Munkaköri feladatok bővülésének hatása a munka díjazására

Kérdés: Műszakvezetői munkakörben dolgozom. 2018-ban egy új területet akarnak hozzánk csatolni, ami teljesen eltérő jellegű technológia a mostani területeméhez képest, tehát nem pusztán bővítésről van szó. A beosztottjaim száma 14-ről 18-ra fog növekedni. A szerződésem megkötésekor ez még nem volt tervben, így abban nem is szerepel, még szóban sem említettek ilyet. Kérhetek-e ezért pluszbért? Van-e olyan szabály az Mt.-ben, hogy "több munkáért több bér jár"?
Részlet a válaszából: […] Az Ön által írottakból arra lehet következtetni, hogy a munkaköre lényegében nem fog változni, "csupán" a munkáltató által használt technológia módosul részben, valamint a beosztottjainak száma fog bővülni. Az Mt. nem tartalmaz olyan szabályt, amely a munkakörbe tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 5.

Vezető állású munkavállalóra vonatkozó törvényi feltételek

Kérdés: A munkáltató 2010 áprilisában az üzletvezetők és helyettesek munkakörét a régi Mt. 188/A. §-a alapján vezetői munkakörnek minősítette. Az érintettekkel munkaszerződés-módosítást írtak alá, 30 000-40 000 Ft-tal megnövelve az alapbérüket. Bérpótlékot nem kapnak. Egyetlen érintett személy alapbére sem haladja meg a bruttó 400 000 Ft-ot még ma sem. Kérdésünk, hogy az Mt. 208. §-ának (2) bekezdését nem kellene-e alkalmazni a bérük tekintetében? Vezető állásúnak tekinthetők-e egyáltalán a hatályos szabályozás alapján?
Részlet a válaszából: […] A régi Mt. értelmében a tulajdonos, illetőleg a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv a munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű munkakör tekintetében előírhatta, hogy az ilyen munkakört betöltő munkavállaló vezetőnek minősüljön [régi Mt. 188/A. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 7.

Kötetlen munkarend megállapításának módja és feltételei

Kérdés: Üzletkötőink jelenleg teljes munkaidőben, heti 40 órás, napi 8 órás munkaidő-beosztással dolgoznak. Szeretnénk őket kötetlen munkaidőben foglalkoztatni, és az Mt. 96. §-ának (3) bekezdése alapján nem szeretnénk a munkaidő-beosztásról és -felhasználásról nyilvántartást vezetni. Közös megegyezéssel történő munkaszerződés módosításával megtehetjük-e ezt, és eltekinthetünk-e a nyilvántartási kötelezettségtől? Van-e valamilyen hátránya a kötetlen munkarendnek a munkavállaló számára?
Részlet a válaszából: […] A munkaidő nyilvántartásának kötelezettsége alól valóban mentesül a munkáltató, ha a munkavállaló maga jogosult beosztani a munkaidejét. Ez azonban csak a rendes és a rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét nyilvántartására vonatkozik. A szabadsággal kapcsolatos adatokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.

Bérpótlék beépítése az alapbérbe

Kérdés: Az új törvény értelmezése szerint 2012. július 1-jétől munkaszerződéssel az alapbérbe építhető a vasárnapi pótlék. Azt olvastam, hogy csak a vasárnapi pótlék alapbéresíthető, a munkaszüneti napi pótlék nem. Júliustól munkaszerződés-módosítással beépítjük a műszakpótlékot, az éjszakai és a vasárnapi pótlékot az alapbérbe, de ha engedi a törvény, akkor a munkaszüneti napi pótlékot is beépítenénk.
Részlet a válaszából: […] ...vagy b) a készenléti jellegű munkakörbenfoglalkoztatott munkavállalót ötven százalék bérpótlék (vasárnapipótlék) illeti meg [új Mt. 140. § (1) bek.]. Munkaszüneti napon rendesmunkaidőben történő munkavégzésre kötelezett munkavállalót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 21.