Vagyoni hátrány hátrányos jogkövetkezményként minimálbér esetén

Kérdés: Az Mt. 56. §-a alapján a vagyoni hátrány szankcióként azon munkavállalók esetében is megállapítható, akik minimálbért kapnak? Álláspontom szerint igen, hiszen az Mt. 136. §-ának (1) bekezdése és az Mt. 56. §-a sem zárja ki, hogy a minimálbéres munkavállaló esetében a vagyoni hátrány ne lenne alkalmazható. Továbbá azon munkavállalókkal szemben, akiknek több az alapbére, mint a minimálbér, diszkriminatív lenne, ha velük szemben emiatt alkalmazható a vagyoni hátrány szankcióként, a minimálbéres munkatársaikkal szemben azonban nem, még abban az esetben sem, ha a minimálbéres munkavállaló ráadásul súlyosabb vétséget követ el.
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló kötelezettségszegése miatt kollektív szerződésben vagy – ennek hiányában – munkaszerződésben megállapítható hátrányos intézkedés egyik formája a vagyoni hátrány. Ez egyfajta "pénzbüntetéshez" hasonlító szankció, amelynek mértéke nem az esetlegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 10.

Hátrányos jogkövetkezmény – fizetés nélküli szabadság alatt vezetett blogért

Kérdés: Az egyik munkavállalónk fizetés nélküli szabadságon van. Viszont jelenleg is vezet egy blogot, amin olyan bejegyzések jelennek meg, amelyek gyakran rossz színben tüntetik fel a céget. Ha fizetés nélküli szabadságon van az illető, akkor emiatt alkalmazhatunk-e vele szemben hátrányos jogkövetkezményeket, illetve felmondhatunk-e neki, vagy meg kell várni, amíg véget ér a fizetés nélküli szabadsága?
Részlet a válaszából: […] A fizetés nélküli szabadság tartama alatt a munkavállaló munkavégzési kötelezettsége szünetel. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy valamennyi, munkaviszonyból származó jog és kötelezettség is szünetelne. A fizetés nélküli szabadság tartama alatt is vannak olyan munkavállalói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.

Munkabaleset miatti kártérítés

Kérdés: Könnyűipari csomagolócég vagyunk, csomagolóanyagokat állítunk össze, illetve termékeket csomagolunk. Egyik munkavállalónk a munkavégzéshez használt tűzőgépben kapcsokat cserélt, amikor egy szerencsétlen mozdulat következtében az eszközt elsütötte, és az egyik ujja megsérült. A sérülése miatt egy napot keresőképtelen állapotban volt, üzemi baleset okán, majd újra munkába tudott állni. A gyógyulása teljes volt, a sérülést követően heg sem látható. A munkavállalót most kollégái azzal biztatják, hogy forduljon bírósághoz, mivel neki a baleset miatt milliós kártérítés jár. Kérem szíves állásfoglalásukat, hogy ez valóban így van-e!
Részlet a válaszából: […] A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogya) a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia, és nem volt elvárható,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 18.