Szakképzési munkaszerződés saját munkavállalóval

Kérdés: Társaságunk duális képzőhely, 2023 őszén saját munkavállalóinkat beiskoláztuk munkakörükhöz tartozó technikusi képzésre (1,5 éves felnőttképzés keretében), a féléves alapképzés után a szakirányú oktatás társaságunknál 2024. január 1-jétől indult. A kollégák eredeti munkaszerződését (teljes munkaidő, napi 8 óra, alapbér, munkakör) nem módosítottuk, nem arányosítottuk, ezzel párhuzamosan szakképzési munkaszerződést kötöttünk. A képzés befejezése 2025. január 31. A társaságunknál teljesítendő szakirányú oktatás tervezett időtartama: 949 óra (127 elméleti, 822 gyakorlati foglalkozás). A képzés megvalósításának alapvető célja, hogy megfelelő szakképzettséggel, tudással rendelkező kollégáink legyenek. A gyakorlati képzés az esetek nagy részében pihenőnapokon zajlik (átlagban heti 2×8 órában), az így keletkező többletóra költségével számoltunk. A kollégák munkaideje egyenlőtlenül van beosztva - folyamatosan termelő üzem vagyunk -, napi 12 órában dolgoznak, a munkaidő-beosztás szabályainak figyelembevételével, 12 havi munkaidőkeret alkalmazása mellett (kollektív szerződés alapján). A főfoglalkozású, heti 40 órás munkaviszony mellett, heti 16 órával a szakképzési munkaviszony bejelentésre került. A szakképzési munkaszerződés alapján a kollégák részére szakképzési munkabért fizetünk. A két jogviszonyban teljesített órát (munkaidő és szakirányú oktatás) hogyan kell értelmezni, kezelni munkaidőkeret esetén? Az Mt. megállapodással is maximum 400 óra rendkívüli munkavégzést enged, vagyis, ha a szakirányú oktatás időtartamát nézzük, több mint 2 évre kellett volna tervezni? A szakirányú oktatás időtartama minden esetben rendkívüli munkaidőnek minősül? A szakirodalom szerint a szakképzési munkaszerződésben rögzítendő heti kötelező munkaidőt úgy kell kiszámítani, hogy a szakirányú oktatási óraszám mellett lehetővé kell tenni az időarányosan járó szabadság kiadását. Ez a kollégáim esetében további 96 órát jelent. Emellett jellemzően az alapjogviszonyban is keletkezik 12 hónap alatt rendkívüli munkaidő, minimum 50-70 óra.
Részlet a válaszából: […] ...(heti 40 órára) létesített munkaviszony, a másik egy heti 16 órás szakképzési munkaszerződés. Ezt a jogszabályok nem tiltják, egyedül arra van előírás, hogy a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy egyidejűleg csak egy szakképzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Szabadságkiadás - fizetés nélküli szabadság után

Kérdés: Anyuka GYED mellett vissza szeretne jönni dolgozni. Ebben az esetben is a felgyülemlett szabadság kiadásával kell kezdeni a foglalkoztatást? A szabadságot azonnal, egyszerre, megszakítás nélkül kell kiadni, vagy később több részletben is ki lehet adni, ha az anyuka úgy kéri?
Részlet a válaszából: […] A szabadságot - az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve - az esedékességének évében kell kiadni. Azonban, ha azt a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett a tárgyévben kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni [Mt. 123...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Szabadságkiadás – eltérés megállapodással a legrövidebb egybefüggő időtartamtól

Kérdés: Az Mt. 122. §-ának (3) bekezdése alapján – eltérő megállapodás hiányában – a szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Minősíthető-e a felek közötti megállapodásnak, ha a munkáltató az alábbi szövegezést a munkavállalói tájékoztatóba foglalja bele: "Felek megállapodnak, hogy az egybefüggően kiadandó szabadság hossza a munkáltató szabadságolási ütemterve, illetve a felek egyeztetése alapján kerül meghatározásra, mely következtében az egybefüggő szabadság hossza az Mt.-ben előírtakhoz képest rövidebb is lehet". A munkavállaló pedig aláírásával igazolja, hogy a tájékoztatóban foglaltakat tudomásul vette. Véleményem szerint a tájékoztató nem megfelelő erre a célra, hisz az abban foglalt, Mt. előírásai szerint összeállított tartalmat a munkáltató határozza meg, a munkavállalóval nem kell megegyeznie róla. A munkavállaló aláírása az átvételt, a pontok megismerését igazolja, ami nem feltétlenül jelenti az abban foglaltakkal való egyetértését is.
Részlet a válaszából: […] ...a tájékoztatás ténye utóbb bizonyítható legyen. Ha azonban ez a dokumentum olyan pontot is tartalmaz, amiről a munkáltató nem dönthet egyedül, hiszen a törvény szerint a felek közös megegyezését igényli, akkor magából az okiratból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Apák felmondási védelme

Kérdés:

Az apákat védi-e felmondási védelem? A GYED ideje alatt fizetés nélküli szabadságra az apa szeretne elmenni. Ha előre szól, hogy meghatározott hónap múlva el szeretne menni fizetés nélküli szabadságra, felmondhatnak-e neki a fizetés nélküli szabadság (GYED) előtt?

Részlet a válaszából: […] ...alatt sem lehet megszüntetni a munkavállaló munkaviszonyát munkáltatói felmondással [Mt. 65. § (3) bek. f) pont].Az Mt. a gyermekét egyedül nevelő apa munkaviszonyának felmondással történő megszüntetése esetén a gyermek hároméves koráig felmondási korlátozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Vérplazma adására járó munkaidő-kedvezmény

Kérdés:

A közfoglalkoztatott rendszeresen vérplazmát ad munkaidőben a munkahelyétől 40 km távolságra lévő vérplazmacentrumban. A plazmaadásról igazolást csatol be. Ez az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének d) pontban meghatározott véradásnak minősül-e, illetve munkabér jár-e erre az időszakra, valamint a teljes munkanap igazolható-e ebben az esetben, vagy csak a minimális 4 óra időtartam?

Részlet a válaszából: […] ...– a véradási tevékenységét úgy, hogy az a munkaidőbe essen. A vérplazma adása során ugyanis jellemzően a donor jelentkezhet be negyed­órányi pontossággal meghatározott időpontra. Ebből következően tudná úgy szervezni a véradását, hogy az ne a beosztás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Foglalkoztatás keresőképesség megállapításának hiányában

Kérdés: A munkavállaló üzemibalesetitáppénz-jogosultsági ideje lejárt. Rehabilitációs hatósági véleménnyel rendelkezik, melyben a munkaképesség csökkenésének mértékét megállapították, valamit azt is leírták, hogy rehabilitációja javasolt és szükséges, állapota végleges. A háziorvos a táppénzről az orvosi igazolást kiadta az első év végéig, majd lezárta a keresőképességet az egy év lejárta miatt. A táppénzes lapon nem szerepel, hogy keresőképes, azonban a szakértői vélemény a továbbfoglalkoztatását javasolja. Ilyen esetben kinek a kötelessége a keresőképesség és a munkavégzésre alkalmasság megállapítása (háziorvos, üzemorvos, valamilyen hatóság?) A munkavállaló egészségi állapotában az üzemi baleset miatt további romlás már nem várható, az állapota véglegesnek mondható. Jelenleg azonban sem az üzemorvos, sem a háziorvos a keresőképes szót nem szerepelteti az igazolásokon. Mit tehet a munkavállaló annak érdekében, hogy mielőbb ismét munkába állhasson?
Részlet a válaszából: […] ...időtartama alatt, ha az orvos a keresőképességét közben nem állapította meg, a munkáltatónak őt keresőképtelennek kell tekintenie. Ezt egyedül a munkavállaló jogosult "felülbírálni", azzal, hogy a keresőképtelen állapota ellenére ténylegesen bemegy dolgozni, arról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kismama és munkaadói felmondás

Kérdés: GYES-ről visszatérő kismamának felmondhat-e a munkáltató, vagy kötelező visszavenni? A kismama munkaköre már betöltésre került, számára megfelelő másik munkakör nincs a cégnél. Ilyen esetben szükséges-e végkielégítést fizetnünk?
Részlet a válaszából: […] ...gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot [Mt. 128. § (1) és (2) bekezdése] nem vesz igénybe, az anya, valamint a gyermekét egyedül nevelő apa munkaviszonyának felmondással történő megszüntetése a gyermek hároméves koráig az Mt. 66. §-ának (4) és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Készenlét melletti pihenőidők és díjazás

Kérdés: A munkavállaló napi 8 óra munkavégzés mellett készenlétben rendelkezésre áll, havonta egy hetet egybefüggően (társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás). Milyen szabályok vonatkoznak a napi és heti pihenőidőre vonatkozóan a készenléti beosztás időtartama alatt? Készenlét esetén történő munkavégzés után milyen szabályokat kell betartani a pihenőidőre vonatkozóan? A készenlét során végzett többletmunkáért milyen díjazás jár, illetve, amennyiben a túlmunka kompenzálása pihenőidővel történik, milyen mértékű pihenőidő jár a munkavállalónak és mikor?
Részlet a válaszából: […] ...kiadni. A felek azonban olyan megállapodást is köthetnek, amely alapján a szabadidőt legkésőbb a tárgyévet követő év december harmincegyedik napjáig kell kiadni [Mt. 143. § (6)-(7) bek.].(Kéziratzárás: 2022. 08....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Másodállás az oltatlanság miatti fizetés nélküli szabadság alatt

Kérdés: Ha a beoltottság hiánya miatt a munkáltató elrendeli a fizetés nélküli szabadságot, annak tartama alatt a munkavállaló létesíthet másik munkaviszonyt?
Részlet a válaszából: […] ...több szempontból is sajátos. Egyrészt, nem célhoz kötött; az Mt. által meghatározott fizetés nélküli szabadságok – a nagyszülői GYED-re járó kivételével – speciális célból, és így legfeljebb a célnak megfelelő időtartamra járnak. Másrészt, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Alkalmi munka – az időkorlátok

Kérdés: Az Efotv. szerint alkalmi munka: a munkáltató és a munkavállaló között
a) összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és
b) egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és
c) egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig
létesített, határozott időre szóló munkaviszony.
A foglalkoztatás időbeli korlátozási szabályát lehet-e úgy értelmezni, hogy jogviszonyonként kell a maximum öt napot nézni, és mivel minden egyes bejelentés új jogviszonyt hoz létre, ezért ezek az "öt napok" akár egybe is folyhatnak? Sem az Efotv., sem az Mt. nem tartalmaz olyan szabályt, amely előírná, hogy a jogviszonyok létesítése között mennyi időnek kell eltelnie, vagy a napokat össze kellene számítani, ha nincs megszakítás a régi és az új jogviszony között. Ennek hiányában az a helyzet is előállhatna megszakítás nélküli újabb jogviszony létesítése esetén, hogy bár a korábbi jogviszony csak például három napra szólt, az új, de megszakítás nélkül kötött jogviszony nem szólhat csak két napra, viszont ilyen korlátozást a törvény nem tartalmaz. A Munkaügyi Levelek 35. számában a 691. kérdésre adott válasz szerint: "ha a korábbi munkaviszony az Efotv. hatálya alá tartozó alkalmi munkára létesült, és egybefüggő időtartama elérte az öt napot. Ekkor a hatodik naptól nem lehet ismét alkalmi munkára munkaviszonyt létesíteni." A fentiek helytállósága esetén kérdésünk, hogy ha az egybefüggő foglalkoztatás időtartama nem éri el az öt napot (pl. három nap), a következő naptól (azaz a példa szerint a negyedik naptól) létesíthető ismét alkalmi munkára jogviszony? Ha igen, maximum mennyi egybefüggő napra (csak két napra, a korábbi 3 nap miatt, vagy akár öt napra is)? Van-e jelentősége, hogy ugyanazon felek között azonos vagy eltérő feladatra létesül az ismételt alkalmi jogviszony?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszony valóban nem szólhat többre, csupán két napra. Az egybefüggő foglalkoztatás példa szerinti három napját követően – a negyedik naptól – ugyan újból létesíthető alkalmi munkára irányuló munkaviszony azonos felek között, ez az Efotv. 2. §-a 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.
1
2
3
6