Diákmunka pénztárosként

Kérdés: Élelmiszerboltban hány éves kortól lehet pénztárosi munkát vállalni?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 34. §-ának (2) bekezdése alapján munkavállaló az lehet, aki a 16. életévét betöltötte. Ettől eltérően munkavállaló lehet – az iskolai szünet alatt – az a 15. életévét betöltött tanuló, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat. Az Mt. 21...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.

Napi pihenőidő értelmezése

Kérdés: Az Mt. 104. §-ának bekezdése szerint, a napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani. A napi pihenőidő időtartama legalább nyolc óra az osztott munkaidőben, a megszakítás nélküli, a több műszakos vagy az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló esetében, de a két egymást követően beosztott napi pihenőidők együttes tartama legalább huszonkét óra. Társaságunknál gyakran előfordul, hogy a munkavállalók készenlét alatt rendkívüli munkát végeznek, és a másnapi munkájukat a munkaidő-beosztás kezdetétől később kell kezdeniük, hogy biztosítva legyen a törvény által megállapított pihenőidő. Erre az időre állásidőt fizetünk a részükre. Ez rendben is van abban az esetben, ha a munka befejezése és a másnapi munkakezdés követi egymást. Azonban gyakran előfordul olyan eset, hogy például a munkavállaló rendes munkaideje pénteken 7.00-tól 15.20-ig tart (általános munkarendben dolgozik), ezután készenlétbe van beosztva hétfő reggel 7 óráig. Pénteken készenlét alatt 22.00-tól 24.00-ig rendkívüli munkát rendelnek el a részére, majd szombat-vasárnap nincs számára rendkívüli munkavégzés elrendelve a készenlét alatt, azaz pihenőnapját tölti. Ebben az esetben kell-e számolnunk a 11 óra pihenőidőt? Tehát péntek este 24.00 órától a 11 óra pihenőidőt elszámolhatom-e a pihenőnapján, vagy hétfőn 00.00-tól kell számolnom a 11 órát, vagyis a munkavállalót legközelebb csak hétfőn reggel 11.00-kor foglalkoztathatom? Mi a teendő abban az esetben, ha (hasonló példánál maradva) a munkavállaló kedden 7.00-15.20-ig rendes munkaidőben dolgozik, majd készenlétes, ami alatt rendkívüli munkát rendelnek el részére 20.00-tól 23.00-ig. Majd másnap újra 7.00-tól dolgozna, de reggel telefonál a munkáltatóhoz, hogy orvoshoz kell mennie, aki attól a naptól betegszabadságra/táppénzre írja a munkavállalót. Elszámolhatom-e egy jogcímen a pihenőidőt és a betegszabadság/táppénz időtartamát? Ugyanez a probléma, ha szabadságra megy a munkavállaló. Összegezve: ugyanazon jogcímen a pihenőidőt és a pihenőnapot, betegszabadságot, táppénzt, szabadságot elszámolhatom-e a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben is idézett szabály szerint, a napi pihenőidő a munkavállalót a napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között megillető, egybefüggő időtartam. Ez általános szabály szerint tizenegy óra, ami speciális esetekben lehet csak nyolc óra, azzal, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.

Online munkaidő-nyilvántartás

Kérdés: Munkahelyemen rugalmas munkaidőben dolgozunk, és online munkaidő-nyilvántartást vezetünk. Ebben rögzítjük a munkaidő kezdetét, hozzárendelve az elvégzendő feladatot is. A munkáltató lehetőséget biztosít, hogy otthonról is beléphessünk ebbe a rendszerbe, és így dolgozzunk. Az erre vonatkozó szabályokra lennék kíváncsi, valamint hogy az így vezetett munkaidő-nyilvántartó rendszer megfelel-e a követelményeknek?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató munkaidővel kapcsolatos nyilvántartási kötelességét az Mt. 134. §-a határozza meg, felsorolva a kötelezően nyilvántartandó adattartalmat. Idetartozik a munkavállaló rendes és rendkívüli munkaideje, ideértve a közölt munkaidő-beosztásra és az attól való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 23.