27 cikk rendezése:
21. cikk / 27 Kollektív szerződés megkötésének rendje
Kérdés: A kollektív szerződéses tárgyaláson a cégünknél működő 3 szakszervezet közül csak 2 vett részt; a harmadik, amely az üzemi tanácsi választáson 53%-ot szerzett, nem. A szakszervezetek közül mindegyik reprezentatív, de együttesen nem hajlandók megkötni a kollektív szerződést, egyedül pedig egyik sem jogosult rá. Ilyen esetben van lehetőségünk arra, hogy a letárgyalt kollektív szerződés tervezetét a munkavállalókkal jóváhagyassuk?
22. cikk / 27 Rugalmas munkaidő-beosztás – könnyűipari termékek gyártásához?
Kérdés: Cégünk könnyűipari terméket gyárt, 33 fővel. A szakma jellegzetessége a szezonalitás, az év első felében megy le a termelés 60-65%-a, plusz az átállások. A létszám megtartása érdekében a munkaidőalapot áthelyeztük, 4 illetve 6 napos hetekre bontva a munkaidőt. Az üzemben nincs sem kollektív szerződés, sem pedig üzemi tanács. Milyen szabályok vonatkoznak az eltérő munkaidejű hónapokra?
23. cikk / 27 Összeférhetetlenség szabályozása üzemi megállapodásban?
Kérdés: Szabályozhatja-e az üzemi megállapodás a munkavállalók összeférhetetlenségének egyes eseteit, valamint az arra irányadó eljárási szabályokat abban az esetben, ha a munkáltatónál nincsen lehetőség kollektív szerződés kötésére?
24. cikk / 27 Fennmarad az együttdöntési jog?
Kérdés: 2007 januárjában kötöttünk kollektív szerződést. Az akkor hatályos Mt. alapján a kollektív szerződésbe az alábbi mondat került bele: "Az üzemi tanácsot a kollektív szerződés mellékletében meghatározott jóléti célú pénzeszközök felhasználása, illetve a jóléti jellegű intézmények és ingatlanok hasznosítása tekintetében illeti meg együttdöntési jog." Az együttdöntési joggal érintett tételeket tehát a mellékletben határoztuk meg, tételesen; az összes jóléti célú ingatlant felsoroltuk. Időközben a törvény módosult, ami alapján nem lehetne a jóléti célú ingatlan felett együttdöntési jogot gyakorolnia az üzemi tanácsnak. A törvényi változás ellenére még továbbra is van együttdöntési joga az üzemi tanácsnak ezen ingatlanok vonatkozásában?
25. cikk / 27 Elvonhatja-e a szakszervezet az üzemi tanács jogkörét?
Kérdés: Cégünk 2009 szeptemberétől megszünteti a társasági üdülő szociális jellegét, és azt átalakítva a következő évtől üzleti célokra hasznosítja. Az egyeztetések során az üzemi tanáccsal nem véleményeztettük az intézkedést, de utólag sem jelezte, hogy élni akar együttdöntési jogával; nem sokkal ezelőtt pedig a megbízatás lejártával az üzemi tanács meg is szűnt. A szakszervezet viszont kifogást terjesztett be, jogszabálysértésre hivatkozva. Meg kellene győznünk a tisztviselőiket, hogy vonják vissza a kifogást, mivel egy bírósági eljárás jelentősen késleltethetné a beruházás elindítását. Mire hivatkozhatnánk?
26. cikk / 27 Szociális célú ingatlan értékesítése
Kérdés: Cégünknél több, nagy értékű ingatlan is van, amit üdültetésre használunk, a munkavállalók minden nyáron ingyenesen néhány napot eltölthetnek itt. A jelenlegi gazdasági körülmények között szeretnénk értékesíteni az ingatlanokat, de az üzemi tanácsunk tiltakozik, nem akar hozzájárulni. Nálunk nem működik szakszervezet, és kollektív szerződésünk sincsen, de korábban mindig együtt döntöttünk az üzemi tanáccsal az ingatlanok ügyében. Mindenképpen értékesítenünk kell az ingatlanokat; milyen lehetőségünk van erre?
27. cikk / 27 Szakszervezeti jelöltállítás az üt.-választáson – a munkáltatói jogsértés következményei
Kérdés: A munkáltató nem biztosította szakszervezetünk jelöltállítási jogát az elmúlt üzemi tanácsi választáson, bár a munkavállalók között nagy támogatottsággal rendelkezünk. Ennek következtében érdemben nem tudtunk részt venni a kollektív szerződés megkötésében. Tudjuk érvényteleníteni valahogy a kollektív szerződést?
