Átlagkereset-számítás alapjául szolgáló irányadó időszak

Kérdés: Határozott időtartamra, 2011. 11. 09-től 2012. 05. 09-ig alkalmaztunk egy munkavállalót, akinek a munkaviszonya az Mt. 88. §-ának (2) bekezdése alapján 2012. 03. 24-én megszűnt. Kérdésem, hogy ebben az esetben mi az irányadó időszak a határozott időből még hátralévő, 2012. 03. 25.-2012. 05. 09. közötti időre járó átlagkereset számításánál? A munkavállaló díjazása személyi alapbérből és jutalékból áll össze. A munkaviszony minden naptári hónapjához tartozik osztószám, ledolgozott vagy fizetett nap.
Részlet a válaszából: […] ...alapjául a munkabéreket az alábbi sorrendbenkell figyelembe venni:a) Ha a munkavállaló munkaviszonya eléri a 4 naptárinegyedévet, akkor az átlagkereset-számítás alapjául az utolsó négy naptárinegyedévre kifizetett munkabérek szolgálnak.b) Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Részmunkaidős munkavállaló átlagkeresete

Kérdés: Munkavállalónknak felmondtunk, és ki kell számolnunk a felmondási időből a munkavégzés alóli mentesítés idejére járó átlagkeresetét. A felmondást megelőzően 2 hónappal azonban szerződését módosítottuk, és részmunkaidőben foglalkoztattuk, remélve, elkerülhetjük az elküldését, de most sajnos olyan helyzetbe került a cég, hogy mégis erre kényszerültünk. Az átlagkereset-számításnál a korábbi, teljes munkaidős bérét vagy a részmunkaidőst kell-e figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...Általános szabály szerint az átlagszámítás alapjául szolgálóirányadó időszakra (általában az utolsó négy naptári negyedévre, amikorlegalább egyszer volt kifizetés a munkavállaló részére, vagy ennél rövidebbidőszakra, ha nem tartott ilyen sokáig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Étkezési jegy – beleszámít az átlagkeresetbe?

Kérdés: A munkavállalóknak jutatott étkezési hozzájárulás összegét figyelembe kell venni átlagkereset-számításnál?
Részlet a válaszából: […] ...munkabér időarányosan számított átlaga jár. A számítás alapjául -általános szabály szerint – az utolsó négy naptári negyedévre kifizetettmunkabérek szolgálnak. Az átlagkereset tehát az átlagszámítás alapjául szolgálóidőszakban kifizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Felmentési időre járó átlagkereset

Kérdés: A felmentési időre juttatott átlagkereset számításával kapcsolatban véleményünk szerint az Mt. 152. § (4) bekezdése értelmében a személyi alapbérben bekövetkezett változásokat (pl. béremelés, bércsökkenés) is figyelembe kellene venni a havi személyi alapbér megállapításánál. Továbbá az osztószám megállapításánál az irányadó időszakban teljesített túlórákat napokra átszámítva plusznapként kellene figyelembe venni, így adott esetben – ha nincs kieső időszak – az osztószám meghaladhatja az éves ledolgozott napok számát is. Helyesen gondoljuk? Kérem szíves segítségüket a helyes számítással kapcsolatban!
Részlet a válaszából: […] ...átlagkereset-számítás alapjául az utolsó négy naptárinegyedévre kifizetett munkabérek szolgálnak [Mt. 152. § (4) bek.], vagyis amúltban járó keresetet kell átlagolni az átlagszámítás időpontját megelőzőutolsó négy teljes naptári negyedévet figyelembe véve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Ápolási díjon lévő munkavállaló – felmondási juttatások és az igazolólap kitöltése

Kérdés: Munkavállalónk 2008. május 1-jétől fizetés nélküli szabadságon van, ápolási díjban részesül, mivel közeli hozzátartozóját ápolja. Kérelmére engedélyezzük további egy évre a fizetés nélküli szabadságot. Amennyiben a munkavállaló visszatérne a szabadságról, megszüntetnénk – a felmondási tilalmat követően – a munkaviszonyát, mivel a munkaköre időközben megszűnt. Miből számoljuk ilyen esetben a felmondási időre járó díjazást, és a végkielégítés összegét? A munkaviszony megszűnésekor kiadandó igazolólapon milyen munkaerő-piaci járulékalapot adhatok meg?
Részlet a válaszából: […] ...alapján azátlagkeresete illeti meg. A munkavállaló átlagkeresetét az Mt. 152. § (4)bekezdése alapján az utolsó négy naptári negyedévre kifizetett munkabérekalapulvételével kell kiszámítani. A számítás során az Mt. 152. § (3) bekezdésealapján az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Végkielégítés kiszámítása fizetés nélküli szabadság után

Kérdés: 17 éve dolgozom egy nagyvállalatnál, az utolsó 3 évben GYED-en/GYES-en voltam. Augusztustól dolgozom ismételten, a havibéremet felemelték. A vállalat megszűnik szeptember 30-ával, csoportos létszámleépítés lesz. A végkielégítés számítására lennék kíváncsi, az átlagbérbe beleszámítják-e a GYES és GYED időszakát is? Nem mindegy, hogy 95 000 forinttal, ami a GYES alatt volt, vagy a rendes béremmel fogják kiszámolni a végkielégítés összegét.
Részlet a válaszából: […] ...munkabér időarányosan számítottátlaga tekintendő átlagkeresetnek. Az átlagkereset-számítás alapjául az utolsónégy naptári negyedévre kifizetett munkabérek szolgálnak. Ha a munkavállalómunkaviszonya a négy naptári negyedévnél rövidebb,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.

Szabadságmegváltás és átlagkereset

Kérdés: A szabadságmegváltás összegét figyelembe kell venni átlagkereset-számításnál? A bérszámfejtő programunk ezt nem számítja be, viszont a KSH útmutatójában a kiegészítő fizetések között szerepel az ilyen címen fizetett összeg.
Részlet a válaszából: […] ...kifizetett munkabér időarányosan számítottátlaga jár. A számítás alapjául – általános szabály szerint – az utolsó négynaptári negyedévre kifizetett munkabérek szolgálnak.Munkabérnek a munkavégzés ellenértékeként kapott juttatásokszámítanak. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Munkaszüneti nap elszámolása a felmentési idő alatt

Kérdés: Ha valaki a felmondási idejét tölti 2009. február 10. napjától 2009. május 10. napjáig, és ezen időszakban van két fizetett ünnep (április 13. és május 1.), akkor a fizetett ünnepre távolléti díjat vagy átlagkeresetet kell elszámolni, ha munkavállaló a munkavégzés alól fel van mentve?
Részlet a válaszából: […] ...összegben kell figyelembe venni. Az átlagkereset-számítás alapjául -általános szabályként – az utolsó négy naptári negyedévre kifizetett munkabérekszolgálnak. Fontos az is, hogy mennyi időre mentették fel felmondási idejealatt a munkavégzés alól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Átlagkereset – visszakövetelése a felmentési idő alatt?

Kérdés: Munkavállalónk munkaviszonyát rendes felmondással szüntettük meg. A felmondási idő első 15 napját ledolgozta, azt követően – a 30 napos felmondási idő felében – felmentettük a munkavégzés alól, és az utolsó munkában töltött napon kifizettük számára járandóságait, ideértve a felmentési időre járó átlagkeresetet is. Utóbb tájékoztatott bennünket arról, hogy a felmentési idő alatt más cégnél helyezkedett el. Visszakövetelhetjük-e a felmentési időre kifizetett átlagkeresetet?
Részlet a válaszából: […] ...alól mentesítési időszakot nevezzük felmentési időnek. A felmentésiidő legalább felét – vagyis a felmondási idő legalább egynegyedét – amunkavállaló kívánságának megfelelő időben és részletekben kell kiadni. Afelmentési időre a munkavállalót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Béren kívüli juttatások és a felmentési idő?

Kérdés: Járnak-e a felmentési idő alatt béren kívüli juttatások (ebédjegy, pedagógusszakkönyv-támogatás, jóléti csomag stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...számított átlaga jár [Mt. 152. § (1) bekezdés]. Kisséleegyszerűsítve: az átlagkereset-számítás alapjául az utolsó négy naptárinegyedévre kifizetett illetmények szolgálnak [Mt. 152. § (4) bekezdés].Mivel az étkezési juttatás nem minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.
1
2