Munkaidő-beosztás mint munkáltatói jog

Kérdés: Egy gyárban – egyoldalú szerződésmódosítással – napi 8 órás, 4 műszakos munkarendet vezetnek be (folyamatos munkarend, munkaidőkeretben, havi elszámolással). Minden alapórára 20 százalékos pótlékot fizetnének. A szerződésmódosítást a munkavállaló nem akarja elfogadni. Mit tehet ebben az esetben a munkáltató, és mit a munkavállaló? Kényszeríthető-e felmondásra a munkavállaló? Amíg nem tisztázódik a helyzet, hogyan járjon be dolgozni?
Részlet a válaszából: […] ...megtehető. A jogszerűségnek az sem lenne feltétele, hogy a munkáltató az alapórákra járó bért megemelje.A kérdésben írtak közül egyedül a folyamatos munkarend (az Mt. szerinti megszakítás nélküli tevékenység) lehet aggályos, mivel az nem a munkáltató döntésén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Munkavállalói felmondás gyermekgondozás céljából kapott fizetés nélküli szabadság alatt

Kérdés: Munkavállalónknak 2015. szeptember 17-én született meg a gyermeke, jelenleg gyermekgondozás céljából igényelt fizetés nélküli szabadságon van, gyermekgondozási díjra jogosult. 2017. február 1-jei dátummal benyújtotta a felmondását. Hogyan járunk el helyesen a kiléptetését illetően? Kiléptethetjük-e a fizetés nélküli szabadság, illetve a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama alatt, ha ő írásban benyújtotta a felmondását?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő munkavállaló a gyermek gondozása céljából igényelt fizetés nélküli szabadságát tölti, mely gyermeke harmadik életévének betöltéséig illeti meg őt (Mt. 128. §). Ebben az időszakban a munkaviszonyból származó főbb jogok és kötelezettségek ugyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 20.

Munkaidőkeret alkalmazása kollektív szerződés alapján

Kérdés: A tavalyi évben termelési okokból a munkáltató kezdeményezte a szakszervezetnél olyan megállapodás megkötését, amely háromhavi munkaidőkeretet is lehetővé tesz. A megállapodás 2013-ra pontosan megadta, hogy mikor kezdődik és mikor ér véget a munkaidőkeret. Ugyan ezt nem tartalmazza a megállapodás, de a munkavállalók felé azt kommunikálta a cég, hogy azt csak 2013-ra kötik meg. A szöveg még ezt írja: "A munkaidő­keret mindenkori kezdő időpontja a naptári negyed­év első napja, mindenkori befejezési időpontja a naptári negyedév utolsó napja". Kérdésem, hogy jogosult-e ez alapján a munkáltató idén is háromhavi munkaidőkeretet alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] A kérdéses dokumentum munkajogi szempontból kollektív szerződésnek minősül, mint a munkáltató és a szakszervezet közötti, az egyéni munkaviszonyt érintő kérdéseket szabályozó megállapodás, bár csak a munkaidőről rendelkezik (Mt. 277. §). Ennek azért van jelentősége,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 14.

Azonnali hatályú felmondás és a megsértett munkaidőszabályok

Kérdés: Egy fürdőben dolgozom évek óta. Az utóbbi időben általánossá vált, hogy a munkáltatóm nem biztosítja a megfelelő személyzetet. Több ezer vendégünk van nap mint nap, ennek ellenére nem ritka, hogy egyedül vagyok beosztva. Előfordul az is, hogy több napot dolgozom folyamatosan napi tizenöt órában, és ezt a munkáltatóm ki sem fizeti. Fel akartam mondani emiatt, de nem akarnak elengedni. Azonnali hatállyal felmondhatok, ha ezeket a problémákat leírom?
Részlet a válaszából: […]  A felmondás egyoldalú jognyilatkozat, s mint ilyen, acímzettel való közléssel válik hatályossá [új Mt. 15. § (4) bek.], tehát nincsszükség arra, hogy azt a másik fél elfogadja. Amennyiben a felmondást amunkáltatóval közölte, az akkor is hatályos, ha azzal a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 27.

Felmentési időre járó átlagkereset

Kérdés: A felmentési időre juttatott átlagkereset számításával kapcsolatban véleményünk szerint az Mt. 152. § (4) bekezdése értelmében a személyi alapbérben bekövetkezett változásokat (pl. béremelés, bércsökkenés) is figyelembe kellene venni a havi személyi alapbér megállapításánál. Továbbá az osztószám megállapításánál az irányadó időszakban teljesített túlórákat napokra átszámítva plusznapként kellene figyelembe venni, így adott esetben – ha nincs kieső időszak – az osztószám meghaladhatja az éves ledolgozott napok számát is. Helyesen gondoljuk? Kérem szíves segítségüket a helyes számítással kapcsolatban!
Részlet a válaszából: […] ...átlagkereset-számítás alapjául az utolsó négy naptárinegyedévre kifizetett munkabérek szolgálnak [Mt. 152. § (4) bek.], vagyis amúltban járó keresetet kell átlagolni az átlagszámítás időpontját megelőzőutolsó négy teljes naptári negyedévet figyelembe véve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.