10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Munkáltatói jogkör – az átruházhatóság végrehajtóknál
Kérdés: A Vht. 231. §-ának (1) bekezdése alapján a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) hivatali szervének alkalmazottai felett kizárólag a miniszteri biztos gyakorolja a munkáltatói jogokat, amennyiben kinevezésre kerül. A fenti rendelkezés alapján a miniszteri biztos jogszerűen delegálhatja-e az Mt. 20. §-a alapján a munkáltatói jogkör gyakorlását az MBVK hivatali szervének vezetőjére? Különös tekintettel arra, hogy az Mt. 20. §-ának (3) bekezdése alapján úgyis érvényes lesz a hivatali szerv vezetője által a munkáltató nevében tett jognyilatkozat, amennyiben a miniszteri biztos jóváhagyja. A munkáltatói jogkör delegálása eseti vagy akár általános is lehet a miniszteri biztos által? Amennyiben lehetséges a delegálás, mennyivel korábban kell erről az érintett munkavállalót tájékoztatni? Például adott felmondás aláírási jogát delegálja a miniszteri biztos, akkor elég a felmondásban tájékoztatni a munkavállalót?
2. cikk / 10 Kamatszámítás letiltás esetén
Kérdés: A munkavállalóval szembeni végrehajtási letiltásnál kamat számítására kötelezik a munkáltatót, a kiszámításnál nem túl sok információ van a "kifizetés napjáig a tőkére járó Ptk.-ban meghatározottakon" kívül. Hogyan kell kiszámítani? Milyen megoldást ajánlanak a pontos kiszámításhoz több letiltás esetén is? Valóban van ilyen kamatkiszámítási kötelezettsége a munkáltatónak? A végrehajtó a határozatában nem hivatkozik semmilyen jogszabályra.
3. cikk / 10 Munkabérből letiltás mellett az inkasszó alkalmazhatósága
Kérdés: Ha már 2 éve vonják az aktuális levonást (bank felé fennálló tartozásom van, lakáshitelt vettem fel), akkor inkasszózhatják a számlámat? Az 50%-os folyamatos levonási összeget inkasszózhatja így a végrehajtó?
4. cikk / 10 Munkáltatói kezesi felelősség
Kérdés: Ha a munkáltató nem von le a munkabérből, akkor melyik jogszabály kötelezi őt mint kezest az elmaradt levonás kifizetésére a végrehajtást elrendelő felé?
5. cikk / 10 Munkáltatói postaköltség – mint végrehajtási költség
Kérdés: Van néhány munkavállalónk, akik több letiltással is rendelkeznek, illetve folyamatosan kapjuk az újabb és újabb letiltó határozatokat ugyanazokra a munkavállalókra vonatkozóan. Az egyik munkavállalónak a letiltásai mellett a gyermektartását postán kell küldeni, aminek a díja önmagában több ezer forint. Ezek a költségek aránytalan terhet jelentenek a cégnek. Természetesen nem arról van itt szó, hogy valakinek egy letiltás "becsúszott", hanem ezek a kollégák "sportot űznek" a nemfizetésből. Van-e mód arra, hogy egy bizonyos határon túl a munkáltató a dolgozó béréből levonja a letiltásai utalásával kapcsolatban felmerült banki és postai költségeket?
6. cikk / 10 Béremelés végrehajtása
Kérdés: A munkáltató által végrehajtott béremeléssel kapcsolatban kérem szíves állásfoglalásukat. Van-e tiltó szabály az Mt.-ben arra vonatkozóan, hogy a keresőképtelenségük miatt munkajogi állományba került munkavállalók nem részesülnek béremelésben? Jogszerűen jár-e el a munkáltató, ha szabályzatban úgy rendelkezik a béremelésről, hogy a jogi állományba került munkavállalók, valamint a szellemi alkalmazottak nem részesülnének béremelésben?
7. cikk / 10 Munkáltató készfizető kezessége letiltó végzés teljesítéséért
Kérdés: Letiltó végzés ellenére a munkáltató úgy döntött, nem vonja tovább a munkavállaló béréből a tartásdíjat, mondván, megegyezett a munkavállalóval, hogy 2017 januárjától a munkavállaló fizet a végrehajtást kérőnek postai úton. Ezzel a munkaadó megszegte a letiltással kapcsolatos kötelezettségét. Mit tehetek, hogy továbbra is a bírósági végzés szerint történjen a levonás?
8. cikk / 10 Létszámcsökkentés munkavállalók felvételét követően
Kérdés: Egy kereskedelmi vállalatnál dolgoztam közel két évig, a munkáltatóm azonban felmondott nekem, arra hivatkozva, hogy a cégnél létszámcsökkentést kell végrehajtani. Rajtam kívül másnak is megszüntette a munkaviszonyát. Azt viszont nagyon furcsának találom, hogy most hirtelen csökkenteni kellett a létszámot, mivel a múlt hónapban hét új embert is felvett ugyanerre a munkakörre, melyet én is elláttam. Ilyen esetben alappal hivatkozhat a munkáltató létszámcsökkentésre? Fontolgatom, hogy keresetet indítok, mert szerintem ez nem volt jogszerű. Sikeresen perelhetem emiatt a munkáltatót?
9. cikk / 10 Munkáltatói fizetési felszólítás végrehajtása
Kérdés: Cégünk egyik korábbi munkavállalója 150 000 Ft összegű kárt okozott nekünk. Mi még a munkaviszonya megszűnése előtt adtunk neki egy írásbeli fizetési felszólítást, aminek a mintáját interneten találtuk. A volt munkavállalónk ennek ellenére nem fizette meg az okozott kárt. Úgy tudjuk, hogy a felszólításunk egy végrehajtható okirat, ha nem perelt be minket a munkavállaló. Abban kérjük segítségüket, hogy a felszólítást hogyan kell végrehajtatnunk jogszerűen?
10. cikk / 10 Munkabérelőleg levonása letiltások mellett
Kérdés: Munkavállalónknak munkabérelőleget folyósítottunk, melyet havi fix összegben vonunk vissza (a levonás már 3 hónapja van folyamatban). A napokban kaptunk két végrehajtói letiltást is az adott munkavállaló bérére vonatkozóan. A Vht. 65. §-a alapján 50%-ot vonnánk az adott dolgozó nettó béréből. Kérdésünk: az 50%-ba bele kell számolni a munkabérelőleg levonását, vagy az 50% a két letiltás, és ezen felül lehet vagy kell a bérelőleget levonni? Kell-e alkalmazni ebben az esetben a levonásmentes munkabérrészre vonatkozó szabályt? Amennyiben ez alkalmazandó, miből kell kevesebbet vonni?