"Problémás" munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése

Kérdés: A munkavállalónk 17 éve áll munkaviszonyban egészségügyi szolgáltató cégünkkel. Én – mint vezető – már 6 éve "kínlódom" vele. Az idők során sok probléma adódott vele, számos alkalommal megszegte az együttműködési kötelezettségét, nem teljesítette a munkáltató kérését, utasítását. Ha például megkérem, hogy mindennap sepregessen össze, és vigye ki a szemetet, az a válasz, hogy már kedden megcsinálta, holott megítélésem szerint alapvető fontosságú, hogy mindennap rend legyen magunk körül. Van egy súlyos beteg kolléganőnk, aki annak ellenére, hogy alig tud mozogni, erején felül teljesít, neki sem segít. Több beteg panaszkodott arra is, hogy arrogáns. A recepteket nem készíti el időben, ezért a betegeknek többször vissza kell jönniük azokért. Ha szóvá teszem, miért nem készítette el a betegnek, amit kér, azt mondja, a beteg hazudik. Amikor beteg lett, és megkértem, menjen haza pihenni, mert nem fertőzheti meg a többieket, és persze betegen nem dolgozhat, az arcomba kiabálta, hogy nem megy haza, mert nincs pénze. Ez az állapot tarthatatlan, minden kérésre nem a válasz, és sok a vita is. A cégünk így nem tud fejlődni. Szerettük volna, ha képezi magát, de erre is nemleges volt a válasz. Ezenfelül nem tudom otthagyni egyedül a cégnél, mert utóbb mindig ki kell javítani a hibákat, amiket vét. Hogyan tudnék megválni tőle?
Részlet a válaszából: […] A leírt tényállás egy komplex esetet mutat be, amelyben a munkavállaló munkaviszonyból származó számos kötelezettségét – néhányat közülük rendszeresen, illetve időről időre – megszegi. Ezek közül különösen az utasítás megtagadása vagy az ügyfelekkel szemben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 27.

Rehabilitált munkavállaló jogai

Kérdés: Rehabilitált dolgozóként milyen jogok illetnek meg a munkahelyen?
Részlet a válaszából: […] ...tekintettel további kötelezettségeket ró a munkáltatóra. Az Mvt. alapján a rendszeresen vagy az éves munkaidejének legalább egynegyedében éjszakai munkát (Mt. 89. §) végző munkavállalót például nappali munkavégzésre kell beosztani, ha az orvosi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 16.

Igazolt és nem fizetett távollét – és az árvíz

Kérdés: Munkavállalónk múlt héten három napot nem jött be, állítása szerint árvíz volt borsodi falujában. Egyik kérdésünk, hogyan ellenőrizhetjük, hogy ez őt is érintette? Egyáltalán, mit jelent az érintettség, azt is, ha a töltésen dolgozott, de az ő háza nem volt közvetlen veszélyben? Másik kérdésünk, mivel másik munkavállalónkat kellett miatta túlóráztatnunk, átháríthatjuk-e rá ennek pluszköltségeit?
Részlet a válaszából: […] ...önzetlen emberbaráti segítségnyújtásban vesz részt? Mindezekre akérdésekre csak az eset összes körülményeinek mérlegelésével, egyedileg lehetválaszt adni. Bizonyos, hogy ha a munkavállaló a töltés megerősítésében vettrészt önkéntes munkában, még nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Önkormányzati igazolás – kérhet-e a munkáltató a munkavállaló egyedüléléséről?

Kérdés: A gyermekek utáni pótszabadsággal könnyen vissza lehet élni, ezért az ügyvezető kitalálta, hogy az egyik dolgozónktól – aki azt állítja, hogy egyedül él és neveli a kislányát – önkormányzat által kiadott igazolást kér arról, hogy tényleg egyedül él-e. A családi pótlék igénylésénél is elég büntetőjogi felelősséggel nyilatkoznia a kérelmezőnek arról, hogy egyedülálló-e, ezért mint munkaügyes számára kétséges, hogy ezt az igazolást valóban megkövetelhetjük-e a dolgozótól.
Részlet a válaszából: […] ...132. § (2) bekezdése szerint a szülők döntése alapjángyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót vagy a gyermekétegyedül nevelő szülőt évenként a tizenhat évesnél fiatalabb egy gyermeke utánkettő, két gyermeke után négy, kettőnél több...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Ha költözik a cégközpont

Kérdés: Cégünk vezetősége bejelentette, hogy szeptember elején a budapesti központi irodát Tatabányára költözteti. A munkavállalók nagy része budapesti lakos. Kérdésünk: mikor szükséges a munkaszerződést módosítani, mivel a munkahely és a lakóhely közötti utazási időtartam meghatározása esetünkben nem egyértelmű. Az utazási időtartam megnövekedése várhatóan 90 perc határán mozog, illetve a cég épülete és az utolsó helyközi buszmegálló között nincs tömegközlekedési eszköz, csak gyalogút. A várakozási időket, illetve a gyalogidőt hogyan kell számolni? Mi történik akkor, ha a munkáltató és a munkavállaló által számolt időtartam nem egyezik?
Részlet a válaszából: […] ...eszközzel – történő oda- és visszautazásideje másfél órával nő. A tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluligyermeket egyedül nevelő férfi, valamint a megváltozott munkaképességűmunkavállaló esetében egyórai utazásiidő-növekedés esetén is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.