Üzemi tanács megválasztásának kötelezettsége

Kérdés: Milyen szankciókkal járhat a munkáltató számára, ha ugyan 50 fő feletti, de a munkavállalók részéről nincs semmilyen érdeklődés, kezdeményezés az üzemi tanács választásával kapcsolatban? Az eddigi tagok már nem akarják vállalni, új jelentkező pedig nincs. Érheti a munkáltatót valamilyen hátrány ebben az esetben? Azon jogszabályi előírások tekintetében mit kellene alkalmazni, ha esetlegesen nem kerülne megválasztásra új üzemi tanács, amikor a szerepe nevesítve van, például egy esetleges csoportos létszámleépítés esetén? Illetve a felügyelőbizottságban - mivel csak az üzemi tanács jelölhet munkavállalót - mi történik abban az esetben, ha nincs üzemi tanács?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalók a munkáltatónál vagy a munkáltató önálló telephelyén, részlegénél, ha a munkavállalóknak a választási bizottság megalakítását megelőző fél évre számított átlagos létszáma a tizenöt főt meghaladja, üzemi megbízottat, ha az ötven főt meghaladja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Üzemitanács-választás – kötelezettség és megsértése szankció nélkül

Kérdés: 200 fő munkavállalót foglalkoztató cég esetén kötelező-e üzemi tanácsot választani? Az Mt. csak lehetőséget biztosít a munkavállalók részére? A vállalatnál egyébként szakszervezet működik, amellyel kollektív szerződést kötött a munkáltató.
Részlet a válaszából: […] ...létre választási bizottságot. Ezt a szabályt tekinti a jog ún. lex imperfectának, kötelező rendelkezés jogkövetkezmény nélkül.Az üzemitanács-választás elmulasztásának csupán közvetett jogkövetkezménye van. Üzemi tanács nélkül a munkavállalók nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Üzemi tanács választása kis létszámú telephelyek esetén

Kérdés: Ha a 70 főt foglalkoztató munkáltatónak több telephelye, illetve részlege van, és az egyes telephelyek (részlegek) vezetői az üzemi tanács részvételi jogai tekintetében rendelkeznek jogkörrel, de az egyes telephelyek, részlegek létszáma nem éri el a 15 főt, akkor kell vagy sem egyáltalán üzemi tanácsot választani a munkáltatónál?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalók a munkáltatónál vagy a munkáltató önálló telephelyén, részlegénél (a továbbiakban: telephely), ha a munkavállalóknak a választási bizottság megalakítását megelőző fél évre számított átlagos létszáma a tizenöt főt meghaladja, üzemi megbízottat, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 24.

Kölcsönzött munkavállalók az üzemi tanács választásánál

Kérdés: A munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalóinkat figyelembe kell-e vennünk az üzemi tanácsi választáson, az üzemi tanács taglétszámának meghatározása során, illetve a szavazásra, tisztség betöltésére jogosult személyek körében?
Részlet a válaszából: […] ...változik 3 és 13 fő között, hogy a munkavállalók fentiek szerint meghatározott létszáma miként alakul [Mt. 237. § (1) bek.]. Az üzemitanács-választás tehát a munkáltatónál munkaviszonyban álló munkavállalók létszámán alapul. Tekintettel arra, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 8.

Üzemitanács-választás kezdeményezése – ha változik a munkáltató személye

Kérdés: A 90-es évek óta fennálló munkáltatónál üzemi tanács, valamint választási bizottság mindenkori létrejöttének hiányában az átvevő munkáltató eleget tesz a kötelezettségének azzal, ha felhívja a munkavállalók figyelmét arra vonatkozóan, hogy az üzemi tanács létrehozásának feltételei fennállnak, és ehhez igény esetén biztosítja a tárgyi feltételeket? Amennyiben az erre vonatkozó felhívást helyben szokásos módon közli, és a választási bizottság megalakulásáról tájékoztatást nem kap, a figyelemfelhívásra való esetleges kötelezettségének a munkáltató teljes mértékben eleget tett?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalók a munkáltatónál vagy a munkáltató önálló telephelyén, részlegénél (a továbbiakban: telephely), ha a munkavállalóknak a választási bizottság megalakítását megelőző fél évre számított átlagos létszáma a tizenöt főt meghaladja, üzemi megbízottat, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 12.

Központi üzemi tanács jogszerű létrehozásának vitatása

Kérdés: Társaságunknál az üzemi tanácsok központi üzemi tanácsot hoztak létre. Az egyik szakszervezet ugyanakkor vitatja a központi üzemi tanács megalakításának szabályszerűségét, arra hivatkozva, hogy a munkáltatói jog­utódlás miatt központi üzemi tanács létrehozására jogszerűen csak azt követően kerülhetett volna sor, hogy megelőzően új üzemi tanácsokat választottak volna. Abban kérem a segítségüket, hogy milyen indokokkal tudjuk rábírni a szakszervezetet arra, hogy vegyenek részt a közös munkában, és ne indítsanak semmilyen eljárást, ami felesleges terhet okozna a cégnek?
Részlet a válaszából: […] Ha a munkáltatónál több üzemi tanács, illetve üzemimegbízott működik, az üzemi tanácsok megválasztásával egy időben központi üzemitanácsot is létre kell hozni. A központi üzemi tanács létrehozása során amunkáltató egyes önálló telephelyén (részlegénél)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Felügyelőbizottság – létre kell-e hozni az üzemi tanácsot?

Kérdés: Társaságunk az idei évben 250 fő munkavállalót foglalkoztatott teljes munkaidőben; várhatóan az év végi létszám is 200 fő felett lesz. Ilyen esetben kötelező-e felügyelőbizottságot létrehoznunk? Mi a helyzet akkor, ha nincs üzemi tanács a társaságnál; ebben az esetben üzemi tanács nélkül is kötelező a felügyelőbizottság működtetése? A társaságnak mint munkáltatónak kezdeményeznie kell az üzemi tanács létrehozását?
Részlet a válaszából: […] A felügyelőbizottság létrehozása általában lehetőség atársaság tagjai számára, de bizonyos esetekben a törvény kötelezővé teszi azt.Ilyen esetnek minősül, vagyis kötelező a felügyelőbizottságot létrehozni, ha atörvény a munkavállalókat megillető ellenőrzési jogok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.