Egészségügyi alkalmatlanság miatt kiesett idő elszámolása

Kérdés: Egy munkavállalónk hosszabb betegség után keresőképes lett, de az üzemorvosi vizsgálaton alkalmatlan minősítést kapott, ezért nem tudjuk a munkaszerződése szerinti munkakörben foglalkoztatni. Rendezni szeretnénk a jogviszonyát, azonban, amíg ez megtörténik, miként kell elszámolnunk a kiesett idejét?
Részlet a válaszából: […] A munkaszerződés alapján a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és részére munkabért fizetni [Mt. 42. § (2) bek. b) pont], mégpedig a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint [Mt. 51. § (1) bek.]. A munkavállaló csak olyan munkával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 19.

Szabadság kiadása az alkalmatlan munkavállalónak

Kérdés: Táppénzjogosultságom lejárt, de nem vagyok még munkaképes, a munkáltató elküldött az üzemorvoshoz, aki megállapította, hogy nem vagyok alkalmas. Szeretném kiíratni az előző évről megmaradt szabadságot. Ki lehet-e venni, hogy addig is meglegyen a jogviszonyom, ugyanis közben várom a foglalkozási megbetegedésről a határozatot?
Részlet a válaszából: […] Ha a munkavállalót az egészségügyi alkalmassági vizsgálat munkaköre betöltésére alkalmatlannak találta, akkor a munkavállaló e munkakörben tovább nem foglalkoztatható [Mvt. 49. § (1) bek.]. Jogi szempontból ilyenkor az Mvt. mint munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 10.

Felmondás betegség miatti keresőképtelenség tartama alatt

Kérdés: Három éve lettem Parkinson-beteg, az üzemorvos nemrég megvizsgált, és semmilyen munkavégzésre nem tart alkalmasnak. Most táppénzen vagyok. Kinek kell kezdeményeznie a felmondást, illetve felmondhat-e a cégem?
Részlet a válaszából: […] Ha az üzemorvos a diagnózis szerint a munkavállalót egészségügyileg alkalmatlannak találja a munkavégzésre, akkor a munkáltató nem engedélyezheti számára a munkavégzést. A betegség miatti keresőképtelenség tartama alatt a munkavállaló egyébként sem végez munkát, tehát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 11.

Munkabérre való jogosultság – az egészségügyi alkalmasságot érintő orvosi vizsgálatok között

Kérdés: Kereskedelmi cégnél pénztárosként dolgozó munkavállaló gerincproblémák miatt harminc napot meghaladóan keresőképtelen állományba került. Nemrégiben azonban a kezelőorvos keresőképesnek nyilvánította. A munkáltató azonban a munkavállalót munkaköri alkalmassági vizsgálatra küldte, melyen az üzemorvos egészségügyileg alkalmatlannak minősítette, ezért a munkáltató nem foglalkoztatta, és munkabért sem fizetett a részére. A munkavállaló másodfokú vizsgálatot kért, ahol megállapítást nyert alkalmassága. A két vizsgálat közötti időszakra, melyben munkát nem végezhetett, a másodfokú döntés fényében megilleti-e díjazás a munkavállalót?
Részlet a válaszából: […] Álláspontunk szerint a kérdés megválaszolásához elsődlegesen arra van szükség, hogy elhatároljuk a keresőképtelenség és az alkalmatlanság fogalmát. Az Ebtv. 44. §-a határozza meg a keresőképtelenség definícióját. E szerint keresőképtelennek többek között az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 27.

Felmondás keresőképtelenség után visszatérő munkavállalónak

Kérdés: Egy kollégánk hosszabb ideig volt táppénzes állományban, amely január elején ért véget. Az üzemorvosi vizsgálat az első munkanapján munkavégzésre alkalmasnak találta. Mivel a hosszú idő alatt, amíg nem dolgozott, pótolnunk kellett a munkáját, ezért felvettünk egy új embert, így nincs üres pozíció, amiben tudnánk alkalmazni. A korábbi csoportjából ráadásul senki sem akar vele együtt dolgozni, rosszindulatú vezetőnek tartják, félnek a visszatértétől. Milyen feltételekkel tudnánk szabályosan megválni a munkavállalótól?
Részlet a válaszából: […] Önmagában a hosszabb idejű keresőképtelenség miatt a munkáltató nem szüntetheti meg felmondással a munkaviszonyt. Még egy tartós betegség sem eredményezi automatikusan azt, hogy a munkavállaló – akár szakmai, akár egészségügyi szempontból – alkalmatlanná vált a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 23.