16 talált cikk a munkavégzés , időtartam , jogosultság feltétele , új Mt. kifejezésre

Kérdés: A munkavállaló beosztás szerinti munkaideje kezdetének időpontja rendszeresen változik. Öt alkalommal dolgozik 8-20 óráig, öt alkalommal 12-20 óráig és öt alkalommal 20-8 óráig, alkalmanként 12 órában. Keresőképtelensége miatt nem teljesül a rendszeresnek tekinthető változó munkaidőkezdetre vonatkozó egyharmados szabály. Kérdésem, hogy az egyharmados szabálynál érvényesíthető-e kerekítési szabály? A ledolgozott munkaidőre megilleti-e a 30%-os bérpótlék (műszakpótlék)?

Kérdés: A 148. számban megjelent, 2942. számú kérdésre adott válaszuk kapcsán merült fel az alábbi kérdésem. A műszakpótlék alapjául szolgáló munkaidő-beosztás kapcsán nem kell figyelembe venni, hogy a munkaidő kezdete között 5 napot figyelembe véve csak 1 óra eltérés van? A munkaidő-beosztás az alábbiak szerint alakul: a munkavállaló 4 napig dolgozik 06-18 óra között, 6 nap dolgozik 18-06 óra között, míg 5 nap dolgozik 19-06 óra között. Így a 18-06 és a 19-06 órák közötti munkavégzés lényegében egy műszaknak tekinthető, azaz kevesebb mint a munkanapok egyharmada esetében van eltérő kezdési időpont.

Kérdés: Egyik munkavállalónk azonnali hatállyal felmondott. A vezetőség ezt tudomásul vette, és jogszerűnek fogadta el. Öt éve dolgozott nálunk, és úgy tudom, hogy ilyen esetben végkielégítés is jár neki, illetve felmondási idő is. Viszont ha azonnali hatállyal mondott fel, hogy számolok neki felmondási időt?

Kérdés: A műszakpótlékra jogosultság esetében hogyan kell értelmezni a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés kitételt? A munkanapok legalább egyharmada esetén meg kell valósulnia, hogy a kezdő időpontok között legalább 4-4 óra különbség van – azaz például olyan váltott műszakban járó munkavállaló, aki a 21 munkanapos hónapban 14 napon reggel 6.00-kor, és 7 napon este 18.00-kor kezdi a munkáját? Vagy elegendő mindössze egy olyan alkalom, amikor a legkorábbi és legkésőbbi kezdő időpont között legalább 4 óra különbség van?

Kérdés: A műszakpótlékkal kapcsolatban kérem segítségüket. 21 munkanapja volt a dolgozónak az adott hónapban. Háromféle időpontban kezdte meg a munkát: 07.00-kor 9 napon, 09.30-kor 5 napon és 14.00-kor 7 napon. Ebben az esetben jár a 30%-os műszakpótlék vagy sem? Mi a helyzet azokkal a kollégákkal, akik nyári idénymunkában, egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgoznak ugyanebben a munkarendben?

Kérdés: Cégünk a munkavállalóinak havibért, illetve kiegészítő juttatásként havonta prémiumot fizet. Utóbbi feltételeit a munkáltató egyoldalúan állapítja meg, és erről prémiumszabályzatában a helyben szokásos módon tájékoztatja a munkavállalókat. A prémium összegét évente kétszer, az előző féléves időszak értékelése alapján, a következő kritérium figyelembevételével határozza meg: a munka minősége, a munkavállaló által ellátott munkafolyamatok száma, a dolgozó teljesítménye és a munkaviszony hossza. Adott féléven belül a prémium mértéke két esetben módosulhat: emelkedik a prémium, ha a munkaviszonynak évfordulója van, illetve a munkáltató azonnali szankcióként – három hónapra – csökkenti a prémiumot, amennyiben a munkavállaló munkavégzés közben súlyos hibát vét. Az értékelés során meghatározott, egyénenként differenciált prémiumösszeg képezi a bérszámfejtés alapját, amelyet időarányosan csökkentünk az alábbi, adott hónapon belül nyilvántartott, igazolt távollétek figyelembevételével: keresőképtelenség, állásidő, fizetés nélküli szabadság, felmentési idő, CSED, GYED, GYES ideje. Megfelel-e teljesítményértékelési rendszerünk és prémiumfizetési gyakorlatunk az egyenlő bánásmód és a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének? Jogszerűen járunk-e el, amikor a fenti hiányzások időtartamára nem fizetünk prémiumot? Arányosnak és méltányosnak tekinthető-e a fent felsorolt távollétek miatti munkáltatói prémiumcsökkentés?

Kérdés: Egy úszómester teljesen rendszertelen beosztás szerint dolgozik, ahogy éppen sikerül a műszakrendet kikalkulálni. Például az egyik idei hónapban így alakult a beosztása: 7.00-15.30 2 nap, 15.00-22.30 6 nap, 8.00-20.30 10 nap, 6.00-15.30 3 nap. Egy váltótársa van, de a két munkavállaló munkaideje együtt nem mindig éri el a heti 80 órát. Erre a havi beosztásra akkor is műszakpótlékot kell fizetni, ha a két munkavállaló munkaideje együtt sem éri el a heti 80 órát. Jól gondolom?

Kérdés: Munkahelyemen 6+2-es (6 munkanap 2 pihenőnap) rendszerben folyamatos, három műszakos munkarendben dolgozunk. Milyen bérpótlékok járnak a munkavégzésemre? Műszakpótlék, vasárnapi pótlék megillet-e? Ha a munkavégzés hétvégére és ezenfelül még munkaszüneti (ünnepnap) napra is esik, jár-e további pótlék?

Kérdés: Egyik munkavállalónk novemberben az alábbi beosztás szerint dolgozott: november 6-8. között 6 órától 14 óráig, november 11-15. között 14 órától 22 óráig, november 18-22. között 6 órától 14 óráig, illetve november 25-29. között ismét 14 órától 22 óráig. A 18 órától 22 óráig terjedő időszakra jár-e neki 30%-os bérpótlék? Ha nem, akkor esetleg jár-e neki valamilyen egyéb pótlék?

Kérdés: Sertéstelepünkön azokra a napokra, amikor a sertések elszállítását végezzük, osztott munkaidőt szeretnénk bevezetni. A telepen kéthavi munkaidőkeretben kerülnének foglalkoztatásra a munkavállalók, egyenlőtlen munkaidő-beosztást alkalmaznánk. A tervezett napokon, vagyis hetente egy-két alkalommal délelőtt 6.30-12.00 és este 18.00-20.30-ig osztanánk be a munkavállalókat, közben hazamennének. A hét többi napján 6.30-15.00-ig tartana a munkaidő. Kell-e műszakpótlékot fizetni az osztott napon az esti műszakra? Hogyan jelöljük az egyéni nyilvántartó lapon a munkaidőt: 6.30-20.30-ig osztott munkaidő feltüntetésével, vagy 6.30-12.00 és 18.00-20.30?