Egyéb juttatás és a negatív diszkrimináció

Kérdés: Egy önkormányzati fenntartású óvodában csoportmegszüntetés miatt 2022. augusztus 31-én áthelyezéssel megszűnt a közalkalmazott jogviszonya a Kjt. 25. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján. 2022. szeptember 1-jén a közalkalmazott új közalkalmazotti jogviszonyt létesített ugyanazon önkormányzat fenntartása alatt működő másik óvodánál. E munkáltatónál 2022 decemberében került kifizetésre a munkáltató által adott egyéb juttatás. Ennek jogosultsági feltétele volt az, hogy a közalkalmazotti jogviszony legkésőbb 2022. június 30-ig keletkezzen, és nem illette meg a tartósan távol lévőket (például a harminc napot meghaladó táppénzben, a csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban részesülőket). A közalkalmazott nem részesült a munkáltató által adott egyéb juttatásban, mivel a közalkalmazotti jogviszonya 2022. június 30-át követően létesült az új munkáltatónál. A közalkalmazott sérelmezi, hogy nem részesült a munkáltató által adott egyéb juttatásban. Jogos-e a közalkalmazott sérelme?
Részlet a válaszából: […] ...alapított, jogszerű célt követő és azzal arányos megkülönböztetés [Ebktv. 22. § (1) bek. a) pont]. Hogy ez fennáll-e, csak az eset egyedi, munkáltató által feltárt körülményei alapján lehetséges eldönteni (így például elképzelhető, hogy az egyéb juttatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Óvodából szociális intézménybe – a kirendelés feltételei

Kérdés: Nevelési intézményből (óvodából, ez a kinevezés szerinti állás) ki lehet-e rendelni a dolgozót szociális intézménybe (családgondozó munkakörbe gyermekjóléti szolgálathoz)?
Részlet a válaszából: […] ...végzendő munkára:a) a várandóssága megállapításától a gyermeke hároméves koráig,b) gyermeke tizenhat éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli, valamintc) hozzátartozójának tartós, személyes gondozása esetén, továbbád) ha a rehabilitációs szakértői szerv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 23.

Szabadság – jogosultság részmunkaidőben, kiadás heti kettőnél több pihenőnap esetén

Kérdés: Közös önkormányzati hivatalnál alkalmazásban álló közszolgálati tisztviselő fizetés nélküli szabadságát (GYED-et) megszakítva gyermeke 3 éves kora előtt munkába állt. Kérelmére heti 20 órás részmunkaidőben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kerül foglalkoztatásra az alábbiak szerint: hétfő: –, kedd: –, szerda: 8,5 óra, csütörtök: 7 óra, péntek: 4,5 óra. Ugyanannyi nap szabadság illeti meg, mintha teljes munkaidőben, illetve a hét minden napján dolgozna? A szabadság kiadására milyen szabály vonatkozik ebben az esetben (heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás), a Kttv. 105. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat hogyan kell alkalmazni a gyakorlatban? Ha a heti összes munkanapra, szerdára, csütörtökre és péntekre is szabadságot szeretne kivenni, akkor csak az azon a héten lévő szabadnapjaira, hétfőre és keddre kell pluszszabadságot kiadni, vagy a következő heti hétfőre és keddre is, amíg újra munkában töltött nap következik?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. hatálya alatt a szabadság kiadásánál a munkarend (munkaidő-beosztás) szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. Ugyanakkor a heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 9.

Közalkalmazott utazási utalványra való jogosultsága

Kérdés: Megilleti-e az 50%-os kedvezményt biztosító utazási igazolvány a nem aktív – például gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban részesülő, vagy felmentési idejüket töltő – közalkalmazottakat? Az utazási igazolványra vonatkozó jogszabály a jogosulti kör meghatározásánál általánosságban csak a "foglalkoztatott" kifejezést használja.
Részlet a válaszából: […]  A 85/2007. Korm. rendelet értelmében "utazási utalvány" alapjánévente 12 alkalommal, a rendelet mellékletben meghatározott kedvezményűmenettérti utazásra jogosult a költségvetési szervek és intézmények – beleértveaz önkormányzati költségvetésből gazdálkodó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Önkormányzati igazolás – kérhet-e a munkáltató a munkavállaló egyedüléléséről?

Kérdés: A gyermekek utáni pótszabadsággal könnyen vissza lehet élni, ezért az ügyvezető kitalálta, hogy az egyik dolgozónktól – aki azt állítja, hogy egyedül él és neveli a kislányát – önkormányzat által kiadott igazolást kér arról, hogy tényleg egyedül él-e. A családi pótlék igénylésénél is elég büntetőjogi felelősséggel nyilatkoznia a kérelmezőnek arról, hogy egyedülálló-e, ezért mint munkaügyes számára kétséges, hogy ezt az igazolást valóban megkövetelhetjük-e a dolgozótól.
Részlet a válaszából: […] ...132. § (2) bekezdése szerint a szülők döntése alapjángyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót vagy a gyermekétegyedül nevelő szülőt évenként a tizenhat évesnél fiatalabb egy gyermeke utánkettő, két gyermeke után négy, kettőnél több...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.