9 talált cikk a foglalkoztatás , munkaviszony létesítése , őrzés kifejezésre

Kérdés: A polgármesteri hivatalból nyugállományba vonult köztisztviselőt a későbbek folyamán az öregségi nyugdíj folyósítása mellett lehet-e polgármesteri hivatalban Mt. szerinti munkaszerződéssel foglalkoztatni? A polgármesteri hivatalból nyugállományba vonult köztisztviselővel az öregségi nyugdíj folyósítása mellett lehet-e megbízási szerződést kötni tanácsadói feladatokra? A fenti két esetben a Tny. 83/B. §-ában szabályozott kereseti, illetve jövedelmi korlátról szóló, valamint a Tny. 83/C. §-ában meghatározott, nyugdíj szüneteltetésére vonatkozó rendelkezésekre tekintettel kell lennie a nyugdíjasnak?

Kérdés: Francia állampolgár alkalmazása esetén milyen sorrendben történjen a bejelentési nyomtatványok, kötelezettségek, az adókártya, a tajkártya, valamint a lakcímkártya igénylése? Ezeket csak a munkavállaló vagy a munkáltató is megigényelheti?

Kérdés: 2011. május 2-től 2013. augusztus 12-ig volt egy munkavállalónk, budapesti adminisztrációval az ország több pontján levő telephellyel. Szokás szerint a munkába lépéskor az iratanyagot postán küldtük azzal, hogy aláírás után küldjék vissza. Ezzel egy időben az adóhatósághoz címzett bejelentés megtörtént. Jelen esetben a kiküldött munkaszerződés aláírás után nem került vissza a munkaügyre, többszöri felszólítás után sem. Ez idő alatt a munkavállaló nem reklamálta az írásbeliséget. A munkabér és egyéb járandóság is kifizetésre került mindig. 2013. augusztus 12-vel a munkavállaló kérte a munkaviszonyának megszüntetését, ami szabályosan meg is történt. Most, a kilépés után reklamált, miszerint nincs aláírt munkaszerződése, és feljelentést tett ellenünk. Mi várható most?

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy a 2012 októberében 40 év közszolgálati jogviszony megszerzése jogcímén nyugállományba vonult 59 éves köztisztviselőt a későbbiekben munkaviszony, illetve megbízási szerződés keretében foglalkoztassunk? Ha erre van lehetőség, akkor milyen járulékok terhelik a munkáltatót, illetve a dolgozót?

Kérdés: Az Mt. hatálya alá tartozó munkavállaló polgármesteri hivatalban – figyelemmel a Ktv. 1. § (9) bekezdésére – milyen feladatkörre és milyen feltételekkel alkalmazható?

Kérdés: Egy nyugdíjas munkavállalónkkal kapcsolatban már két alkalommal, összesen másfél évre kötöttünk határozott idejű munkaszerződést, először 2010. 06. 10. és 2010. 12. 31. között, másodszorra pedig 2011. 01. 01. és 2011. 12. 31. között. Időközben úgy alakult a cég helyzete, hogy a felszaporodott munka miatt nagyon jó lenne, ha még egy ideig igénybe vehetnénk a szóban forgó munkavállalónk munkáját, tudomásunk szerint azonban a határozott idejű szerződés többszöri, határozott időre történő hosszabbítása csak a munkáltató jogos gazdasági érdekével történhet. Ellenkező esetben határozatlan idejű szerződésnek minősíthetik a munkaszerződést. Az első kérdésünk az, hogy mi minősül a munkáltató jogos gazdasági érdekének esetünkben? A második, hogy akár egy munkaügyi ellenőrzés során is átminősíthetik a szerződést határozatlan idejűvé, vagy csak a munkaügyi bíróság hozhat ilyen döntést?

Kérdés: Ügyfelemet 2009 augusztusában pénzbírsággal sújtotta az APEH, mert a helyszíni hatósági ellenőrzés időpontjában még nem jegyezte be az alkalmi munkavállalói kiskönyvekbe a foglalkoztatás megkezdését. Ügyfelem az összes munkavállalót bejelentette utólag és nemcsak a pénzbírságot fizette be, hanem a járulékokat is. Elképzelhető, hogy az Áht. legújabb módosítása értelmében törölve lett a rendezetlen munkaügyi kapcsolatokkal összefüggő feketelistáról? Eddig nem kaptam hivatalos megerősítést, valóban így történt-e. Hol állítják össze a listát, eddig ugyanis csak az OMMF-től kaptam érdemi választ? Elérhető esetleg a teljes országra, illetve minden erre illetékes hatóságra kiterjedő egységes kimutatás? Hol kérhetek egységes hatósági igazolást arról, ha ügyfelem jogosult állami támogatás igénybevételére?

Kérdés: A rendezett munkaügyi kapcsolatokat érintő törvények módosításának hatálybalépésével – ismereteink szerint – jelentősen megváltoztak az állami támogatásokból való kizárás szabályai. A törvény hogyan érintette a bejelentés nélküli foglalkoztatás miatt megbírságolt munkáltatók helyzetét? Cégünket ugyanis idén év elején közel félmillió forint bírsággal sújtotta a munkaügyi hatóság. A helyzetünk érdekessége, hogy már korábban pályáztunk egy jelentős összegű állami támogatást ígérő programra, és még a hatóság eljárásának befejezését megelőzően arról értesítettek bennünket, hogy a cégünk érdemes a támogatásra. Jelenleg tehát a kezünkben van a pozitív támogatói döntés, és várjuk, hogy megköthessük a szerződést. Mivel befizettük a bírságot, reméljük nem lesz törvényes korlátja annak, hogy megkapjuk a támogatást. Visszavonható-e jogszerűen a támogatói döntés? Ha igen, biztosítanak-e a jogszabályok egyéni méltányosság gyakorlására lehetőséget, vagy egyéb olyan mentesülési lehetőséget, amely kiutat jelent? Mikor juthatunk ismét állami támogatáshoz?

Kérdés: Gépkocsivezetőként dolgoztam az egyik cégnél, ahol felmondtak nekem arra hivatkozással, hogy munkaképességem megváltozott, és a munkáltatóm nem tud olyan munkát adni, amit így is el tudnék látni. Később a munkáltatóm álláshirdetést adott fel, amelyben több gépkocsivezetőt is keres, és mivel időközben meggyógyultam, én is jelentkeztem az állásra. Azonban elutasított, szerintem azért, mert nő vagyok, ezt azért gondolom, mert csak férfi gépkocsivezetőket alkalmazott. Kérdésem, hogy mit tehetek? Ha bírósághoz fordulok, lehet-e esélyem megnyerni a pert?