Illetménykülönbözet kifizetése – a tájékoztatás kérdése

Kérdés: Intézményünknél lefolytatott belső ellenőrzés megállapította, hogy egyik, korábban takarító, jelenleg bölcsődei dajka munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottunkat évekkel korábban jogelődünknél helytelenül sorolták be "B" fizetési osztály helyett "A"-ba. A jogelődtől átvett személyi anyaga csak az alapfokú végzettségét igazoló, általános iskolai bizonyítványt tartalmazta, ezért az "A" fizetési osztályba történő besorolása a rendelkezésre álló dokumentumok alapján a jogszabályi előírások szerint történt. A jogszabály szerint kötelező bölcsődei tanfolyamon való részvétele előtt nyújtotta be szakmunkás-bizonyítványát. A tudomásunkra jutott adatok alapján azonnal megtörtént a közalkalmazott besorolásának módosítása. A korábbi időszak vonatkozásában azonban az illetménykülönbözet kifizetését nem tartottuk megalapozottnak, tekintve, hogy véleményünk szerint a közalkalmazott a kellő időben történő tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget, emiatt vált lehetetlenné a munkáltató számára a jogszabályszerű besorolása és illetménymegállapítása. Kérjük állásfoglalásukat.
Részlet a válaszából: […] A visszamenőleges kifizetés kérdése kapcsán abból az alapelvből kell kiindulni, hogy saját felróható magatartására egyik fél sem hivatkozhat [Mt. 6. § (1) bekezdés]. Ezért ezzel összefüggésben az tekintendő lényegesnek, hogy a tájékoztatási kötelezettség alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 25.

Munkaszerződés írásba foglalása

Kérdés: 2011. május 2-től 2013. augusztus 12-ig volt egy munkavállalónk, budapesti adminisztrációval az ország több pontján levő telephellyel. Szokás szerint a munkába lépéskor az iratanyagot postán küldtük azzal, hogy aláírás után küldjék vissza. Ezzel egy időben az adóhatósághoz címzett bejelentés megtörtént. Jelen esetben a kiküldött munkaszerződés aláírás után nem került vissza a munkaügyre, többszöri felszólítás után sem. Ez idő alatt a munkavállaló nem reklamálta az írásbeliséget. A munkabér és egyéb járandóság is kifizetésre került mindig. 2013. augusztus 12-vel a munkavállaló kérte a munkaviszonyának megszüntetését, ami szabályosan meg is történt. Most, a kilépés után reklamált, miszerint nincs aláírt munkaszerződése, és feljelentést tett ellenünk. Mi várható most?
Részlet a válaszából: […] ...személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony alapján foglalkoztat, jelen esetben viszont a munkaviszony már megszűnt – az ellenőrzésnek visszamenőleg helye nincs [Met. 1. § (1) bekezdés a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 7.

Köztisztviselő foglalkoztatása – nyugdíjazás után

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy a 2012 októberében 40 év közszolgálati jogviszony megszerzése jogcímén nyugállományba vonult 59 éves köztisztviselőt a későbbiekben munkaviszony, illetve megbízási szerződés keretében foglalkoztassunk? Ha erre van lehetőség, akkor milyen járulékok terhelik a munkáltatót, illetve a dolgozót?
Részlet a válaszából: […] ...Kttv. 8. §-ának (1)-(2) bekezdése kizárja, hogy a közigazgatási szerv közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörének gyakorlásával közvetlenül összefüggő, valamint ügyviteli feladat ellátására munkaviszony vagy megbízási jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 29.

Munkaszerződés a polgármesteri hivatalban

Kérdés: Az Mt. hatálya alá tartozó munkavállaló polgármesteri hivatalban – figyelemmel a Ktv. 1. § (9) bekezdésére – milyen feladatkörre és milyen feltételekkel alkalmazható?
Részlet a válaszából: […] ...aközigazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozó érdemi feladatokat látjákel, az ügykezelők a közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeletitevékenység gyakorlásához kapcsolódó ügyviteli feladatokról gondoskodnak. Akérdésben is említett szabály...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Munkaszerződés hosszabbítása

Kérdés: Egy nyugdíjas munkavállalónkkal kapcsolatban már két alkalommal, összesen másfél évre kötöttünk határozott idejű munkaszerződést, először 2010. 06. 10. és 2010. 12. 31. között, másodszorra pedig 2011. 01. 01. és 2011. 12. 31. között. Időközben úgy alakult a cég helyzete, hogy a felszaporodott munka miatt nagyon jó lenne, ha még egy ideig igénybe vehetnénk a szóban forgó munkavállalónk munkáját, tudomásunk szerint azonban a határozott idejű szerződés többszöri, határozott időre történő hosszabbítása csak a munkáltató jogos gazdasági érdekével történhet. Ellenkező esetben határozatlan idejű szerződésnek minősíthetik a munkaszerződést. Az első kérdésünk az, hogy mi minősül a munkáltató jogos gazdasági érdekének esetünkben? A második, hogy akár egy munkaügyi ellenőrzés során is átminősíthetik a szerződést határozatlan idejűvé, vagy csak a munkaügyi bíróság hozhat ilyen döntést?
Részlet a válaszából: […] ...két hónappal később ér véget. A többszörihosszabbítgatás viszont már itt is felvetheti az átminősítés kérdését.A munkaügyi ellenőrzés a munkaviszony létesítésével (amunkaszerződés megkötésével, módosításával) összefüggésben csak– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.