október 26-án indítottunk, ami december 9-én járt le. A felmondási idő teljes tartamára a munkáltató a munkavégzési kötelezettség alól a munkavállalót felmentette. A munkavállaló részére kéthavi végkielégítést kifizettünk. Helyesen számfejtettük-e így a járandóságot december 9-éig járó munkanapokra, illetve járt volna-e még szabadságra jutó távolléti díj a fizetés nélküli szabadság megszűnését követően a felmondási idő lejártáig, azaz 2019. szeptember 23-tól december 9-ig?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. értelmében az alapszabadság mértéke 20 munkanap. A munkavállalónak, mivel 1987-ben született, már 2018-tól, azaz a harmincegyedik életévétől három munkanap pótszabadság jár, hiszen a hosszabb tartamú pótszabadság abban az évben illeti meg először,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Heti leghosszabb munkaidő munkaidőkeretben

Kérdés: Cégünknél a munkavállalók részére kiadott tájékoztatóban négyhavi munkaidőkeret szerepel (az utolsó időszak az évben szeptember 1-jétől december 31-ig tart). A termelésben dolgozókat három műszakban, hétfőtől péntekig foglalkoztatjuk, napi nyolc órában, de havi egy-két alkalommal vasárnap este indul az éjszakai műszak. 1. Alkalmazhatjuk-e azt a szabályt, hogy túlóra esetén a heti 48 órát a munkaidőkeret átlagában nem lépjük túl? Mert ha valamely dolgozónk munkaidő-beosztása nem esik bele a vasárnapi kezdésbe, nála tulajdonképpen nem beszélhetünk egyenlőtlen munkaidő-beosztásról, de munkaidőkeret elő van írva.
2. Hogyan kell helyesen értelmezni, kiszámolni a heti átlag 48 órát? Mivel a hónapok nem pontosan 4 hétből állnak, fenti munkaidőkeret-meghatározás alapján ennek ellenére átlagolhatunk 16 héttel, vagy a tört heteket is figyelembe kell vennünk (17,42 hét)? Hogy számol a munkaügyi felügyelő?
Részlet a válaszából: […] ...(2)-(3) bek.]. A kérdésben leírt munkarendben a munkavállalók foglalkoztatására hétfőtől péntekig kerül sor, mindennap nyolc órában, egyedül a munkaidő kezdő időpontja váltakozik, mivel a munkavállalók három műszakban dolgoznak. Álláspontunk szerint a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 14.

Keresőképtelenség elszámolása egyenlőtlen munkaidő-beosztásban

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha a munka jellegéből adódóan egyenlőtlen beosztással dolgozó munkavállaló rendszeresen azon a napon megy táppénzre, amikor a beosztás szerinti munkaideje kevesebb, mint nyolc óra? Például hétfőn, kedden, szerdán 12 órára, csütörtökön 4 órára van beosztva, pénteken szabad. Csütörtökön jelzi, hogy a hét hátralévő idejére az orvos táppénzes állományba vette. Ilyen alkalmakkor mindig túlórája keletkezik, mert a csütörtöki és a pénteki táppénz idejére 8 óra betegszabadság számolandó el, illetve teljes napi táppénz jár számára?
Részlet a válaszából: […] ...volt beosztva az adott napra, akkor nem csökken a még beosztható munkaidő. Ez az elszámolási módszer alkalmazandó valamennyi távollétre.Egyedül a szabadság és a betegszabadság esetén van módja a munkáltatónak más elszámolás mellett dönteni, 2013. augusztus 1-je óta [Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 13.

Szabadság – jogosultság részmunkaidőben, kiadás heti kettőnél több pihenőnap esetén

Kérdés: Közös önkormányzati hivatalnál alkalmazásban álló közszolgálati tisztviselő fizetés nélküli szabadságát (GYED-et) megszakítva gyermeke 3 éves kora előtt munkába állt. Kérelmére heti 20 órás részmunkaidőben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kerül foglalkoztatásra az alábbiak szerint: hétfő: –, kedd: –, szerda: 8,5 óra, csütörtök: 7 óra, péntek: 4,5 óra. Ugyanannyi nap szabadság illeti meg, mintha teljes munkaidőben, illetve a hét minden napján dolgozna? A szabadság kiadására milyen szabály vonatkozik ebben az esetben (heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás), a Kttv. 105. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat hogyan kell alkalmazni a gyakorlatban? Ha a heti összes munkanapra, szerdára, csütörtökre és péntekre is szabadságot szeretne kivenni, akkor csak az azon a héten lévő szabadnapjaira, hétfőre és keddre kell pluszszabadságot kiadni, vagy a következő heti hétfőre és keddre is, amíg újra munkában töltött nap következik?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. hatálya alatt a szabadság kiadásánál a munkarend (munkaidő-beosztás) szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. Ugyanakkor a heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 9.

Alkalmi munkavállaló munkaidő-beosztása

Kérdés: Alkalmi munkavállaló egyedül dolgozhat-e klubban a teljes nyitva tartás idejében (17.00-06.00)? Ez a munkaidő a hét három napjára vonatkozik.
Részlet a válaszából: […] Az Efotv. 2. §-ának 3. pontjában előírtak szerint alkalmi munka: a munkáltató és a munkavállaló között összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári napig, és egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napig, és egy naptári éven belül összesen legfeljebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 7.

Napi 15 óra munkavégzés

Kérdés: Miként lehet megoldani a trafikokban, hogy az alkalmazottak az üzletekben napi 14-15 órát dolgozzanak? Van erre valami mód, ha nincs kollektív szerződésünk?
Részlet a válaszából: […] ...képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár (Mt. 91. §).Azt, hogy egy adott munkakör készenléti jellegű-e, minden esetben egyedileg vizsgálni kell; általánosságban azonban nem igaz, hogy egy bolti eladó készenléti jellegű munkakörben dolgozna.Mindkét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 26.

Szabadságra járó távolléti díj megállapítása

Kérdés: Munkavállalónknak 2011 júliusában született gyermeke. 2012. szeptember 1-jétől szeretne a GYES mellett 6 órás munkaviszonyban munkát vállalni. 2011. évről 10 nap elmaradt szabadsága van, 2012. június 15-ig a fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára 12 nap szabadság illeti meg. Ezt a szabadságot törvényi lehetőség szerint munkába állás után szeptember hónapban szeretnénk pénzben megváltani. Mivel erre a szabadságra még 8 órás munkaviszonya alatt szerzett jogosultságot, kérdésem, hogy 8 órás vagy 6 órás távolléti díjjal kell elszámolni? Visszajövetelét követően (2012. szeptember 1.) még lesz 10 nap elmaradt szabadsága 2011. évről, melyet szerintem az akadályoztatás megszűnését követő 183 napon belül kell majd kivennie. Ha ezt az elmaradt szabadságát kiveszi, akkor 6 órás távolléti díjjal kell elszámolni, mivel 6 órás részmunkaidőben dolgozik?
Részlet a válaszából: […] Az új Mt. távolléti díj számítására vonatkozó szabályai 2013. január 1-jén lépnek hatályba, ezért 2012-ben még az 1992. évi Mt.-t kell alkalmazni e kérdésben [új Mt. 298. § (2) bek. d) pont]. E szerint, ha a munkavállalónak távolléti díjat kell fizetni, részére a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 8.

Osztott munkaidő-beosztás

Kérdés: Takarító munkavállalónk osztott napi munkaidőben dolgozik, reggel 5-től 9 óráig, majd este 16 órától 20 óráig. Szabályos-e ez a munkaidő-beosztás, a napi pihenőidő szabályára tekintettel? Így ugyanis nem lesz egy adott napon 8 óra egybefüggő pihenőideje.
Részlet a válaszából: […] ...két részlete között csak hét óra telik el. A törvénynem tartalmaz kifejezett előírást ennek az időköznek a minimális mértékére.Egyedül a munkaközi szünet kapcsán írja elő, hogy annak mértéke legfeljebb egyóra lehet (Mt. 122. §). Ebből az következik, hogy ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.
1
2