Nyugdíjas köztisztviselő foglalkoztatása munkaviszonyban, illetve megbízási jogviszonyban

Kérdés: A polgármesteri hivatalból nyugállományba vonult köztisztviselőt a későbbek folyamán az öregségi nyugdíj folyósítása mellett lehet-e polgármesteri hivatalban Mt. szerinti munkaszerződéssel foglalkoztatni? A polgármesteri hivatalból nyugállományba vonult köztisztviselővel az öregségi nyugdíj folyósítása mellett lehet-e megbízási szerződést kötni tanácsadói feladatokra? A fenti két esetben a Tny. 83/B. §-ában szabályozott kereseti, illetve jövedelmi korlátról szóló, valamint a Tny. 83/C. §-ában meghatározott, nyugdíj szüneteltetésére vonatkozó rendelkezésekre tekintettel kell lennie a nyugdíjasnak?
Részlet a válaszából: […] ...szereplő polgármesteri hivatalt érintő – Kttv.-beli korlátja értelmében a közigazgatási szerv közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörének gyakorlásával közvetlenül összefüggő, valamint ügyviteli feladat ellátására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 6.

Munkáltatói kárfelelősség "sorsszerű" megbetegedésért

Kérdés: Van munkáltatói kártérítési felelősség abban az esetben, ha a munkakörbe helyezéskor meglévő betegség odáig súlyosbodott, hogy a munkavállaló a munkakört nem tudja ellátni, és emiatt a munkáltató felmond?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. A felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogya) a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia, és nem volt elvárható, hogy a károkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 25.

Munkavállaló felelősségre vonása kötelezettségszegés hiányában

Kérdés: Egy taxitársaságnál dolgozom szerződött partnerként mint ellenőr. Ennek során feladatom a kollégák engedélyeinek, ruházatának, ápoltságának, viselkedésének ellenőrzése, esetleg szankcionálása. A munkámat kiválóan végeztem, többször felkértek pluszfeladatokra, jutalmaztak érte, és dicséretben is részesítettek. Sajnos az ellenőrzéseim során olyan személyeknél is találtam hibát, akik a főnökséggel közeli barátságban vannak. Ezeket (pl. drogfogyasztás, ittas vezetés, fuvarkisajátítás, trehány, rendetlen fuvarozás stb.) jeleztem is, de ezzel "darázsfészekbe nyúltam". A taxitársaság vezetője felhívott, konferenciabeszélgetés keretében az etikai bizottság vezetője előtt megfenyegetett engem, a családom, a karrierem, az engedélyeim, a megélhetésem. Ezt követően a saját ellenőr kollégáimat állították rám, hogy keressenek valamit, ami alapján be lehet rángatni fegyelmi tárgyalásra. Találtak is egy olyan esetet, amiben korábban pár nappal megszüntető határozatot hoztak. Engem berendeltek fegyelmi eljárásra. Ez alatt a pár nap alatt nem tudtam elvégezni a munkámat rendesen, nem tudtam szolgáltatni, amiért havi díjat fizetek, megfélemlítettek. Féltem a feleségem, hogy rajta állnak bosszút, mert ő is ennek a cégnek a szerződött partnere. Mit tudok tenni?
Részlet a válaszából: […] Az Ön által leírtakból nem derül ki egyértelm ű en, hogy " szerz ő dött partnerként " munkaviszonyban áll-e , vagy valamely polgári jogi jogviszonyban (pl. vállalkozási szerz ő déssel) kerül foglalkoztatásra. Figyelemmel arra, hogy csak munkajogi kérdésekben áll módunkban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 17.

Színlelt megbízási szerződés megszüntetése – a jogorvoslat lehetősége

Kérdés: 2012. szeptember 1-jén középvezetőként kötöttem szerződést egy céggel. A jogviszonyom megbízási, illetve vállalkozói formában jött létre, véleményem szerint bújtatott munkaviszonyban, egyéves határozott időre 2013. augusztus 31-ig. Feladatom egy 8-10 fős csapat létrehozása, termelésük megfelelő szintre hozása volt. A munkát a legjobb tudásom szerint végeztem, a várt eredmények elérése érdekében dolgoztam. 2013. május 21-én azonban megjelentek a központból a vezetők, és egyéni elbeszélgetésre hívtak. Ekkor tudatták velem, hogy nem tartanak igényt a munkámra, mert nem vagyok csapatjátékos. Elém tették a papírokat, és aláíratták a kiléptetésemet. Ezt rendkívül igazságtalannak éreztem, mert a kirúgásom után az általam toborzott, de még be nem léptetett embereket a tudtom és beleegyezésem nélkül behívták, és rendszerbe állították. Élhetek-e jogorvoslattal?
Részlet a válaszából: […] ...van-e a felek között alá-fölé rendeltségi viszony, mekkora terjedelmű a foglalkoztató irányítási, utasításadási és ellenőrzési joga, hogyan alakul a munkaidő-beosztása, a munkavégzés időtartama, mi a munkavégzés helye, hogyan kerül meghatározásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 29.

Új Mt. a január 1-jétől hatályba lépett szabályokról

Kérdés: Hogyan készüljünk fel az új Mt. január elsejétől érvényes szabályaira? A szabadsággal kapcsolatosan milyen feladatai lesznek a munkaügyi munkatársnak (nyilatkoztatások, tájékoztatások stb.)? Melyek a távolléti díj számításának változásai és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás új előírásai?
Részlet a válaszából: […] ...bérkieséssel a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás (pl. egyes pótlékok elvesztésével), az új törvény ugyanis csak az alapbér megőrzését garantálja. A díjazás vonatkozásában fontos változás továbbá, hogy a törvény átirányítás esetén nem teszi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.

Éjszakai pótlék elvétele mint büntetés

Kérdés: Közalkalmazottként dolgozom egy szociális otthonban, portás munkakörben, rendszeres túlórával. Egyik éjszaka a hajnali 4 órai ellenőrzéskor aludtam, ezért a büntetésem az, hogy a következő hónapban megvonták az éjszakát, csak nappal dolgozhatom. Ez nagy keresetkieséssel jár, kb. havi 14 ezer Ft mínuszt jelent nekem, miközben a váltótársaim jól járnak, szerintem nem megérdemelten. Büntethetnek-e bércsökkenéssel?
Részlet a válaszából: […]  A munkáltató jelen esetben nem tett mást, mint élt a munkaidő-beosztásijogával. Az Mt. – közalkalmazottakra is irányadó – 119. § (1) bekezdése szerintugyanis a munkáltató joga és egyben kötelezettsége is, hogy a munkaidőt a munkajellegére, valamint az egészséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszony felszámolása

Kérdés: Munkavállalóként foglalkoztattunk egy kollégát, ám néhány hónappal később egy ügy kapcsán kiderült, hogy a munkaköre (belső ellen­őr) alapján őt kizárólag közszolgálati jogviszony keretében alkalmazhattuk volna. A hibát orvosolandó, kinevezést szerettünk volna adni számára a munkaköri feladatai változatlanul hagyása mellett, azonban a Ktv. szerinti besorolása alapján járó köztisztviselői illetménye alacsonyabb lett volna a munkaszerződés alapján neki fizetett munkabérénél, ezért az alkalmazott teljesen elzárkózott a felajánlott köztisztviselői jogviszony elfogadásától. Mit tehetünk, ha nem tudunk személyi illetményt megállapítani számára?
Részlet a válaszából: […] ...Ktv. 1. § (9) bekezdése értelmében a közigazgatási szervközhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörének gyakorlásávalközvetlenül összefüggő, valamint ügyviteli feladat ellátására kizárólagközszolgálati jogviszony létesíthető. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Biztonságos őrzés feltétele bűncselekmény elkövetésekor

Kérdés: Egyik munkavállalónk pénzkezelői munkakörben dolgozik, a munkatársaknak osztja ki az utalványokat, illetve kezeli a házipénztárt. Januárban, az év eleji nagyobb mértékű utalványok megérkezését követően a pénzkezelő munkatárs néhány percre elhagyta az irodáját, kiment a mosdóba. Az irodát ugyan igen, de a páncélszekrényt nem zárta be, és mire visszaért, mintegy 1,5 millió forint értékű utalvány tűnt el. Tettünk feljelentést, de várhatóan nem lesz meg a tettes, így kárigénnyel kívánunk élni a munkavállalóval szemben. Ő ugyanakkor arra hivatkozik, hogy a bűncselekmény elháríthatatlan ok, és így nem felelős az utalványok eltűnéséért.
Részlet a válaszából: […] ...kimentheti a felelősségét, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlankülső ok idézte elő, vagy a munkáltató a biztonságos őrzés feltételeit nembiztosította [Mt. 169. § (2) bek.].A Legfelsőbb Bíróság egy eseti döntésében kifejtette, hogy apénztárost,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Magáncélú autóhasználattal okozott kár

Kérdés: Egy munkavállalónk a vállalati terepjáróval az üzem melletti területen ralizva felborult, és azt totálkárosra törte, amivel mintegy 5,8 millió forint kárt okozott. A munkavállaló azt nyilatkozta, hogy az autót ki akarta próbálni a terepen, hogy szükséges-e azt fékellenőrzésre vinni, és eközben csúszott meg, és borult fel. A közvetlen felettese ugyanakkor azt közölte, hogy a munkavállaló ilyen utasítást nem kapott, és nem is közölte azt a szándékát, hogy az autót bárhová elvinné; a terepjáró kiviteléről ő már csak a baleset után értesült. Több munkatárs pedig azt adta elő, hogy a munkavállaló már számos esetben is hangoztatta, hogy "meg kéne járatni azt a terepjárót". Ilyen esetben hogyan kell elbírálni a felelősséget? A munkavállaló elismeri a gondatlanságát, de csak az átlagkeresete 50%-ig hajlandó kárfelelősséget vállalni.
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségénekvétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik [Mt.166. § (1) bek.]. Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke – főszabályszerint – a munkavállaló egyhavi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Munkáltató jogos gazdasági érdekeinek sérelme

Kérdés: Az elmúlt három hónapban több munkavállalónk is megszüntette a munkaviszonyát, és egy olyan konkurens céghez mentek dolgozni, amelyet szintén egy régebbi munkavállalónk alapított. Néhány héttel ezelőtt kezdtük észrevenni, hogy ez a konkurensünk szinte csak olyan képzéseket hirdet, amelyeket mi is végzünk, és amelyek lebonyolításában korábban volt munkavállalóink is részt vettek; ráadásul a mi képzéseinkre senki nem jelentkezett, korábbi partnereink a konkurenssel szerződtek le. Ezen túl kiderült, hogy több tenderen és pályázaton is elnyerték az általunk ellátott szolgáltatásokat, mivel az erre vonatkozó pályázatok, amelyeket volt munkavállalóink munkakörébe tartozó feladat volt benyújtani, nem lettek beadva. Véleményünk szerint a volt munkavállalóink megsértették a munkáltató jogos gazdasági érdekének védelmére vonatkozó előírásokat, és kárt okoztak a cégünknek az elmaradt szerződésekből eredő bevételkieséssel. Önök szerint van lehetőségünk ennek érvényesítésére, vagy ne is próbálkozzunk vele?
Részlet a válaszából: […] ...esetén a munkavállaló a teljeskárt köteles megtéríteni (Mt. 168. §). Ha a kárt többen együttesen okozták,vétkességük, a megőrzésre átadott dolgokban bekövetkezett hiány esetén pedigmunkabérük arányában felelnek. Amennyiben a kárt többen szándékosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.
1
2