24 cikk rendezése:
11. cikk / 24 Hétvégi rendkívüli munkaidő és a távolléti díj számítása
Kérdés: A munkavállaló havibéres, általános munkarendben, jelenlegi munkaviszonyában több mint hat hónapja dolgozik (irányadó időszak). A szombat-vasárnap végzett munkát a cég tevékenységéből adódóan a munkáltató rendeli el. Január hóban négy hétvége (nyolc nap) volt, és ebből a dolgozó öt napon végzett munkát. (Azt nem vizsgáljuk, hogy a heti pihenőnap, illetve a pihenőidő megvolt-e.) Az öt alkalomból különböző óraszámokat töltött munkával a munkavállaló: kétszer négy óra, hat óra, nyolc óra és tíz óra. Erre a dolgozó 100%-os pótlékot kapott a szombatra és vasárnapra jutó munkabéren felül. A rendkívüli munkavégzés egyébként jellemző, de arányaiban változó (előfordul, hogy egy hónapban csak szombatonként kell dolgozni, de van, hogy szombat-vasárnap is, illetve egyáltalán nincs szükség rendkívüli munkavégzésre az irányadó időszakon belül). Sajnos a bérprogram nem kezeli külön a szombaton vagy vasárnap végzett munkát, valamint a távolléti díj számításánál "kötelezően figyelembe vett" jogcímként jelöli meg a pihenőnapon (szombaton és/vagy vasárnapon) végzett rendkívüli munkáért járó pótlékot (figyelmen kívül hagyva – szerintem helytelenül – az Mt. 151. §-ában foglaltakat, hiszen így előfordulhat, hogy az irányadó időszakon belül nem lesz meg a legalább egyharmados munkavégzés). Helyesen alkalmazza-e a bérprogram a szabályt, amikor a szombati és vasárnapi pihenőnapokon végzett munkáért járó pótlékot "kötelezően" beszámítja a távolléti díj alapjába, függetlenül attól, hogy nem valósultak meg az Mt. 151. §-ának (2) bekezdésében leírtak? A hivatkozott jogszabályhely csak a vasárnapról rendelkezik. Jól értelmezem, hogy a szombaton végzett rendkívüli munkáért járó díjazás (bér) minden esetben alapja lesz a távolléti díjnak?
12. cikk / 24 Egészségkárosító kockázatok közötti munka – pótlék és pótszabadság az egészségügyben
Kérdés: A Kjt. 57. §-ának (5) bekezdése szerint: "a jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között a munkahelyen eltöltött napi munkaidőtől függetlenül az (5) bekezdésben meghatározott pótszabadság megilleti azt a közalkalmazottat is, akit rendszeresen kettős egészségkárosító kockázatnak kitett munkakörben foglalkoztatnak, feltéve hogy az egyik kockázat nem ionizáló sugárzással függ össze". Az egészségügyben a munkakörök legalább 90%-a ilyen, kiemelve a biológiai és pszichés kockázatokat (pl. időkényszerben végzett nagy felelősségű döntések sorozata létszámhiány mellett, lehangoló munkaanyag, pl. prosectura, több műszakos munkarend, ügyelet, készenlét), és a kémiai és fizikai kockázatokat. Azonban a munkavédelmi törvény kimondja, hogy a "munkavállaló egészsége sem pénzben, sem más módon nem váltható meg", ezért a kockázatértékelés alapján olyan munkakörülményeket kell biztosítani, ahol a munkavédelmi intézkedésekkel a munkavállaló egészségét veszélyeztető kockázatok kiküszöbölhetők (nyilván csak elméletileg, mert munkabaleset azért előfordulhat, vagy mert a pszicho-szociális kockázatra nincs hatékony megoldás, gondoljunk csak a beteg életéért való aggódás pszichés terhére). Az Mt. is pontosan meghatározza, milyen esetben jár pótszabadság, s már nem tér ki a Kjt. 57. §-ának (5) bekezdésére. Ebből indulnak ki a kórházakban a munkaügyi osztályok, és a legtöbb helyen nem adnak pótszabadságot egyetlen munkakörben sem, csak ott, ahol ezt az Mt. 59. §-a lehetővé teszi. Kérem szíves szakmai véleményüket, hogyan értelmezzük tehát a pótszabadság lehetőségét, a fentiek szerint.
13. cikk / 24 Távolléti díj számítása bérpótlékátalány alkalmazásakor
Kérdés: Ha egy dolgozónknak készenlétátalányt határozunk meg, az része a távolléti díjnak? A szabadság az alapbére után számolódik, és a havi átalány eredeti összegben számfejtésre kerül? Ilyen esetben szükséges a munkaidő-nyilvántartáson jelölni a készenléti órákat? A 168 órás korlát vonatkozik készenlétátalányban részesülő munkavállalóra is?
14. cikk / 24 Távolléti díj számítása munkáltatói felmondás esetén
Kérdés: Egyik munkavállalónknak felmondtunk, 3 havi végkielégítés jár neki, és az elmúlt 6 hónap átlagában a teljesített készenléti órák száma meghaladta a 96 órát. A végkielégítésnél a távolléti díj esedékessége a felmondás dátuma. Ilyen esetben számolhatjuk a 6 hónapot a felmondás közlését megelőző hónap végétől, hogy ne tört hónapokat kapjunk? A végkielégítést hogyan számolom ki? Milyen óraszámmal, hány órára kell rászámolnom a bérpótlékot? Alkalmazható ilyen esetben a 174 óra?
15. cikk / 24 Készenlét, rendkívüli munkaidő és napi pihenőidő
Kérdés: Cégünk szolgáltatási – karbantartási – tevékenységet folytat. Karbantartói állományban dolgozó munkavállalóink általános munkarendben, fix munkaidőben dolgoznak. Tevékenységük a cég által üzemeltetett létesítmények karbantartására terjed ki. Esetenként – átlagban havi 2-3 alkalommal – előfordul, hogy hétköznap – munkaidő után –, illetve hétvégén valamilyen meghibásodás történik, amire saját állományú karbantartót küldünk ki. Ebben az esetben szükséges-e készenléti díjat fizetnie a cégnek, tekintettel arra, hogy ha a munkát nem tudja vállalni a karbantartó, akkor semmilyen jogi következményt nem fűz hozzá a cég? Az elvégzett rendkívüli munkáért járó díjazás a törvényben meghatározottak szerint van elszámolva. A pihenőidőre vonatkozóan, hogy ha éjszaka kell munkára kimenni, akkor pihenőidőnek az egybefüggő 11 órát kell tekintenem, vagy ezt a rendkívüli munkaidő megszakítása előtti és utáni pihenőidővel össze lehet-e vonni?
16. cikk / 24 Távolléti díj számítása több műszakos tevékenységben
Kérdés: 2013. január 1-je után szabadság idejére milyen díjazás illeti meg a munkavállalókat abban az esetben, ha több műszakos munkarendben vannak foglalkoztatva? Távolléti díj számításánál az elmúlt hat hónap bérpótlékai is részei a távolléti díjnak, illetve délutános munkarend esetén a távolléti díjat még műszakpótlékolni is kell? Esetleg a munkáltató döntése, hogy a távolléti díj számításánál veszi figyelembe az elmúlt hat hónap műszakpótlékait, vagy az alap távolléti díjat műszakpótlékolja? Nem több műszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállalóknál a sima aktuális havi alapbér az irányadó a szabadság díjazásánál, vagy itt is távolléti díjat kell számítani (ami az elmúlt hathavi bér függvényében kevesebb is lehet, mint az aktuális alapbér)?
17. cikk / 24 Bérpótlékok az új Mt. szerint
Kérdés: Munkavállalóink folyamatosan működő gyárak karbantartási munkáit végzik. Beosztásuk a következő: 12 óra munka reggel hattól este hatig vagy este hattól reggel hatig; utána a munkavállalók 48-72 órás pihenőidőt kapnak. Folyamatos munkarendben dolgoznak, hétvégén és ünnepnapokon is van munkavégzés. Havonta kapnak munkabért. Kérdésünk, hogy milyen és mekkora mértékű pótlékok járnak nekik az új Mt. szerint?
18. cikk / 24 Bérpótlék elszámolása szabadság idejére
Kérdés: Az új Mt. alapján milyen díjazás jár a munkavállaló szabadságára? Ha jól tudom, a távolléti díj mellett ki kell fizetni a bérpótlékot is, ha az a munkavállalónak járna, de a bérpótlékot már a távolléti díj számítása során is figyelembe kellett venni. Ez azt jelenti, hogy kétszeresen számolom el a pótlékot a munkavállalónak?
19. cikk / 24 Rendkívüli munkavégzés ellenértéke kötetlen munkaidőben
Kérdés: Munkavállalóink kötetlen munkaidőben dolgoznak, maguk határozzák meg, hogy mikor és mennyit töltenek munkával. Egyetlen elvárás feléjük, hogy minden hónapban a munkanapoknak megfelelő 8 órás munkamennyiséget teljesítsék. Többen jelezték, hogy szeptemberben a 22 munkanapra eső rendes óraszámon felül kellett munkát végezniük, mivel sok volt a feladat. Ilyen esetben kell-e a havi munkabéren felül fizetnünk valamit? Hogyan állapítsuk meg, hogy mennyit, hiszen jelenléti ívet nem vezettek?
20. cikk / 24 Munkavégzés nyilvántartása kötetlen munkarend esetén
Kérdés: Korlátolt felelősségű társaságunk üzletkötőket alkalmaz teljes munkaidős munkaviszonyban. Az üzletkötők a munkaszerződésük szerint kötetlen munkarendben és változó munkavégzési helyen végeznek munkát. Milyen módon kell eleget tenni a munkaviszonnyal kapcsolatos nyilvántartási kötelezettségünknek, és mire kell kiterjednie, ha ennyire nehezen ellenőrizhető a munkavégzés ténye? A fenti esetben értelmezhető-e a rendkívüli munkavégzés fogalma?