12 talált cikk a telephely , díjazás , új Mt. kifejezésre

Kérdés: Cégünk telephelye Pest megyében, székhelye a fővárosban van. Néhány fővárosi munkatársunknál előfordul, hogy gépbeállítások, ellenőrzések stb. céljából a vidéki telephelyünkön is meg kell jelenniük. Ez sokszor nem tervezhető előre, a munkanapon belül utaznak le, majd jönnek vissza. Munkaidőnek minősül-e az utazás ideje? Kötelező-e a munkavállalók részére költségtérítést fizetni, ha a saját autójukkal mennek?

Kérdés: Telephelyünkön a munkavállalók egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgoznak, páros héten 48, páratlan héten 32 órát, a hét minden napján van munkavégzés, az üzem működése megszakítás nélküli. Jár-e vasárnapi pótlék az üzem dolgozóinak? Mi a helyzet azokkal a kollégákkal, akik nem a termelésben vesznek részt, csak segítik az eladásokat, és marketingtevékenységet folytatnak? Nekik időként el kell rendelnünk rendezvények, ügyféltalálkozók miatt vasárnapra rendkívüli munkavégzést, de a heti pihenőnapjuk, a munkájuk természete alapján rendes munkaidőt nem oszthatnánk be nekik vasárnapra. Ők jogosultak vasárnapi pótlékra?

Kérdés: Cégünknél minden telephelyvezető vezető állású munkavállaló, munkaszerződésük megfelel az Mt.-ben foglalt követelményeknek. Jár-e ezeknek a munkavállalóknak díjazás a túlórára? Álláspontunk szerint ez vezetőknél kizárt, és egyébként is kötetlen munkarendben dolgoznak. Mivel a telephelyen a túlórát ők jogosultak elrendelni, esetükben nem is volna olyan személy, aki szabályos túlóra-elrendelőt tudna aláírni. Helyes az álláspontunk?

Kérdés: Az Mt. 58. §-ában foglaltakra figyelemmel a felek a munkaszerződést megegyezéssel módosíthatják. A cég telephelyén levő áruház az önkormányzat által lebontásra kerül, ezért az egység megszűnik. Az egységvezető 1979. április 17-én kiállított szakmunkás-bizonyítványa szerint "háztartási felszerelés eladó", továbbá 1988. június 14-én boltvezetői szakvizsgát tett. A munkáltató a működési területén az egyik fióktelepén lévő élelmiszerboltban egységvezetői állást ajánlott fel ugyanazon munkabér fejében a munkavállaló részére. A munkavállaló a felajánlott állást nem fogadja el azzal az indokkal, hogy a szakmája szerint nem élelmiszer-eladó. Kéri, hogy a munkáltató mondja fel a munkaviszonyát, és fizesse ki a munkaviszony megszűnésével kapcsolatban felmerülő járandóságait, így különösen a végkielégítést. A cég az említett helyen foglalkoztatni tudja a munkavállalót vezetői állásban, ugyanazon munkabérért, ezért nem kíván felmondani neki. A munkavállaló a jelenlegi és a felajánlott munkahelyre is csak utazással tud eljutni. Jogszerű-e a munkavállaló kérése a fentiek alapján? Mi a teendő ebben az esetben, tekintettel arra, hogy a munkaszerződés-módosítást neki is alá kell írnia?

Kérdés: Cégünknek több telephelye van. Központi üzemi tanács alakult nálunk, akiknek a tagjaival rendszeresen konzultálunk. A központi üzemi tanács tagjai különböző munkaidő-beosztásokban dolgoznak, így sűrűn előfordul, hogy az egyiküknek a pihenőnapjára esik a konzultáció. Ebben az esetben a konzultáció időtartamát miként kell elszámolni? A munkaidő-kedvezmény szabályait kell ezekre az esetekre alkalmazni?

Kérdés: A munkáltató vezetése a telephelyünkön működő folyamatos diszpécseri szolgálatot át akarja alakítani, ami a diszpécserek munkaidő-beosztását és bérezését is érinti. Ezentúl a 24 órás diszpécseri szolgálat jönne létre, amely úgy oszlana meg, hogy 10 órát ténylegesen a telephelyen, és a többi 14 órát az otthonában, készenlétben töltené a munkavállaló. A következő nap szabadnap lenne. Munkajogilag kivitelezhető-e a 24/24 órás munkaidő? Ebben az esetben milyen bérpótlékokkal kell számolni, és a diszpécser munkaidejét hogyan lehet meghatározni?

Kérdés: Egyesített intézmény egyik telephelyén műszaki okok miatt nem lehet dolgozni, ezért a munkáltató elrendelt – több kerületi telephely közül – egy másik, ugyanabban a kerületben lévő telephelyen történő munkavégzést. Kiküldetésnek minősül-e ez a munkáltatói intézkedés, és milyen költségeket kell a munkáltatónak állnia? Például, aki egyébként sem munkába járás, sem munkaköri feladatok miatt nem kapott bérletet, annak most járna-e bérlet vagy jegy, ha a másik telephelyet csak tömegközlekedési eszközzel vagy autóval tudja megközelíteni?

Kérdés: A munkavállalók hétvégenként készenlétet teljesítenek. A készenlét ideje alatt, ha bejönnek a munkatársak a munkahelyre, és ott munkát végeznek, akkor azt túlmunkaként elszámoljuk. Ha otthonról, számítógép segítségével a készenlét ideje alatt avatkozik be a termelési folyamatokba, akkor is túlmunkaként kell elszámolnunk ezt az időszakot? Olyan eset is felmerült, amikor megtudtuk, hogy a munkavállaló a készenlét ideje alatt a saját vállalkozásában dolgozott másodállásban. Bár mindig rendelkezésünkre állt, amikor szükséges volt, de megtiltható-e, hogy a munkavállaló a készenlét alatt más jogviszonyban munkát végezzen?

Kérdés: A munkáltató az OEP-pel szerződésben levő gazdasági társaság, amely keretében betegszállítói tevékenységet végez: időpontra beszállítja a betegeket a gyógyintézetbe, átadja a szakrendelőnek, és várakozik, majd több óra múlva a betegeket visszaszállítja lakóhelyükre. A gépjárművezetők B kategóriás jogosítvány és PAV I és PAV II-es vizsgával rendelkeznek. A gépkocsik GPS nyomkövetős rendszere alapján objektíve megállapíthatók a vezetési és a várakozási időszakok. A napi munkaidő elszámolásakor jogszerűen jár-e el a munkáltató, ha a várakozási időszakokat rendelkezésre állási időnek minősíti (a Kktv. 18/A. §-a, az utazó munkavállalók munkaideje fejezete alapján), azaz nem munkaidőnek, és erre 40%-os díjat számol el? Vagy alkalmazhatja a munkáltató az osztott napi munkaidőt is, amikor a gépkocsivezető hazamegy, és szabadon rendelkezik az idejével, majd visszamegy a betegekért, felveszi és hazaszállítja őket? Alkalmazhatja-e a munkáltató a rendelkezésre állást a teljes munkaidőre alkalmazott betegkísérő esetében is? A betegkísérő kora reggel beszáll a gépkocsiba, és a gyógyintézménybe érkezésig rendelkezésre állási időt számolunk el, tehát az ő napi munkaideje a gyógyintézménybe érkezéskor kezdődik, majd a betegek visszaszállításától ismét rendelkezésre állási időt teljesít, amikor is csak ül az autóban, egészen a telephelyre beállás időpontjáig, azzal a kitétellel, hogy reggel és a délutáni időszakra 1-1 órát munkaidőnek számol el a munkáltató a betegek be- és kiszállása segítésére, bekísérésére fordított időszakra.

Kérdés: Három éve áll fenn a munkaviszonyom egy kereskedelmi kft.-nél, de a telephelyünket a jövő hónapban bezárják. A főnököm közös megegyezéssel akarja megszüntetni a munkaviszonyt, de én nem akarok belemenni. A bérezésem eddig ugyanis úgy történt, hogy mindig kaptam a garantált bérminimumnak megfelelő alapbért és emellett teljesítményemtől függő mozgó bért is. A közös megegyezésben a főnököm 122 000 Ft összegű végkielégítést akar fizetni, azt mondja, hogy ennyit kapnék akkor is, ha felmondana, ezért fogadjam el, mert a közös megegyezés nekem is jó. Szerintem nem tisztességes, hogy csak az alapbért számítja be a végkielégítésembe. Ha felmondana, valóban akkor is csak ekkora végkielégítésre lennék jogosult?