7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Szabadságátvitel az új jogviszonyba
Kérdés: A Púétv. 161. §-a rendezi 2024. január 1-jétől a szabadságokat. Jól értelmezzük, hogy e jogszabály alapján az új köznevelési jogviszonyba és az Mt. szerinti jogviszonyba is átvihető a 2023. évi megmaradt szabadság, különös tekintettel a jelenleg GYES-en és GYED-en lévő kollégákat illetően, akiknek jelentős mennyiségű szabadságuk van? Ez jelentősen befolyásolja a 2024. évi bérigényünket is.
2. cikk / 7 Nyugdíjas közalkalmazott foglalkoztatása
Kérdés: Véleményünk szerint a 2251-es válasznál egy nagyon fontos momentum kimaradt, tekintettel a 1700/2012. Korm. határozatra. E határozat a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szól, és ennek 1.1. és 1.6. pontja sajnos nagy valószínűséggel nem teszi lehetővé a kérdező munkáltatójánál történő továbbfoglalkoztatást. Bár hozzá kell tennem, hogy mi sem ismerünk a témával kapcsolatos minden információt.
3. cikk / 7 Pótlék megállapítása közalkalmazotti jogviszonyban
Kérdés: Intézményünk fő tevékenysége a szociális ellátás, dolgozóink a Kjt., illetve a 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet hatálya alá tartoznak. Egyéb feltételtől függő pótlékokkal kapcsolatban az alábbi kérdésünk lenne: adható-e annak a gépkocsivezetőnek rakodási pótlék, aki a munkaidejének meghatározott részében rakodást végez? Számít-e, hogy az adott feladatot egyedül vagy segítséggel látja el? Adható-e annak a dolgozónak pénzkezelési pótlék (mankópénz), aki munkája során pénzzel bánik (térítési díj, intézményi pénztár kezelése), melynek összege jelentős? Ezek az egyéb feltételtől függő pótlékok mikor adhatók, és a pótlék összegét mi alapján kell meghatározni? A pótlék megítélése esetén a feltételeket a munkáltató állapíthatja meg, vagy ennek vannak külön szabályai?
4. cikk / 7 Fegyelmi felelősség az elmaradt osztálykirándulásért
Kérdés: Az év végi osztálykirándulás kapcsán történt: az egyik kísérő tanár nem csatlakozott a csoporthoz a megbeszélt helyen (HÉV-megállóban). Mivel a kiküldetési szabályzatunk szerint az osztálykiránduláson osztályonként két fő felnőtt kísérő pedagógus kell, hogy részt vegyen (akik közül az egyik az adott csoport osztályfőnöke), az osztályfőnök egyedül nem vállalta a kirándulás vezetését. Így a kirándulás – a gyerekeknek nagy csalódást, a szülőknek költséget okozva – elmaradt. A kísérő tanár azzal védekezett, hogy félreértés történt, és ő egy másik HÉV-megállóban várakozott, az osztályfőnököt pedig nem tudta elérni a mobiltelefonján. Megalapoz-e ez fegyelmi eljárást?
5. cikk / 7 Vezetői megbízások a közalkalmazottaknál
Kérdés: A könyvtárban mint munkáltatónál a határozatlan idejű vezetői megbízások a 2010. évi CLXXV. törvény 7. §-a alapján 5 évig terjedő határozott idejűvé alakultak át. Mi a helyzet az újonnan kinevezettekkel? Ha az a vezető, akinek a vezetői munkaköre kötelezően 5 éves határozott idős vezetői megbízássá alakult át, 3 év múlva nyugdíjjogosult lesz, fel lehet-e menteni? Kell-e részére valamilyen kompenzációt fizetni?
6. cikk / 7 Próbaidő kikötése fennálló közalkalmazotti jogviszonyban?
Kérdés: Az önkormányzati képviselő-testület pályázatot tett közzé a fenntartásában működő költségvetési intézmény intézményvezetői státuszának (magasabb vezetői beosztás) betöltésére. Ha az intézményvezetői pályázatot a munkáltatóval jelenleg is közalkalmazotti jogviszonyban álló gazdasági vezető nyeri el, lehetséges-e esetében próbaidőt megállapítani?
7. cikk / 7 Közszféra: kötelező részmunkaidő
Kérdés: Tudomásunk szerint 2010-től lehetőség van arra, hogy a közalkalmazott kismama a gyermeke 3 éves koráig részmunkaidőben is visszatérhessen dolgozni. Milyen módon kérheti ezt a közalkalmazott, és milyen kötelezettségei vannak ezzel kapcsolatban a munkáltatónak?