Várandósan betegállományban – a keresőképtelenség felülvizsgálata

Kérdés: Egyik kolléganőnk gyermeket vár, és bejelentette, hogy a negyedik hónaptól végig kiíratja magát betegállományba. Ez azt jelenti, hogy munkáltatóként a terhessége végéig elveszítem a munkaerejét, ugyanakkor köteles vagyok a betegszabadságára járó távolléti díj 70%-át, valamint a táppénze egyharmadát fizetni. Tekintettel a jelenlegi munkaerőhiányos időkre, tehetek-e valamit, hogy ezt a helyzetet munkaadóként elkerüljem?
Részlet a válaszából: […] A várandósság nem jelent automatikusan egyet a keresőképtelenséggel. A szülési szabadság kiadásának szabályai alapján (Mt. 127. §) jogilag akár arra is lehetőség van, hogy a nő csak két hét szülési szabadságot vegyen igénybe. Akár az is elképzelhető, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Keresőképtelenség okának közlése – kódszámokkal

Kérdés: Két hétig betegállományban voltam. Amikor visszatértem, a főnököm közölte, hogy nem hiszi el, hogy beteg voltam, és felszólított, hogy igazoljam, mi bajom volt. Köteles vagyok-e a munkáltatóval közölni, hogy milyen egészségügyi probléma miatt voltam keresőképtelen beteg?
Részlet a válaszából: […] Konkrétan a betegségéről, egészségügyi problémája mibenlétéről a munkavállaló nem köteles a munkáltatónak tájékoztatást adni; a tájékoztatás csak azokra a tényekre terjed ki, amelyeknek a munkáltató szempontjából jogi következményei lehetnek. A keresőképtelenségről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Táppénz-hozzájárulás fizetése a munkáltató megszűnése esetén

Kérdés: Megszűnik a cégünk, ezért mindenkinek felmondunk. Az egyik munkavállaló keresőképtelen, kórházban van. A megszűnés esetében is legfeljebb egy évig a táppénz egyharmadát kell fizetnie a munkáltatónak, és a felmondási idő csak ezután kezdődik, vagy ezt ilyenkor másképp kell számítani?
Részlet a válaszából: […] Ha a munkáltató jogutód nélkül szűnik meg, valamennyi fennálló munkaviszony a jogutód nélküli megszűnés időpontjában megszűnik [Mt. 63. § (1) bek. b) pont]. Ebből következően a munkáltatónak ilyenkor nem szükséges felmondania, hiszen a munkaviszonyok az említett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 4.

Betegség, baleset sztrájk idején

Kérdés: Társaságunknál a szakszervezet a bértárgyalások meghiúsulása miatt sztrájkot helyezett kilátásba. Hogyan kell kezelni azt a helyzetet, ha a sztrájkoló munkavállaló beteg lesz? E napra betegszabadságot kell neki kiadni, illetve jár a táppénz? Lehet-e üzemi baleset, ha a munkavállaló a sztrájk idején sérül meg a munkahelyen?
Részlet a válaszából: […] A Sztrájktv. szerint a sztrájk tekintetében a munkaviszonyhoz kapcsolódó társadalombiztosítási jogokra és kötelezettségekre a társadalombiztosítási jogszabályok az irányadók azzal, hogy a jogszerű sztrájk időtartamát szolgálati időként kell figyelembe venni [Sztrájktv. 6....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 14.

Havidíjas munkavállaló munkabére munkaszüneti napi keresőképtelenség esetén

Kérdés: Hogyan kell kiszámolni a havidíjas munkavállaló munkabérét, ha a hónapban van olyan munkaszüneti nap, amikor keresőképtelen? Tegyük fel, hogy 2018. május 16-22. közt betegszabadságon volt a dolgozó. Alapbére 230 000 Ft/hó. Május hónapban 21 ledolgozandó nap, és két hétköznapra eső munkaszüneti nap volt. Ezek közül az egyik május 21-e pünkösdhétfő, ami beleesik a keresőképtelen napokba. Milyen logika mentén kell kiszámolni a bért?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló rendes munkaideje egyenlőtlen munkaidő-beosztás hiányában az általános munkarend szerinti munkanapokra osztható be (azaz hétfőtől péntekig), minden napra egyenlő mértékben [Mt. 97. § (2) bek.]. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás (pl. munkaidőkeret alkalmazása)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 16.

Keresőképtelenség a munkaviszony végéig

Kérdés: Jelenleg egy autóalkatrészeket gyártó cégnél dolgozom gyári alkalmazottként. A munkáltatómmal 2017. április 26-án egyéves határozott idejű szerződést kötöttünk. Elég sok kritika ér a főnökeimtől a munkám minőségét illetően, toleranciának még a nyomát sem érzem. Pedig én igyekszem a legjobb tudásom szerint dolgozni, de a folyamatos három műszak, és az ebből következő hatalmas terhelés miatt sajnos néha becsúsznak hibák. Ezért arra gondoltam, hogy 2018. április 26-áig (a határozott idejű szerződésem lejártáig) szeretnék eljönni táppénzre, hogy kivizsgáltassam magam, mert számos egészségügyi problémám van. Megtehetem-e jogi következmény nélkül, hogy három hónapra táppénzre megyek a gyógyulásom érdekében? Ha nem, mit javasolnak megoldásként? Sajnos a közös megegyezésről szó sem lehet, abba nem egyeznek bele a főnökeim, mert munkaerőhiány van. Anyagi helyzetem miatt a hátralévő munkabéremet sem tudom megfizetni nekik.
Részlet a válaszából: […] Ha a munkavállaló keresőképtelen, mentesül a rendelkezésre állási, illetve munkavégzési kötelezettsége alól [Mt. 55. § (1) bek. a) pont]. A keresőképtelenség megítélése orvosi szakkérdés, ezért annak az eldöntése is, hogy a munkavállaló egészségi állapota...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 7.

Azonnali hatályú megszüntetés keresőképtelenség idején

Kérdés: Január 13-án két és fél éves munkaviszony után betegállományba kerültem. Január 18-án ajánlott levelet kaptam, miszerint munkaviszonyomat azonnali hatállyal, január 15-től megszüntették. Úgy tudtam, hogy a táppénz halasztó hatályú, tehát a lejáratát követő napon szűnik meg a munkaviszonyom. Február 7-én megjött ajánlott levélben a társadalombiztosítási kiskönyvem, ami szerint a biztosítási jogviszonyom január 15-től megszűnt. Betegszabadság vagy táppénz alatt megszüntetheti-e a munkaadó a munkaviszonyomat?
Részlet a válaszából: […] A leírtakból nem derül ki, hogy pontosan mi volt a megszüntetés jogcíme, ugyanis az azonnali hatályú megszüntetés ez esetben lehet indokoláshoz kötött azonnali hatályú felmondás (a korábbi terminológia szerint rendkívüli felmondás) (Mt. 78. §), a határozott idejű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 26.

Nyugdíjas munkavállaló igazolatlan távolléte

Kérdés: Egy 1953-ban született kollégánk 1992-től dolgozik nálunk. Sajnos az utóbbi években sokat romlott a munkája színvonala. 2016-ban töltötte a nyugdíjkorhatárt, már előtte többször jeleztük neki, hogy kezdje intézni a nyugdíját, mert szeretnénk, hogy amint lehet, elmenjen nyugdíjba. Ez azonban nem történt meg, mivel anyagi okokból kérte, hogy tovább dolgozhasson. Tavaly karácsony előtt nem jött dolgozni, és csak napokkal később jelezte, hogy beteg. Azóta többszöri felszólításra, januárban sem igazolta a betegségét, dolgozni azóta sem jött. Kérdésem: mit tehetünk? Kell tennünk egyáltalán valamit? Kiléptethetjük? Táppénzen van, vagy ez igazolatlan távollétnek minősül?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól arra a tartamra, amíg keresőképtelen beteg [Mt. 55. § (1) bek. a) pont]. Ezt azonban orvosi igazolással kell alátámasztani, ami a jelen esetben – a munkáltató felszólítása ellenére –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 26.

Munkaviszony-megszüntetés keresőképtelenség ideje alatt

Kérdés: Lányom megváltozott munkaképességű, a jelenlegi munkahelyén 2017 júliusában kezdett dolgozni, augusztus végétől azonban kórházi ellátásban részesül, most is keresőképtelen. 2017. november 8-án levélben kapta meg a felmondását és az azzal kapcsolatos papírokat. Ekkor még a próbaidejét töltötte. Jelenleg a lakóhelyétől távol, Budapesten van egy rehabilitációs központban. Mit lehet ilyen esetben tenni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolása során abból indulunk ki, hogy lánya az Mt. szerinti munkaviszonyban állt a munkáltatóval. Mivel a munkaviszonya 2017 júliusában jött létre, a próbaidő csak abban az esetben tarthatott még novemberben is, ha a munkáltatóra olyan kollektív szerződés vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 5.

Betegszabadság és munkaidő-beosztás

Kérdés: Betegszabadság alatt a munkáltatóm kötelező oktatást írt elő, amin nem jelentem meg, mivel influenzás voltam. Az orvosi igazolás ellenére erre a napra nem számoltak el betegszabadságot, három helyett két nap szerepel a bérlapomon. Megteheti a munkáltató, hogy betegség alatt áthelyezi a munkaidőt későbbi nap(ok)ra?
Részlet a válaszából: […] A kötelező képzés éppen olyan utasítás a munkáltató részéről, mintha munkavégzést rendelne el. Ezért ennek ideje munkaidőnek számít, amelyre a munkavállalót munkabér illeti meg. A képzéssel érintett időszakban is tekintettel kell lenni a munkaidőszabályokra. Például, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 11.
1
2
3
7