Munkába járás – a költségtérítésének differenciálhatósága

Kérdés:

Munkába járás költségtérítése körében cégünk jelenleg egységesen 18 Ft/km támogatást fizet minden érintett munkavállalójának. Differenciálható-e szabályosan a támogatás mértéke a munkavállalók között úgy, hogy például a távolabbról – X km felett – bejáró dolgozóknak nagyobb összegű térítést fizet? Esetleg kapcsolhat-e ehhez munkakört is, tekintve, hogy egy operátornak anyagilag nagyobb megterhelést jelent az üzemanyag önerőrészének kifizetése, mint egy magasabb beosztású, és ezáltal jobban is kereső munkatársnak? Belső szabályzat készítése szükséges?

Részlet a válaszából: […] A munkáltató köteles a munkavállaló részére a munkaviszony teljesítésével felmerült szükséges és indokolt költséget megtéríteni, amely részletszabályait külön kormányrendelet állapítja meg [Mt. 51. § (2) bek. a) pont, (6) bek.]. A munkáltató köteles megtéríteni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Diákmunka pénztárosként

Kérdés: Élelmiszerboltban hány éves kortól lehet pénztárosi munkát vállalni?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 34. §-ának (2) bekezdése alapján munkavállaló az lehet, aki a 16. életévét betöltötte. Ettől eltérően munkavállaló lehet – az iskolai szünet alatt – az a 15. életévét betöltött tanuló, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat. Az Mt. 21...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.

Kölcsön- vagy munkabértartozás

Kérdés: A munkáltatóm hónapok óta nem fizette ki a munkabérünket. A múlt héten azzal a javaslattal állt elő, elkerülendő, hogy a cégnek baja legyen: írjunk alá átvételi elismervényt, miszerint megkaptuk a munkabérünket. Egyidejűleg pedig írjunk egy kölcsönszerződést, amiben az szerepel, hogy a ki nem fizetett összegnek megfelelő pénzt adtuk kölcsön a cégnek. Így most már nem munkabérrel, hanem kölcsönnel tartozna nekünk. A munkáltató szerint ezzel a módosítással akkor is jobban járunk, ha cég esetleg csődbe menne. Valóban igazat mondott, vagy ezzel rosszabb pozícióba kerülnénk?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt rögzíteni kell, hogy a kölcsönszerződés ilyen körülmények között színlelt szerződésnek tekinthető, és mint ilyen semmis [Ptk. 6:92. § (2) bek.], tehát semmilyen körülmények között nem javasoljuk annak megkötését. Emellett az is kiemelendő, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 10.

Fiatal munkavállaló – mint alkalmi munkás

Kérdés: "Gyorsételt" készítő kis üzletem van. Kérdésem, hogy alkalmazhatok-e 18 év alatti munkavállalót (testvérem lányát) a húsvéti, pünkösdi ünnepek alatt kisegítő jelleggel, alkalmi munkában?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerűsített foglalkoztatás egyik formája az alkalmi munka. Fiatal munkavállaló alkalmi munka keretében való foglalkoztatását elvi jelleggel sem az Efo-tv., sem az Mt. 202-203. §-ai nem zárják ki. Azonban így csak az a személy foglalkoztatható, aki a 16. életévét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 27.

Munkaviszony létesítése volt szakmunkástanulóval

Kérdés: Szakmai gyakorlatát nálunk töltő szakmunkás-iskolai tanulót az iskola befejezése után határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatjuk. A határozott idejű munkaviszonynál az 5 évbe bele kell számítani a szakmunkástanulóként nálunk töltött időt, vagy csak azt, amit munkaviszonyban tölt nálunk?
Részlet a válaszából: […] A szakmai gyakorlat alatt a szakmunkástanuló a gazdálkodó szervezetnél az Szkt. 48. §-a alapján kötött tanulószerződés alapján végez – a szakmai gyakorlati képzése részeként – munkát. A tanulószerződéssel a szakképző iskolával tanulói jogviszonyban álló tanuló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 13.