Havidíjas munkavállaló munkabére munkaszüneti napi keresőképtelenség esetén

Kérdés: Hogyan kell kiszámolni a havidíjas munkavállaló munkabérét, ha a hónapban van olyan munkaszüneti nap, amikor keresőképtelen? Tegyük fel, hogy 2018. május 16-22. közt betegszabadságon volt a dolgozó. Alapbére 230 000 Ft/hó. Május hónapban 21 ledolgozandó nap, és két hétköznapra eső munkaszüneti nap volt. Ezek közül az egyik május 21-e pünkösdhétfő, ami beleesik a keresőképtelen napokba. Milyen logika mentén kell kiszámolni a bért?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló rendes munkaideje egyenlőtlen munkaidő-beosztás hiányában az általános munkarend szerinti munkanapokra osztható be (azaz hétfőtől péntekig), minden napra egyenlő mértékben [Mt. 97. § (2) bek.]. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás (pl. munkaidőkeret alkalmazása)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 16.

"Fizetett ünnepre" járó díjazás és a keresőképtelenség

Kérdés: Ha egy munkaszüneti nap (május 1.) hétfőre esik, és a következő munkanaptól (május 4-től) a munkavállaló táppénzes állományban van, jár-e neki munkabér az ünnepnapra (május 1-jére)?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól a keresőképtelenség időtartamára [Mt. 55. § (1) bek. a) pont]. Ez – a betegszabadság idejét leszámítva – fizetés nélküli távollétet jelent, amelyre a munkavállaló táppénzre lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 11.

Keresőképtelenség szabadság alatt

Kérdés: Cégünknél minden nyáron "leállás" van július utolsó hetétől 3 hétig, amely időtartamra a kollégák szabadságot vesznek ki. A július havi béreket a szabadság megkezdése előtt elutaljuk a dolgozók részére. Néhány kolléga a szabadság leteltét követő első munkanapon orvosi igazolást hozott arról, hogy ezen időszak alatt keresőképtelenné vált. Hogyan kell számfejteni a dolgozók járandóságait?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz abból kell kiindulni, hogy a fizetett szabadsághoz való alkotmányos alapjog [Alaptörvény XVII. cikk (4) bek.] lényege: a munkavállaló a munkáltató költségén tud rendszeresen, minden évben pihenni, regenerálódni, egyebek mellett éppen azért, hogy továbbra is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.

Szabadság kiadása az alkalmatlan munkavállalónak

Kérdés: Táppénzjogosultságom lejárt, de nem vagyok még munkaképes, a munkáltató elküldött az üzemorvoshoz, aki megállapította, hogy nem vagyok alkalmas. Szeretném kiíratni az előző évről megmaradt szabadságot. Ki lehet-e venni, hogy addig is meglegyen a jogviszonyom, ugyanis közben várom a foglalkozási megbetegedésről a határozatot?
Részlet a válaszából: […] Ha a munkavállalót az egészségügyi alkalmassági vizsgálat munkaköre betöltésére alkalmatlannak találta, akkor a munkavállaló e munkakörben tovább nem foglalkoztatható [Mvt. 49. § (1) bek.]. Jogi szempontból ilyenkor az Mvt. mint munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 10.

Betegszabadság munkaszüneti napon

Kérdés: Mit kell fizetni az órabéres, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozó munkavállaló részére, ha hétköznapra eső munkaszüneti napra be volt osztva munkára, de keresőképtelenné vált ezen a munkaszüneti napon (és nem részesül táppénzben és baleseti táppénzben sem)? A korábbi válaszokban azt olvastam, hogy ebben az esetben (mivel be volt osztva munkára) betegszabadságot kell kiadni és azt fizetni; ha pedig nem volt munkára beosztva, akkor nem betegszabadságként kell a távolléti díj 70%-át fizetni (a betegszabadságos napok nem fogynak). Esetünkben – a munkaszüneti napra kiadott szabadsághoz hasonlóan – nem párhuzamosan kellene-e fizetni a távolléti díj 70%-át (mert az "alapból") jár, plusz még a betegszabadságra járó díjazást (távolléti díjnak szintén a 70%-át)? Mert ha vagy az egyik jogcímen, vagy csak a másik jogcímen kapja a 70%-ot, akkor a "kieső" ideje miatt nagyon rosszul jár a nem keresőképtelen munkavállalóhoz képest.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 146. §-a (3) bekezdésének d) pontja alapján munkavégzés hiányában távolléti díjat kell fizetni az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti naphoz kapcsolódó egynapi munkaidő tartamára az órabéres munkavállalónak, ha a munkáltató a napi munkaidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 11.

Keresőképtelenség elszámolása egyenlőtlen munkaidő-beosztásban

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha a munka jellegéből adódóan egyenlőtlen beosztással dolgozó munkavállaló rendszeresen azon a napon megy táppénzre, amikor a beosztás szerinti munkaideje kevesebb, mint nyolc óra? Például hétfőn, kedden, szerdán 12 órára, csütörtökön 4 órára van beosztva, pénteken szabad. Csütörtökön jelzi, hogy a hét hátralévő idejére az orvos táppénzes állományba vette. Ilyen alkalmakkor mindig túlórája keletkezik, mert a csütörtöki és a pénteki táppénz idejére 8 óra betegszabadság számolandó el, illetve teljes napi táppénz jár számára?
Részlet a válaszából: […] Az általános szabály szerint, munkaidőkeret vagy elszámolási időszak esetén a távollét tartamát figyelmen kívül kell hagyni, vagy az adott munkanapra irányadó beosztás szerinti napi munkaidő mértékével kell számításba venni. Munkaidő-beosztás hiányában a távollét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 13.

Szabadságra való jogosultság – a munkában töltött idő

Kérdés: Cégünknél a szabadságra jogosító idő megállapításánál merültek fel problémák. Ha a felmondási időre a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, akkor a felmentési idő tartamára jár-e szabadság? Ha valamelyik munkavállalónk például 55 napig táppénzen van, akkor neki milyen időtartam után jár szabadság: mind az 55 napra, vagy csak 25 napra? Továbbá, ha táppénz esetén jól értelmezzük, hogy az első harminc napra jár szabadság, akkor a 2013. évről áthúzódó táppénz esetén 2014-ben újra indul ezen harminc nap számítása (tehát adott esetben 2014. januárban töltendő táppénzes állomány alatt is jogosult szabadságra)?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. értelmében a munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll [Mt. 115. § (1) bek.]. A törvény szerint a szabadságra való jogosultság tekintetében munkában töltött időnek tekintendő– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.

Keresőképtelenség elszámolása munkaszüneti napon

Kérdés: Jól értelmezem-e, hogy az életbe lépő változások után munkaszüneti napon senkinek nem írunk betegszabadságot, hiszen azt munkanapokra kell kiadni? Viszont az Mt. 146. §-a alapján az órabéresek és teljesítménybéresek esetén így is csak a távolléti díj 70%-a jár? Tehát ha munkaszüneti napon beteg egy havibéres munkavállaló, akkor teljes távolléti díjra jogosult (és nem betegszabadságot írunk neki), ha pedig egy órabéres munkavállaló beteg munkaszüneti napon, akkor neki sem írunk betegszabadságot, de ugyanakkor csak a távolléti díja 70%-át kapja meg?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a munkavállaló egyenlőtlen munkaidő-beosztásban végez munkát, akkor – a munkáltató tárgy­évre szóló döntése alapján – részére a szabadságot és a betegszabadságot vagy munkanapban, vagy munkaórában kell kiadni és nyilvántartani [Mt. 124. § (1)-(4) bek.,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 28.

Munkaszüneti napi munka díjazása órabér esetén

Kérdés: Havi munkaidőkeretben folyamatos munkarendben foglalkoztatott órabéres munkavállalónak kell-e munkaszüneti napra járó távolléti díjat számfejteni, ha be volt osztva munkaszüneti napra, illetve ha nem? A keret, a ledolgozandó óra, az általános munkarend szerinti kötelező munkanapokra van megállapítva (ünnep nélkül), ez így volt év elején is. Van-e így most keresetkiesés? Vagy már év elején is kellett volna ünnepnap miatt bérkiesést kompenzálni? Betegség esetén ünnepnapi beosztásnál jár a betegszabadság és a munkaszüneti távolléti díj 70%-a is (ha nem táppénzről van szó)?
Részlet a válaszából: […] A munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig kell beosztani (általános munkarend) [Mt. 97. § (2) bek.]. A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidőkeretben is meghatározhatja. A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 28.

Keresőképtelenség elszámolása egyenlőtlen munkaidő-beosztásban

Kérdés: Egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, egyhavi munkaidőkeretben dolgozó, havidíjas munkavállaló esetén munkavégzés hiányában valóban nem kell bérrel ellátni a hétköznapra (hétfő-péntek) eső munkaszüneti napot, illetve (szabadság) betegszabadság sem számolható el erre a napra? Ha a havidíjas munkavállaló 2013. augusztus 16-tól augusztus 25-ig keresőképtelen, akkor számára betegszabadság címen távolléti díjának 70%-a jár (a munkanap-áthelyezést is figyelembe véve 19-e és 24-e) 5 napra? Pl. 135 000 Ft-os havibér esetén 16 ledolgozott napra (135 000/21x16) 102 857 forint bért és 5 napra (135 000/21x0,7x5) 22 500 Ft forint betegszabadságra jutó távolléti díjat fog kapni? Egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, 2 vagy 6 havi munkaidőkeretben dolgozó idő- és teljesítménybéres dolgozónál, ha a munkaszüneti nap hétköznapra (hétfő-péntek) esik, részére minden esetben jár a távolléti díj akkor, ha a munkaszüneti napon nem dolgozik? Idő- és teljesítménybéres dolgozó 2013. augusztus 20-i keresőképtelensége idejére távolléti díjának 70%-a jár, mely összeget távolléti díjként kell figyelembe venni, és ez a nap nem csökkenti a betegszabadság napjainak számát? Betegszabadságot vagy szabadságot munkaszüneti napra még egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén sem lehet kiadni?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a munkavállaló egyenlőtlen munka­idő-beosztásban végez munkát, akkor – a munkáltató tárgyévre szóló döntése alapján – részére a szabadságot és a betegszabadságot vagy munkanapban, vagy munkaórában kell kiadni és nyilvántartani [Mt. 124. § (1)-(4) bek.,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 7.
1
2