Munkaadó által biztosított díjazási jogcímek

Kérdés: Társaságunknál nagyon sok olyan típusú bérelem van, ami speciális körülmények közötti munkavégzéshez kapcsolódik (pl. bizonyos munkaruha viseléséhez vagy hideg munkakörnyezethez stb.), és ezeket jelenleg alapbér-kiegészítésként fizetjük meg a munkavállalóknak, egyedi megállapodások alapján. A hosszú távú célunk, hogy ezek az egyedi (kevés személyt érintő) bérelemek ne képezzenek számítási alapot azon juttatásoknál, melyeket szintén önként vállal a munkáltató, de azok mindenkinek járnak (pl. 13. havi fizetés). Megoldás lehet, ha a jövőben pótlékként kezeljük ezeket a bérelemeket? Egyáltalán mi a különbség a között, hogy valamit alapbér-kiegészítésként vagy pótlékként (fix összegű) fizetünk meg?
Részlet a válaszából: […] A munkaszerződésben, illetve a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározottakon felüli bér­elemek tekintetében a munkáltató mérlegelési jogkörben dönt, és azokat egyoldalú kötelezettségvállalásként nyújthatja [Mt. 16. § (1) bek.]. Ennek keretében jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Munkába járás – a költségtérítésének differenciálhatósága

Kérdés:

Munkába járás költségtérítése körében cégünk jelenleg egységesen 18 Ft/km támogatást fizet minden érintett munkavállalójának. Differenciálható-e szabályosan a támogatás mértéke a munkavállalók között úgy, hogy például a távolabbról – X km felett – bejáró dolgozóknak nagyobb összegű térítést fizet? Esetleg kapcsolhat-e ehhez munkakört is, tekintve, hogy egy operátornak anyagilag nagyobb megterhelést jelent az üzemanyag önerőrészének kifizetése, mint egy magasabb beosztású, és ezáltal jobban is kereső munkatársnak? Belső szabályzat készítése szükséges?

Részlet a válaszából: […] A munkáltató köteles a munkavállaló részére a munkaviszony teljesítésével felmerült szükséges és indokolt költséget megtéríteni, amely részletszabályait külön kormányrendelet állapítja meg [Mt. 51. § (2) bek. a) pont, (6) bek.]. A munkáltató köteles megtéríteni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Felmondás telephely lebontása miatt

Kérdés: Az Mt. 58. §-ában foglaltakra figyelemmel a felek a munkaszerződést megegyezéssel módosíthatják. A cég telephelyén levő áruház az önkormányzat által lebontásra kerül, ezért az egység megszűnik. Az egységvezető 1979. április 17-én kiállított szakmunkás-bizonyítványa szerint "háztartási felszerelés eladó", továbbá 1988. június 14-én boltvezetői szakvizsgát tett. A munkáltató a működési területén az egyik fióktelepén lévő élelmiszerboltban egységvezetői állást ajánlott fel ugyanazon munkabér fejében a munkavállaló részére. A munkavállaló a felajánlott állást nem fogadja el azzal az indokkal, hogy a szakmája szerint nem élelmiszer-eladó. Kéri, hogy a munkáltató mondja fel a munkaviszonyát, és fizesse ki a munkaviszony megszűnésével kapcsolatban felmerülő járandóságait, így különösen a végkielégítést. A cég az említett helyen foglalkoztatni tudja a munkavállalót vezetői állásban, ugyanazon munkabérért, ezért nem kíván felmondani neki. A munkavállaló a jelenlegi és a felajánlott munkahelyre is csak utazással tud eljutni. Jogszerű-e a munkavállaló kérése a fentiek alapján? Mi a teendő ebben az esetben, tekintettel arra, hogy a munkaszerződés-módosítást neki is alá kell írnia?
Részlet a válaszából: […] A felek a munkaszerződést általános szabály szerint csak közös megegyezéssel módosíthatják (Mt. 58. §). Ha a munkáltató a munkaszerződés szerinti munkahely tényleges megszűnése esetén egy másik munkavégzési helyen, másik munkakört ajánl fel, a munkavállaló nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 15.

Munkavégzés alóli mentesítés munkavállalói felmondás esetén

Kérdés: A munkavállaló átadja a munkáltatónak felmondását. A munkaviszony határozatlan idejű. A felmondásban ez áll: "Kérem, hogy amennyiben a munkáltató a felmondási idő tartama alatt részben vagy egészében nem tart igényt a munkavégzésemre, mérlegelési jogkörében eljárva, szíveskedjék mentesíteni a munkavégzési kötelezettség alól." A munkáltató mérlegelést követően úgy dönt, hogy mentesíti teljes egészében a munkavégzés alól a munkavállalót. Ebben az esetben a munkáltatónak meg kell fizetnie a munkavállaló javára a 30 napos felmentési időre járó bért, vagy a felmondási időtől való eltekintés miatt a munkaviszony ebben az esetben közös megegyezéssel szűnik meg, melyről készíteni kell egy megállapodást a felek között?
Részlet a válaszából: […] Ha a munkavállaló kezdeményezésére a munkáltató mérlegelési jogkörében úgy dönt, hogy a munkavállaló által közölt felmondás esetén a felmondási idő egésze alól mentesíti őt a munkavégzés alól, ez nem jelenti azt, hogy a feleknek közös megegyezést kellene...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 24.

Jutalom rokkantsági ellátásban részesülő munkavállalónak

Kérdés: Ha rokkantsági ellátásban részesülök, a munkáltatóm adhat-e valamilyen formában jutalmat, ha a többi kollégám minden hónapban kap mozgóbért?
Részlet a válaszából: […] A rokkantsági ellátás egyáltalán nem érinti a munkaviszonyban kapott díjazást; az összefüggés fordított, azaz amennyiben a rokkantsági ellátásban részesülő személy keresőtevékenységet folytat, és jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Cafeteriajuttatás – csak a "főnökségnek"

Kérdés: Megteheti-e a munkáltató, hogy cafeteriajuttatást csak a felső vezetőknek ad, azonban a fizikai munkások nem részesülnének ebben? Megsérti ezzel a munkáltató az egyenlő bánásmód elvét az Mt. vagy más törvényi előírás alapján?
Részlet a válaszából: […] A cafeteriajuttatás tipikusan olyan díjazás, amelyet a munkáltató mérlegelési jogkörében eljárva határoz meg. Ezen döntésével szemben igény abban az esetben érvényesíthető, ha a munkáltató a döntésének kialakítására irányadó szabályokat megsértette [Mt. 285. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 20.

Egyenlő bánásmód érvényesülése a prémiumszabályzatban

Kérdés: Cégünk a munkavállalóinak havibért, illetve kiegészítő juttatásként havonta prémiumot fizet. Utóbbi feltételeit a munkáltató egyoldalúan állapítja meg, és erről prémiumszabályzatában a helyben szokásos módon tájékoztatja a munkavállalókat. A prémium összegét évente kétszer, az előző féléves időszak értékelése alapján, a következő kritérium figyelembevételével határozza meg: a munka minősége, a munkavállaló által ellátott munkafolyamatok száma, a dolgozó teljesítménye és a munkaviszony hossza. Adott féléven belül a prémium mértéke két esetben módosulhat: emelkedik a prémium, ha a munkaviszonynak évfordulója van, illetve a munkáltató azonnali szankcióként – három hónapra – csökkenti a prémiumot, amennyiben a munkavállaló munkavégzés közben súlyos hibát vét. Az értékelés során meghatározott, egyénenként differenciált prémiumösszeg képezi a bérszámfejtés alapját, amelyet időarányosan csökkentünk az alábbi, adott hónapon belül nyilvántartott, igazolt távollétek figyelembevételével: keresőképtelenség, állásidő, fizetés nélküli szabadság, felmentési idő, CSED, GYED, GYES ideje. Megfelel-e teljesítményértékelési rendszerünk és prémiumfizetési gyakorlatunk az egyenlő bánásmód és a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének? Jogszerűen járunk-e el, amikor a fenti hiányzások időtartamára nem fizetünk prémiumot? Arányosnak és méltányosnak tekinthető-e a fent felsorolt távollétek miatti munkáltatói prémiumcsökkentés?
Részlet a válaszából: […] A munkaszerződésben meghatározott bérelemeken felüli prémiumrendszer és a jogosultsági feltételek meghatározása a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik. A munkáltató mérlegelési jogkörében hozott döntésével szemben igény abban az esetben érvényesíthető, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 15.

Felmondási kötelezettség hiánya munkavállalói egészségügyi alkalmatlanság esetén

Kérdés: A foglalkozás-egészségügyi orvosi vizsgálat a munkavállalót egészségügyileg alkalmatlannak minősítette, ennek következtében a munkáltatója nem foglalkoztatja, munkabért sem fizet részére, és egyúttal arról tájékoztatta, hogy alkalmatlanságra hivatkozással nem fogja munkáltatói felmondással megszüntetni a munkaviszonyt. A munkáltató valóban nem köteles ebben az esetben munkabért fizetni, és nem kötelezhető a munkaviszony megszüntetésére sem? Abban az esetben, ha nem foglalkoztatják továbbra sem, hogyan és ki által szüntethető meg jogszerűen a munkaviszony?
Részlet a válaszából: […] A munkaköri feladatokra való alkalmatlanság azt jelenti, hogy a munkavállaló a számára kijelölt munkafeladatokat valamely személyében rejlő ok hiánya – képesség, adottság vagy készség – miatt nem tudja ellátni (EBH2006. 1538., BH2007. 96.). Amennyiben a munkavállaló az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 27.

Munkaközi szünet és fizetés nélküli távollét részmunkaidőben

Kérdés: Lehet-e a 4 órás dolgozónak 20 perc munkaközi szünetet elrendelni, ha ezt a helyzet megkívánja? A teljes munkaidős munkavállalóinknak van 20 perc szünetük, erre az időszakra a teljes gyártás leáll, ezért a részmunkaidősöknek is szünetet kellene adnunk. Helyesen járunk el, ha megállapodunk a munkavállalóval, hogy rá is vonatkozik a 20 perc munkaközi szünet? További kérdésem, ha a 4 órás részmunkaidős dolgozó egy munkanap csak 2 órát dolgozott, akkor kell egy megállapodás, hogy mentesítem a munkavégzés alól, és erre az időre díjazás jár/nem jár? Természetesen a munkavállaló kérésére történt, a vezetője engedélyezte a távollétet, a jelenléti íven fel is tüntették.
Részlet a válaszából: […] A felek megállapodása alapján akkor is kiköthető a húsz perc szünet, ha az a törvény alapján nem lenne kötelező. Sőt, ha a munkáltató ezt a munkaidő részének tekinti (azaz bért fizet rá), akkor a munkavállaló beleegyezése sem kell, a hosszabb szünet egyoldalúan is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 22.

Képzési munkaidő-kedvezmény méltányosságból

Kérdés: Közigazgatási szervként általunk foglalkoztatott, Mt. hatálya alatt álló munkavállalónk fizetett tanulmányi szabadidő-kedvezmény méltányosságból történő biztosítása iránti kéréssel fordult hozzánk. Közszolgálati szabályzatunk erre minden dolgozónak lehetőséget biztosít, egyedi méltányolás alapján. Jogosan járunk-e el, ha kedvező vezetői döntés után, méltányosságból megadjuk a munkavállaló számára a fizetett tanulmányi szabadidő-kedvezményt?
Részlet a válaszából: […] Mivel a Kttv. 258. §-a a munkavállalói tanulmányok folytatása tekintetében nem tartalmaz az Mt.-től eltérő rendelkezést, a közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalók olyan feltételekkel vehetnek részt képzésben, mint bármely más munkavállaló. Az Mt. 229....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 19.