Közös megegyezés – és az ezt követő igényérvényesítés

Kérdés: 2019. július 31-ével közös megegyezéssel felmondtunk többen egy kereskedelmi cégnél. A cég az üzletvezetőknek nem fizetett túlórát, pedig mindig minden vezetőnek nagyon sok volt. A munkáltató ezenfelül az Mt. számos szabályát megszegte. Van-e lehetőség még munkaügyi pert indítani?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt: közös megegyezéssel nem lehet felmondani a munkaviszonyt, csupán megszüntetni. A közös megegyezés ugyanis a munkáltató és a munkavállaló kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozatán, konszenzusán alapul, a felmondás viszont egyoldalú megszüntető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 4.

Rendkívüli munkaidő – másik pihenőnap a túlóra előtt

Kérdés: Szabályos-e, ha a munkavállalónak pihenőnapra rendelünk el túlórát, és cserébe pihenőnapot biztosítunk, amelyet a túlórával érintett pihenőnap előtt adunk ki? A konkrét eset: a munkavállalók egy csoportja augusztus 19-én dolgozott, a vezetőség augusztus 10-re rendelte el a pihenőnapot kompenzációnak. Ebben az esetben is fizetnem kell rá 100%-os pótlékot, vagy maradhat az 50%?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén 100% bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke 50%, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít. Ez utóbbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 14.

Rendkívüli munkaidő éves mértéke munkaidőkeretben

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 176. számában a 3505. számon megjelent cikk témakörével kapcsolatosan a következőket kérdezném. Ha a 36 havi munkaidőkeretben a munkavállaló önként vállalt túlmunka alapján a keret első 24 hónapja után plusz 800 órával rendelkezne, akkor a keret utolsó 12 hónapjában ez a 800 óra plusz "lenullázható-e" úgy, hogy a munkáltató a beoszthatónál 800 órával kevesebb órát oszt be a munkavállalónak, és ezzel a technikával a keret zárásakor mentesülne a rendkívüli munkavégzés teljes megfizetése alól? Másképpen fogalmazva, a munkavállaló által "önként vállalt túlmunka", vagyis a 150 (100) óra lehet-e (elnevezésétől eltérően) a munkaidőkeret része akkor is, ha ez a 800 óra plusz a 24. hónap után az előzetes munkaidő-beosztási szabályokra előírt határidő (96 óra) maradéktalan betartásával keletkezett? Álláspontom szerint a munkavállaló azért vállalná el "önként" a 250 (300) óra feletti munkavégzést, hogy azért megkaphassa a keret zárásakor a már kifizetett 36 havi alapbérén felül a túlmunkáért járó 100% alapbért és az 50% pótlékot, mint kereten felüli bért, és nem azért, hogy a munkáltató a 36 hónap alatt még jobban tudjon "játszadozni" a munkavállaló munkaidő-beosztásával, és a keret zárásakor esetleg nulla forint pluszbért kapjon. Álláspontom szerint a 12., illetve a 24. hónap végén a 250 (300) óra felett "önként teljesített" többletóra már semmiképpen sem lehet a munkaidőkeret része. Ezért a munkavállaló jogosultságot szerez arra, hogy a 250 (300) óra feletti túlmunka ellenértéke ne a 36. hónap végén, hanem már a 12., illetve a 24. hónap végén "túlóraként" kifizetésre kerüljön számára. A munkáltató csak az évi 250 (300) órával tudna a munkaidőkeretben szabadon "játszani".
Részlet a válaszából: […] A munkaidőkereten felüli rendkívüli munkaidő sajátossága, hogy azt csak a munkaidőkeret zárásakor lehet megállapítani, és csak ekkor kell elszámolni, illetve kifizetni (Mt. 156. §). A munkaidőkeret tartama alatt nem értelmezhető az a kérdés, hogy a munkavállaló hány óra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 25.

Munkaidő-beosztás mint jelenléti ív

Kérdés: Az adott hónap megkezdése előtt 168 órával rendelkezésre áll nyomtatott formában a rendes munkaidőt tartalmazó, egész hónapra előre, géppel kitöltött jelenléti ív. A munkavállaló egy adott napra csak akkor jegyez be tollal bármit, ha a megadott időponttól eltérő volt a munkavégzés ideje. A jelenléti ívet a hónap végén, egyszer írja alá minden munkavállaló. Ez így megfelelő? Az így vezetett jelenléti íven a túlórát és az önként vállalt túlórát el kell különíteni?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. kifejezetten megengedi, hogy a rendes és a rendkívüli munkaidő kezdete és vége nyilvántartható az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is [Mt. 134. § (3) bek.]. A törvény szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 25.

Rendkívüli munkaidő díjazása havibér esetén

Kérdés: Egy állásfoglalás szerint, ha a munkáltató eleve kevesebb rendes munkaidőt osztott be, mint a munkaidőkeret időtartama, vagy egyáltalán nem osztott be munkaidőt a munkavállaló részére, akkor egy esetleges munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkavégzés elrendelése esetén az azért jogszerűen járó időarányos alapbért is bele lehet számítani a havibérbe, és csak a bérpótlékot kell kifizetni a munkavállalónak. Munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzés esetén az időarányos alapbér kifizetésére csak a munkaidőkeret óraszámának túllépése esetén van törvényes lehetőség. "A havibérrel díjazott munkavállaló rendkívüli munkaidőben történő munkavégzése esetén – a »túlórapótlékon« felül – külön díjazásra csak akkor jogosult, ha ezzel egyidejűleg a szerződésben kikötött munkaidejét meghaladóan teljesített munkaidőt [Mt. 143. § (1)-(5) bek.]. Havibérezés esetén ugyanis a havibér – feltéve, hogy a teljesített munkaidő tartama a szerződéses munkaidőt még nem haladta meg – tartalmazza a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésért járó alapbért is, mert mind a rendes, mind a rendkívüli munkaidőt a munkavállaló által teljesített munkaidőként kell számításba venni, hiszen az Mt. 86. §-a semmi különbséget nem tesz a munkaidő rendes vagy rendkívüli jellege tekintetében." Álláspontom szerint a rendkívüli munkavégzésért megillető időarányos alapbér minden esetben – a munkaidőkeret tényleges teljesítésétől függetlenül – megilleti a munkavállalót, a havi alapbéren felül. Jól gondolom? Az Mt. melyik paragrafusa alapozhatná meg az én álláspontomat?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben kifejtett álláspont téves, az Mt. vonatkozó szabályát pontatlanul idézi. A törvény ugyanis úgy rendelkezik, hogy a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben végzett munka esetén jár a bérpótlék és – természetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 28.

Rendkívüli munkavégzés elrendelhetősége

Kérdés: Kötelezhető-e túlórára a dolgozó akkor is, ha a megbeszélésen többen is tiltakoznak, mert nem bírják? A munkáltató ezt nem veszi figyelembe, egyszerűen megrendeli a buszjáratot 2 órával későbbre. A heti 48 órát is túllépi, van, hogy heti háromszor 2 órát és szombatot (4 órát) rendel el, határidőre hivatkozva. Van másik vállalkozása is, ahová vihet a munkából, ha nem tudjuk megcsinálni, 4 éve ez rendszeres, azzal védekezik, hogy van, amikor nincs munkánk, és állásidőt fizet. Megteheti ezt a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató alapvetően jogosult a munkavállalót rendkívüli munkaidő teljesítésére kötelezni, ennek elrendelésekor azonban köteles a törvény által szabott korlátozásokra tekintettel lenni. Ilyen korlátozás többek között a munkavállaló beosztás szerinti heti munkaideje is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 16.

Rendkívüli munkaidő elrendelése – a közlés időpontja

Kérdés: Túlmunka elrendelése esetén a munkáltatónak mikor kell bejelentenie a munkavállalónak, hogy bent kell maradnia túlórázni?
Részlet a válaszából: […] A rendkívüli munkaidő azt teszi lehetővé, hogy a munkavállaló előre nem látható, nem tervezhető feladat elvégzésére is igénybe vehető legyen. Ebből eredően az elrendelésének nincs határideje. Így akár közvetlenül a beosztás szerinti munkaidő vége előtt is közölhető a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 10.

Rendkívüli munkavégzés – elszámolási lehetőségek

Kérdés: Pénzügyi területen működő cégünk munkavállalói hétköznap, az általános munkarendben dolgoznak. Kivételesen fordul csak elő rendkívüli munkavégzés (szintén csak hétköznap), amelyet szeretnénk pontosan, ám minél egyszerűbb adminisztráció mellett elszámolni nekik. A legtöbb munkatárs azt preferálná, ha a lecsúsztathatná ezeket a pluszórákat. Kérjük, foglalják össze, milyen jogi lehetőségeink vannak a túlórák kifizetésére!
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót a rendkívüli munkaidőre az alapbére és 50% bérpótlék illeti meg. A túlóra szabadidővel való megváltását hívja a gyakorlat "lecsúsztatásnak". Az Mt. ugyanis lehetőséget ad arra, hogy a munkavállaló rendkívüli munkavégzés miatt járó 50%-os bérpótlék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.

Behívás – idő- és bérelszámolás

Kérdés: A behívásos munkaviszonnyal kapcsolatban az alábbi elszámolási kérdésekre szeretnénk választ kapni. Ha a munkavállalónak többet kell dolgoznia a munkaszerződésben meghatározottnál, de a maximum hat órán belül, akkor ez túlórának minősül? Például, napi négyórás munkaszerződést írnak alá, de egyes esetekben öt órát is kell dolgozni a munkavállalóknak, akkor ezt túlórának kell elszámolni? Minden esetben a ténylegesen ledolgozott óraszám után kell a bért megfizetni? Ha a munkavállaló nem dolgozza le a munkaidőkeretben teljesítendő óraszámot, akkor a munkáltatónak állásidőt kell fizetnie? Abban a hónapban, amikor nincs behívás, nincs bérfizetési kötelezettség sem? Amennyiben a foglalkoztató a munkavállalót csak januárban és augusztusban hívja be, a köztes időben jogosult a munkavállaló betegszabadságra, táppénzre? Valamint ha szeptember hónapban beteg, a biztosításban töltött napjainak száma mennyi lesz, ha január 1-jével kezdődött a munkaviszonya? Hogyan történik a szabadság és betegszabadság kiadása?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a behívásos munkaviszony legfeljebb napi hat óra tartamú részmunkaidőre létesíthető [Mt. 193. § (1) bek.]. A munkaidő pontos mértékét a munkaszerződésben kell meghatározni [Mt. 45. § (4) bek.]. Ha a szerződés szerinti napi munkaidőhöz képest többet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 15.

Rendkívüli munkaidő kötetlen munkarendben

Kérdés: Egyik munkavállalónk kötetlen munkarendben dolgozik, és általában igaz is, hogy a munkáját saját maga szervezheti meg, a saját időbeosztása szerint. Az elmúlt hónapban viszont nagyon sok feladata volt, állítása szerint minden héten 50-60 órát dolgozott. Egy alkalommal kifejezetten a vezetője "fogta itt", mivel egy határidős feladatot be kellett fejezni, és szüksége volt a kollégánk segítségére, bár ő már haza akart menni. Kell-e a kollégánknak túlóradíjat fizetni, illetve kell-e egyáltalán a havi alapbérén kívül bármilyen bérelemet adni neki?
Részlet a válaszából: […] Kötetlen munkarend az, amikor a munkáltató a munkaidő beosztásának jogát – a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel – a munkavállaló számára írásban átengedi. A munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 16.
1
2