Munkakörátadás elmaradása – nem köthető ki kötbér

Kérdés: Kötelezheti-e magát a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodásban (közös megegyezésben) olyan összeg (kimondottan kötbér) megfizetésére, amely arra az esetre jár a munkáltatónak, ha a munkavállaló nem tesz eleget a munkakör átadására irányuló kötelezettségének?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. kifejezetten meghatározza azokat a rendelkezéseket, amelyeket a Ptk.-ból a munkaviszony tekintetében is alkalmazni kell. A fel nem hívott rendelkezések alkalmazására álláspontunk szerint a munkaviszony tekintetében jogszerűen nem kerülhet sor. A Ptk. értelmében a kötelezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 16.

Felmondás a határozott idő letelte előtt – semmis a kötbérkikötés

Kérdés: A munkavállaló határozott idejű szerződését szeretné a lejárat előtt felmondani. Jól tudjuk, hogy ilyenkor kötbért kell fizetni? A munkaszerződés és a kollektív szerződés külön nem utal kötbérre. Lehetséges, hogy szabadságot kérjen a munkavállaló, ha csak súlyos anyagi teher mellett tudná egyébként megszüntetni a munkaviszonyát lejárat előtt?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. nem határoz meg kötbért a munkaviszony megszüntetése esetére, és a munkaszerződés vagy kollektív szerződés kötbérre vonatkozó kikötése is semmis. A kötbér Ptk.-beli szabályai ugyanis a munkaviszonyban nem alkalmazhatók (Mt. 31. §, Ptk. 6:186-189. §). Az Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 14.

Felmondás jogszabályi hivatkozás nélkül

Kérdés: Négyéves határozott idejű munkaviszonyomat vétkes kötelezettségszegés és a munkáltató gazdaságos és eredményes működésére hivatkozással szüntették meg. Az indokolás alapján ez azonnali hatályú felmondásnak hat, mégis felmondási idővel és végkielégítéssel mondtak fel nekem. A felmondás nem tartalmaz egyetlenegy jogszabályi hivatkozást sem arra nézve, hogy az "sima" vagy azonnali hatályú-e, illetve a felmondási idő, valamint az utolsó munkában töltött nap sem szerepel benne, csak annyi, hogy felmentenek a munkavégzés alól a felmondási idő felére, a másik felére meg beszámítják a "bent ragadt" nagyszámú szabadnapjaimat a megkérdezésem nélkül. Eséllyel támadhatom-e meg jogellenességre hivatkozással a felmondást, amely mellett egyebekben versenytilalmi ellenértéket is követelnék munkáltatómtól, illetve hogyan szólíthatom fel a munkáltatót, hogy a felmondási időm felére önkényesen kiadott szabadságom ellenértékét adja ki?
Részlet a válaszából: […] Az Ön által leírtakból az tűnik ki, hogy mivel a munkáltató felmondási időt biztosított a megszüntető jognyilatkozatában, a munkaviszony-megszüntetés felmondásnak minősül. Önmagában ugyanis a munkáltatói felmondást olyan indok is megalapozhatja, amely egyébként akár az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 11.

Munkaviszony-létesítés a fizetés nélküli szabadság tartama alatt

Kérdés: Egyik munkavállalónk munkaszerződésében kikötésre került, hogy nem veszélyeztetheti a munkáltató jogos gazdasági érdekeit, és a munkaviszony megszűnése esetére versenytilalmi megállapodást is kötöttünk vele. Az sajnos nem szerepel a munkaszerződésben, hogy egyébként a munkaviszony alatt megtiltjuk, hogy más munkaviszonyt is létesítsen. Jelenleg ez a munkavállalónk gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadságát tölti, most azonban bejelentette, hogy míg nálunk továbbra is fizetés nélküli szabadságon marad, létesít egy másik munkaviszony is, ahol viszont munkába is áll. Mi ilyen körülmények között nem akarjuk állományban tartani. Ebben az esetben megszűnik a védettsége nálunk is, és közölhetünk vele munkáltatói felmondást?
Részlet a válaszából: […] A munkaszerződés erre irányuló kikötése hiányában is általánosságban előírja az Mt., hogy a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt – kivéve ha erre jogszabály feljogosítja – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 18.

Munkavállalói felmondás – felmondási idő nélkül

Kérdés: Egy munkavállalónk kétéves munkaviszony után az idei éves értékelő megbeszélést követően másnap reggel egysoros írásos nyilatkozatot tett az ügyvezető asztalára: "A munkámmal kapcsolatban tegnap tett észrevételekre tekintettel munkaviszonyomat felmondom, felmondási időre nem tartok igényt." Hogyan járjunk el a munkavállaló kiléptetése kapcsán? Úgy tudjuk, hogy pár nappal később már az egyik versenytársunknál helyezkedett el. Követelhetünk erre tekintettel valamilyen kártérítést a munkavállalótól?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló által tett írásbeli nyilatkozat kétség­kívül tartalmazza a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó akaratot. A nyilatkozat azonban nem minden törvényi követelménynek felel meg. A munkavállaló ugyanis úgy fogalmaz, hogy "felmondási időre nem tartok igényt". A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 12.

Közvállalati munkajogi szabályok – jogszabály-szerkesztési pontatlanság

Kérdés: A 2009. december 4-től hatályos köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény (Köztv.) 7. §-át az Mth. 69. §-a (3) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte. Ez a szakasz a köztulajdonban álló gazdasági társaságnál munkaviszonyban álló munkavállalók körében a végkielégítésre való jogosultság és a felmondási idő tekintetében alkalmazott korlátozásokat az akkor hatályos régi Mt.-ben foglaltakhoz képest, ami azonban azóta hatálytalan. A Köztv. 9. §-ának (2) bekezdése miért hivatkozik még mindig a 7. § (1)-(3) bekezdésére, ha a jelenleg hatályos törvény 7. §-a csak (1) bekezdést tartalmazza, és teljesen más tartalommal rendelkezik, mint korábban? Erre tekintettel hogyan kell értelmezni a 9. § (2) bekezdését? A köztulajdonban álló munkáltatónál a 2009. december 4-e előtt már hatályban lévő azon munkaszerződések, melyek a végkielégítés és felmondási idő tekintetében eltérnek az Mt. kógens szabályaitól, amennyiben 2014-ben az alapbér tekintetében módosulnak, akkor azzal jár-e, hogy a végkielégítés és felmondási idő mértéke a kollektív szerződés, illetve az Mt. által meghatározott szintre "esik vissza"? Vagy most már csak az Mth. 11. §-ának (1) bekezdése az irányadó, függetlenül attól, hogy módosításra került-e javadalmazásra vonatkozó részében az adott munkaszerződés?
Részlet a válaszából: […] A Köztv. 7. §-ának (1)-(3) bekezdése – e törvény hatálybalépésekor – a felmondási idő, a végkielégítés és a versenytilalmi megállapodás ellenértékének mértéke tekintetében tartalmazott korlátozó rendelkezéseket. A Köztv. 9. §-ának (2) bekezdése kimondta,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 16.

Munkáltató személyében bekövetkező változás – munkaszerződés-módosítás

Kérdés: Munkáltatói jogutódlás történt a munkahelyemen. Az új munkáltató mindenkivel új munkaszerződést akar aláíratni, amiben a korábbinál alacsonyabb alapbér szerepel. Köteles vagyok-e aláírni ezt az új munkaszerződést? Ha megtagadom, akkor emiatt felmondhat nekem az új munkáltató?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. nem használja a munkáltatói jogutódlás fogalmát. Ezt a jogintézményt a munkáltató személyében bekövetkezett változásnak nevezi. A munkáltató személyében bekövetkező változás során szükségtelen a munkavállalókkal új munkaszerződés megkötése, hiszen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 10.