7 talált cikk a kártérítés , adó , munkavállaló , ügyelet kifejezésre

Kérdés: A munkáltató egyik munkavállalója a cég által a munkavégzéséhez biztosított mobiltelefont engedély nélkül a családi piknikre vitte az egyik hétvégén. Ott a felügyelet nélkül hagyott nagy értékű telefont eltulajdonították. A munkáltató által a teljes kár megfizetésére kiadott felszólításra a kárt okozó munkavállaló egyezségi ajánlatot tett. Ennek lényege, hogy lemond a neki járó 25 munkanap szabadságról a kártérítéstől való eltekintés fejében. Lehetséges-e ilyen megállapodást kötni akkor, amikor az Mt. 122. §-ának (5) bekezdése szerint a szabadságot megváltani nem lehet?

Kérdés: Limuzinszolgáltatással foglalkozó vállalatot működtetünk. Több esetben előfordult, hogy az autók belső kárpitja megrongálódott egy-egy csoport bulizását követően. Felelősségre vonható-e a munkavállaló a kárpitozás sérülései miatt, ha a limuzint megőrzési felelősséggel adjuk át?

Kérdés: Fennáll-e a munkáltatónak elmaradt jövedelem címén történő kártérítési felelőssége abban az esetben, ha a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát a másodfokú orvosi szakvéleményről való tudomásszerzést követően azért szüntette meg, mert mind az első-, mind a másodfokú foglalkozás-egészségügyi orvos szakvéleménye szerint a munkavállaló az adott munkakörben történő foglalkoztatásra egészségi állapota miatt nem alkalmas, utóbb azonban a bíróság az első-, illetve másodfokú orvosi szakvéleményekben foglaltaktól eltérően szakértői vélemény alapján azt állapítja meg, hogy a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésekor egészségi állapota alapján alkalmas volt az adott munkakörben foglalkoztatásra? A kérdést feltevő munkáltató egy, a korábbi Mt. hatálya alatt megjelent, a BH 1990.362 döntésben szereplő érvelésre, illetve jogi következtetésre tud csak támaszkodni. Munkáltatóként ugyanis nincs tudomása arról, hogy a munkavállalónak milyen betegségei vannak, azok milyen súlyúak, illetve arról sem, hogy a betegség tartós-e. E lényeges tények ismeretének hiányában a munkáltató nem tudja érdemben vitatni az orvosi szakvéleményekben foglaltakat, ráadásul a másodfokú orvosi szakvéleménnyel szemben további jogorvoslati lehetőség is kizárt, továbbá az egészségi állapotuk miatt nem alkalmas személyeket a munkáltató a munkavédelmi jogszabályok alapján sem foglalkoztathatja.

Kérdés: Munkaviszonyom megszüntetésével összefüggő perben szembesültem azzal a ténnyel, hogy a munkáltatóm a túlmunkadíj, a különféle pótlékok és a teljesítménybér egy részét jutalomként tüntette fel bérlapon, és ezen a jogcímen fizette ki részemre. Követelhetem-e ezen összegek munkabérként történő megfizetését a perben?

Kérdés: A férjem a munkaidő letelte után hóügyeletben volt. Minek minősül ez az idő? Sajnos a hazafelé történt balesetét nem minősítették munkahelyi, illetve úti balesetnek, ezért csak egy évig kaptam özvegyi nyugdíjat. Helyesen jártak el?

Kérdés: A 2013-tól hatályos, új távolléti díj számításával van problémám. Ha a dolgozónak nem volt munkaidő-beosztása, akkor a 148. § (1) bekezdése alapján a bérpótlékot (műszakpótlék, túlórapótlék, készenlét) hathavi irányadó időszak alapján számítjuk. Kell-e a túlórapótlékkal is számolni? A havibér 149 000 Ft, a bérpótlékra jogosító órák száma az irányadó időszakban 524 óra, míg a ledolgozott órák száma 888. Ennek alapján: 524:888 = 0,59, tehát több mint 30%. A bérpótlék összege az irányadó időszakban 92 483 Ft, osztva 888-cal = 104,14 Ft, tehát 149 000:174 = 856,32+104,14 = 960,46 Ft lesz az egy órára jutó távolléti díj. A készenlét nem éri el átlagosan a havi 96 órát, így ezzel nem lehet számolni. Másik számítási módról is hallottam, de ezt törvényileg nem látom alátámasztva. Ha a dolgozónak volt munkaidő-beosztása, akkor a távollét idejére az alapbér + műszakpótlék (havibér 149 000 Ft osztva 174-gyel = 856,32 x 30% = 256,89 Ft, tehát egy órára jutó távolléti díja 1113,21 Ft) járna a 147. § (1) bekezdése alapján. Mennyi a munkavállaló távolléti díja, és mikor mit kell számolni?

Kérdés: Munkavállalóként foglalkoztattunk egy kollégát, ám néhány hónappal később egy ügy kapcsán kiderült, hogy a munkaköre (belső ellen­őr) alapján őt kizárólag közszolgálati jogviszony keretében alkalmazhattuk volna. A hibát orvosolandó, kinevezést szerettünk volna adni számára a munkaköri feladatai változatlanul hagyása mellett, azonban a Ktv. szerinti besorolása alapján járó köztisztviselői illetménye alacsonyabb lett volna a munkaszerződés alapján neki fizetett munkabérénél, ezért az alkalmazott teljesen elzárkózott a felajánlott köztisztviselői jogviszony elfogadásától. Mit tehetünk, ha nem tudunk személyi illetményt megállapítani számára?