20 cikk rendezése:
1. cikk / 20 Ügyvezetés – egyszerűsített foglalkoztatás keretében
Kérdés: Egy kft. ügyvezetője rendelkezik máshol heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, ott biztosított. Itt az ügyvezetést megbízás alapján végzi, ezért díjazást nem kap, a vállalkozás tevékenységében nem vesz részt személyesen. Havonta egy-két nap lenne ellenőrzési munkája, amiért kapna némi nem túl magas díjazást. Ez az egy-két napi tevékenység ellátható-e egyszerűsített foglalkoztatás keretében, tiltja-e ezt valamilyen jogszabály?
2. cikk / 20 Román állampolgár – távmunkában Romániából
Kérdés:
Magyarországi székhellyel és telephellyel rendelkező magyar cégünk román állampolgárt szeretne foglalkoztatni könyvelői feladatokra, aki távmunkában dolgozna, mivel a magyar cégnek nincs Románia területén telephelye. A munkavégzés helye a romániai otthona lenne. Hogyan lehetséges munkaügyi szempontból megoldani ezt a helyzetet, ideértve a munkaszerződést, a bejelentést, a munkabér megfizetését és az adózást?
3. cikk / 20 Munka és nyugdíj – a jogviszonyválasztás lehetősége
Kérdés: Hivatali köztisztviselő nyugdíjba vonul. Milyen módon lehet továbbfoglalkoztatni úgy, hogy a nyugdíját ne kelljen szüneteltetni? Van-e arra lehetőség, hogy az önkormányzatnál az Mt. hatálya alá tartozó dolgozóként foglalkoztassuk?
4. cikk / 20 Éjszakai munkaidő-beosztás – tilalom és következmények
Kérdés: Az Mt. 113. §-ának (3) bekezdése alapján látnak lehetőséget arra, hogy a női munkavállalót bármilyen megoldással éjszakai munkára oszthassa be a munkáltató? Ha ez nem lehetséges, és a munkáltatónál nincs olyan munkakör, ahol ne lenne éjszakai munkavégzés, akkor a munkáltatónak meg kell szüntetnie a munkaviszonyt?
5. cikk / 20 Utazás a munkavégzés helyére – idő- és költségelszámolás
Kérdés: Cégünk telephelye Pest megyében, székhelye a fővárosban van. Néhány fővárosi munkatársunknál előfordul, hogy gépbeállítások, ellenőrzések stb. céljából a vidéki telephelyünkön is meg kell jelenniük. Ez sokszor nem tervezhető előre, a munkanapon belül utaznak le, majd jönnek vissza. Munkaidőnek minősül-e az utazás ideje? Kötelező-e a munkavállalók részére költségtérítést fizetni, ha a saját autójukkal mennek?
6. cikk / 20 Összeférhetetlenség – ha a férj a felesége főnöke
Kérdés: Mi a helyzet olyan esetben, ha egy állami intézet vezetője saját feleségét foglalkoztatja, olyan állásban, aminek igazából csak neve van, de igazán látványos munkát nem végez a feleség, nem is nagyon jár be dolgozni, de felveszi a fizetését?
7. cikk / 20 Kölcsönzött munkavállaló próbanapja
Kérdés: Egyik kölcsönvevőnk kitalálta, hogy a munkavállalókat először próbanapra hívja be, és akik ott eredményesen végigdolgoznak egy műszakot, azok nevét a műszak után átküldi nekünk, hogy másnaptól kölcsönözzük ki őket neki. Lehet ebből bármilyen problémánk nekünk mint kölcsönbe adónak akkor, ha a jelölteket egyébként mi küldjük ki a kölcsönvevőhöz?
8. cikk / 20 Bejelentési kötelezettség utólagos teljesítése
Kérdés: Egy kft. négy és fél éven át bejelentés és írásba foglalt munkaszerződés nélkül, feketén foglalkoztatta nyugdíjas cégvezetőjét, aki nyugdíjazásáig teljes munkaidőben látta el feladatait. A munkaügyi ellenőrzés során a munkaügyi hatóság megállapította a feketefoglalkoztatást, és jogerős határozatban kötelezte a munkáltatót, hogy tegyen eleget az Art.-ben előírt bejelentési kötelezettségének. A cégvezetőt a jogellenes foglalkoztatás miatt törölték a cégnyilvántartásból. A kft. ügyvezetője négy és fél évre visszamenőleg 3910-es FEOR-szám alatt részmunkaidős munkaviszonyban, napi 2 óra munkaidős foglalkoztatásban, nyugdíjasként, legalább középfokú iskolai végzettséget igénylő bérminimumon jelentette be a nyugdíjas volt cégvezetőt, és az évekig elmulasztott járulékfizetési kötelezettségének ez alapján tett eleget. A cégvezető nyugdíjaskénti munkába állása előtt nem kötöttek megállapodást írásban a részmunkaidős foglalkoztatásról, csak a munkaügyi ellenőrzést követően, a cégvezetői tisztség megszűnése után került sor visszamenőlegesen a munkaszerződés megkötésére négy és fél éves határozott időre. Jogszerűen járt-e el a kft., amikor évekre visszamenőleg napi 2 órás részmunkaidőre jelentette be a cégvezetőt a munkaügyi hatóság jogerős, bejelentésre kötelező határozata alapján? Mentesülhet-e az éveken át feketén foglalkoztató cég ezzel a "trükkös" bejelentéssel a közteherviselés háromnegyed részének megfizetésétől? Az Mt. szerint részmunkaidős foglalkoztatás esetén arról a munkakezdés előtt írásban meg kell állapodni. A részmunkaidős foglalkoztatás az általánostól eltérő, kivételes lehetőség, az megállapodáson alapulhat. A nyugdíjas cégvezetővel munkába állása előtt nem állapodtak meg a részmunkaidős foglalkoztatásról. Jól gondolom, hogy ebben az esetben csak teljes napi munkaidőre – napi 8 órára – jelenthette volna be a munkáltató visszamenőlegesen a cégvezetőt, és az elmulasztott járulékokat is a teljes munkaidős foglalkoztatást alapul véve kellett volna megfizetnie?
9. cikk / 20 Foglalkoztatás közérdekű nyugdíjas-szövetkezetben
Kérdés: Közérdekű nyugdíjas-szövetkezeti tagot milyen feltételekkel lehet alkalmazni, és milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a feleket? Mik a szövetkezet alapítási feltételei, hogyan kell eljárni stb.?
10. cikk / 20 Kölcsönvevői feladatok munkaerő-kölcsönzésnél
Kérdés: Cégünk bérmunkaerőt alkalmaz, ahol a bérmunkások vezetője folyamatosan változtatja az emberek státuszát, munkaviszony és alkalmi munkavállaló között. Mennyire kell nekem figyelni, hogy náluk milyen módon vannak bejelentve a munkavállalók, és kell-e figyelnem a dolgozót, hogy épp miért van távol? A betegállományt kell-e figyelnem, mivel hozzám nem kerül a betegállományi papír?
