4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Központi üzemi tanács és üzemi megbízott
Kérdés: A tavaszi üzemi tanácsi választások során a következő problémával szembesültünk. Társaságunknak négy telephelye van, ezek egyikén azonban csak 22 fő dolgozik. Itt üzemi megbízott választására került sor. Kérdésem, hogy ez az üzemi megbízott mindenképpen tagja lesz a központi üzemi tanácsnak is? Jogszerű-e, ha a központi üzemi tanács úgy állapodik meg a munkáltatóval, hogy az üzemi megbízott csak tanácskozási joggal vehet részt a központi üzemi tanács ülésein, tekintve hogy arányaiban nagyon kevés munkavállalót képvisel?
2. cikk / 4 Rendeltetésellenes joggyakorlás – munkaszerződés újrakötése
Kérdés: Rendes felmondással megszüntettük egyik női munkavállalónk munkaviszonyát, akinek még hét hónapra lett volna szüksége ahhoz, hogy 40 év szolgálati ideje legyen, így az új jogszabályok alapján nyugdíjba mehessen. A felmondás közlését követően jelezte a munkavállaló, hogy szerinte korábban munkáltatói jogutódlások történtek, így héthavi végkielégítés illetné meg. Megállapodtunk vele szóban, hogy nem tart igényt a végkielégítésre, cserébe viszont a megszüntetést követő naptól egy másik munkakörben hét hónap határozott időre egy új munkaszerződéssel tovább foglalkoztatjuk. Ebből a megoldásból lehet később bármilyen problémája cégünknek?
3. cikk / 4 Központi üzemi tanács tagjának munkaidő-kedvezménye
Kérdés: A helyi üzemi tanács egyik tagja cégünknél egyben a központi üzemi tanács tagja is. Az üzemi megállapodás alapján mind a helyi, mind a központi üzemi tanács esetében van lehetőség arra, hogy bármelyik tag az üzemi tanács elnökének engedélye alapján az összesített munkaidő-kedvezményből az őt megillető hányadnál többet használjon fel. A kérdésem, hogy ebben az esetben is érvényesül az a korlát, hogy a munkavállaló legfeljebb a munkaidő felében mentesülhet a munkavégzés alól?
4. cikk / 4 Döntőbírói eljárás – alávethető-e a munkáltató?
Kérdés: A nálunk működő üzemi tanáccsal vitába keveredtünk; nem sikerült megállapodni az üzemi tanács működésének indokolt és szükséges költségeiben. Lefolytattuk a törvény szerinti egyeztető tárgyalást, de végül nem született egyetértés a kérdésben. Az üzemi tanács ragaszkodik ahhoz, hogy a kérdésben döntőbíró járjon el, mivel nem született megállapodás. A vezetőség viszont nem kívánja az általa meghatározott összegnél magasabb mértékben finanszírozni az üzemi tanács működését, és nem akar döntőbírót igénybe venni, mivel annak a költsége is a munkáltatót terheli. Kötelezheti-e az üzemi tanács a munkáltatót a döntőbírói eljárás igénybevételére, annak akarata ellenére?
