Munkavállalói felmondás munkaadói nyomás hatására

Kérdés: Egyházi intézményben dolgozom 2013 óta. Egészségi állapotom kicsit megromlott, az utóbbi időben sokat voltam táppénzen emiatt. Ezt a főnökség és egyes kollégáim nehezményezték és szóvá is tették. Az intézmény lakói szeretnek, kollégáim nagyobb részével jól kijövök, a munkámat rendesen elvégzem. Az egyik kollegina viselkedése azonban bántó és sértő már egy ideje. A főnökségnek ezt több ízben jeleztem is, de semmi nem történt az ügyben. Eddig sokszor megtörtént már, hogy a főnökség előtt valótlan dolgokat állított mind a lakókkal, mind pedig velem kapcsolatban, ezért jeleztem nekik, hogy így nem szeretnék itt tovább dolgozni, és szeretném beadni a felmondásom, de pontos dátumot nem mondtam. A főnököm már a munkám során is azzal zaklat, hogy "akkor adjam be a felmondásom már holnap", és ne is indokoljam meg, végkielégítést se kérjek, ő eltekint a harminc nap felmondási idő felének letöltésétől. Táppénzre azonban nem mehetek addig, mert az idő alatt is felmondhat nekem, és ő meg is fogja indokolni, hogy miért. Ez számomra nagyon zavaró, illetve kínos. Egyes nővér kollégáim viselkedése mind velem, mind a lakókkal szemben is sok kívánnivalót hagy maga után. Emiatt a lakók sokat panaszkodnak, de a főnökség nem hisz sem nekem, sem a nekik – utóbbiakra ráfogják, hogy demensek (ész, értelem nélküli állapot). Sajnálom őket, nem mernek már szólni sem, mert félnek, hogy csak rosszabb lesz nekik. Én már ezt nem bírom sokszor nézni, és szóvá szoktam tenni, ami miatt haragszik rám négy-öt kolléga. A többi kollégám sem szól, mert féltik a munkahelyüket, így nincs bizonyítékom. Kérem, tájékoztassanak arról, hogy mik a lehetőségeim. Várjam meg, hogy a főnököm mondjon fel? Mit lehet tenni, ha a felmondás indokolásában számomra elfogadhatatlant ír? Köteles vagyok ilyenkor az indokolást elfogadni?
Részlet a válaszából: […] Az Ön által leírt helyzet emberileg valóban nem egyszerű, megjegyzendő azonban, hogy annak nem minden eleme minősül munkajogi szempontból releváns kérdésnek. Az intézményben lakók és a munkavállalók közötti sajátos helyzetnek lehet munkajogi vonatkozása. Így a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 17.

Felmentési időre járó távolléti díj kiszámítása

Kérdés: Munkavállalói felmondás esetén hogyan kell kiszámítani a felmentési időre járó munkanapok számát? Egy munkavállalónk felmondási ideje 2018. november 14-én jár le, a munkáltató november 1-jétől november 14-ig felmentette a munkavégzési kötelezettség alól. November 1. munkaszüneti nap, november 2. áthelyezett pihenőnap, november 10. áthelyezett munkanap. November 1-jétől november 14-ig a felmentési időre járó bér számításánál tíz vagy kilenc munkanapra kell számolni a munkabért? Jár-e ebben az esetben a munkaszüneti napra is bér, tehát egynapi alapbérnek megfelelő összeg?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató felmondása esetén köteles a munkavállalót – legalább a felmondási idő felére – a munkavégzés alól felmenteni. A töredéknapot ilyen esetben egész napként kell figyelembe venni. A munkavégzés alól a munkavállalót a kívánságának megfelelően –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 26.

Munkavállalói azonnali hatályú felmondás egyoldalú munkaszerződés-módosítás miatt

Kérdés: Két hete a munkáltatóm kijelentette, hogy gazdasági ügyintéző helyett pénztárosra kívánja módosítani a munkakörömet, egyúttal az alapbéremet is visszavenné 15 százalékkal. Mindez számomra komoly visszalépést jelentene, ezért nem fogadtam el a módosítást. Mivel a munkáltatóijogkör-gyakorlóm ragaszkodott a módosításhoz, kénytelen voltam azonnali hatályú felmondással megszüntetni a munkaviszonyomat, hiszen a pénztárba osztottak be már előtte való héten is, mely számomra elfogadhatatlan lett volna. Most a munkáltató vezetője azt mondta, hogy a munkaviszonyt csak a felmondási idő letöltése mellett szüntethettem volna meg, és megtagadta a végkielégítés és a felmentési időre járó távolléti díjam kifizetését. Mit tehetnék?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló azonnali hatályú felmondással akkor szüntetheti meg a munkaviszonyt, ha a munkáltató a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 5.

Munkavégzés alóli mentesítés munkavállalói felmondás esetén

Kérdés: A munkavállaló átadja a munkáltatónak felmondását. A munkaviszony határozatlan idejű. A felmondásban ez áll: "Kérem, hogy amennyiben a munkáltató a felmondási idő tartama alatt részben vagy egészében nem tart igényt a munkavégzésemre, mérlegelési jogkörében eljárva, szíveskedjék mentesíteni a munkavégzési kötelezettség alól." A munkáltató mérlegelést követően úgy dönt, hogy mentesíti teljes egészében a munkavégzés alól a munkavállalót. Ebben az esetben a munkáltatónak meg kell fizetnie a munkavállaló javára a 30 napos felmentési időre járó bért, vagy a felmondási időtől való eltekintés miatt a munkaviszony ebben az esetben közös megegyezéssel szűnik meg, melyről készíteni kell egy megállapodást a felek között?
Részlet a válaszából: […] Ha a munkavállaló kezdeményezésére a munkáltató mérlegelési jogkörében úgy dönt, hogy a munkavállaló által közölt felmondás esetén a felmondási idő egésze alól mentesíti őt a munkavégzés alól, ez nem jelenti azt, hogy a feleknek közös megegyezést kellene...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 24.

Felmentési idő és végkielégítés nyugdíjazás esetén

Kérdés: A munkavállaló 2017 júliusában menne nyugdíjba. Kötelező-e biztosítani a leendő nyugdíjas részére a felmentési időt, vagy amennyiben az utolsó napig is dolgozna, akkor a munkáltatónak meg kell-e váltani azt, hasonlóan a szabadságmegváltáshoz? Ha a felek a munkaviszonyt közös megegyezéssel szüntetik meg, és a munkavállaló a munkaviszony megszűnésének napjáig dolgozik, azaz nem mentesül a munkavégzés alól, akkor a leendő nyugdíjasnak jár-e végkielégítés?
Részlet a válaszából: […] A felmentési id ő biztosításának szükségessége egyedül attól függ, hogy mi a munkaviszony megszüntetésének módja, illetve melyik fél szünteti meg azt. Ha a munkáltató közöl felmondást a munkavállalóval, köteles ő t legalább a felmondási id ő felére a munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 17.

Munkáltató személyében bekövetkező változás és a beolvadás különbsége

Kérdés: Alkalmazandók-e a munkavállalóra a beolvadás, mint jogszabályon alapuló, általános jogutódlás esetén, az Mt. 40. §-a szerinti, speciális, a munkáltató személyében bekövetkezett változásra alapított munkavállalói felmondás szabályai (pl. adott esetben a hosszabb felmondási idő, a felmentési idő, valamint a végkielégítés)?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 40. §-a értelmében a 70. §-ban és a 77. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, ha a munkavállaló a munkaviszonyát felmondással arra hivatkozva szünteti meg, hogy a munkáltató személyében bekövetkezett változás miatt a rá irányadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Munkavállalói azonnali hatályú felmondás – indokolás és határidő

Kérdés: Asszisztens vagyok egy kisvállalkozásnál. Az elmúlt három hónapban azt tapasztaltam, hogy minden hónapban késett a munkáltatóm a fizetésem kiadásával. Először csak egy hetet, a következő hónapokban már több mint két hetet. Emellett folyamatosan túlóráznom is kell, de mindig arra utasítanak, hogy a nyilvántartásban úgy írjam be, mintha napi nyolc órát dolgoznék. Mit tehetek ebben az esetben? Fel tudok-e mondani ezen okok miatt úgy, hogy valamilyen módon megkapjam az engem illető végkielégítést, hiszen már hét éve a cégnél dolgozom? Ha igen, akkor vonatkozik-e rám valamilyen határidő?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató munkaviszonyból származó lényeges kötelezettsége, hogy a munkavállaló részére munkabért fizessen, ideértve a rendkívüli munka díjazását is. Így ezen kötelezettség jelentős mértékű megszegése esetén a munkavállaló megalapozottan élhet munkavállalói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 3.